Best WordPress Hosting
 

Orbán Viktor: Feltámadott!

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi alelnöke a húsvétvasárnapi ünnepi istentiszteleten, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajóvelezden arról beszélt, hogy a keresztény hit három oszlop az, hogy „Krisztus meghalt a mi bűneinkért”, feltámadt és él, valóságos személyiség.

A keresztény hit olyan, mint egy „híd a menny és a föld között”, ha a három tartóoszlop közül bármelyik is hiányzik, bármelyikkel probléma van, akkor a híd „használhatatlan és semmit sem ér”. Csak így együtt a három adja meg a hidat, és tartja meg az emberek hitét, tette hozzá Pásztor Dániel, akit az MTI idézett.

Krisztus meghalt a mi bűneinkért, feltámadott a mi megigazolásunkért, és azt ígérte és ígéri: íme, én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.

„Odaszáradt, rohadt gyümölcsként fityeg Balog Zoltán a református egyházon”

„Mesélek valamit, hogy lássák, milyen a karakterem” – mondja Vargha Anikó a tágas és napfényes, könyvekkel teli nappalijában ülve. Kávézgatunk.

1956-ban hatéves voltam, óvodába jártam már, Romániában, mert a családom erdélyi. Azontúl pedig mi nagyon mélyen összenőttünk a református egyházzal, két nagyapám is lelkész volt, az egyik Csekefalván, a másik Orbaiteleken. Anyai nagyanyám Ravasz László püspök unokatestvére, Ravasz Gizella volt. Szóval nekünk olyan családunk volt, ahol beszéltek a gyerekek előtt is mindenről, szó volt a magyar forradalomról, apám a Szabad Európát hallgatta folyton. Mire az óvónő meg mondja valamikor 1956 telén, hogy a Szovjetunió így meg úgy. Na, én erre felugrottam, igen, de azért elfoglalták Magyarországot! Erre az óvónő még aznap délután eljött családlátogatásra hozzánk, kérte a szüleimet, hogy vagy fogjanak otthon, vagy ne beszéljenek előttem, mert értsék meg, neki is családja van. Ilyen világ volt akkor. Én meg ilyen voltam már akkor is. Később, amikor Brassóba jártam sportiskolába, súlylökő voltam, ott is meggyűlt velem a bajuk.

Vargha Anikó egy szépen tartott, nagy kertes házban él, zöld kerítése előtt, ahova leparkolunk, frissen vágott a fű. Odabenn aztán erős, mosolygós asszony fogad, akivel egy Facebook-bejegyzés miatt fordult meg a világ, és mi is azért látogattuk meg, hogy megtudjuk, mi okból írta azt, amit, illetve miként élte meg a következményeket.

Megfosztották kántori posztjától a református nőt, aki Balog lemondását követelte a kegyelmi botrány miatt

“Balog püspök a Ref. Egyházat a jelenlétével lehúzza és lejáratja, mondjon le!” – ezt írta ki pár hete a tököli református kántor, Vargha Anikó saját Facebook-oldalára.  Vargha ma már nem kántor Tökölön – tudósít az RTL Híradó.

Úgy érzem, hogy Balog püspök az egész országra annyira rányomta a bélyeget, hogy tökölnek is éreznie kell, hogy ez nincs rendben

– mondta a Híradónak Vargha Anikó.

Ne rontsa el ezt a szép órát! – így védték Balog Zoltánt, aki nem akart K. Endre kegyelméről nyilatkozni

A Telex megpróbálta szóra bírni Balog Zoltán, református püspököt, aki szombat délután Szentmártonkátán hirdetett igét egy lelkipásztor beiktatásán.

A püspök kulcsszereplő az államfő lemondásához vezető kegyelmi botrányban, miután sajtóértesülések szerint Balog Novák Katalinnál lobbizott azért, hogy a pedofil bűncselekményeket eltussoló K. Endre a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettese elnöki kegyelmet kapjon. Balog K. Endre kegyelmi ügye miatt mondott le február közepén a református egyház zsinati elnöki tisztségéről, ám a püspök eddig még nem reagált sajtókérdésekre érdemben, ezért is lett volna érdekes, hogy mit mond a Telex munkatársának.

Ám Balog csak annyit mondott, hogy azért nem nyilatkozik, mert egy ez ünnepség. Ezzel elsétált.

Kemény üzenetet kapott Balog Zoltán az egyik református lelkipásztortól

A hvg.hu ír arról, hogy félreérthetetlen üzenetet kapott Balog Zoltán az egyik református lelkipásztortól. A portál szerint Thoma László,  a Gazdagréti Református Gyülekezet vezető lelkipásztora a vasárnapi igehirdetése alkalmával fejtette ki, hogy Balog azzal, hogy a személyét ért támadást az egyház elleni támadásnak minősítette, bűnt követett el, és nemcsak a zsinat éléről, hanem püspöki címéről is le kellett volna mondania.

Mint ismert: Balog Zoltán elismerte, hogy lobbizott a pedofilsegítő kegyelmi ügyben K. Endre mellett, ám ezután csak a református egyház vezetéséről mondott le, püspöki címéről azonban nem.

Kifejezhetjük, hogy azt gondoljuk, egy politikus mindig az marad, így jelenlegi püspökünk nem alkalmas arra, hogy a református egyházunkat, egyházkerületünket vezesse. Kifejezhetjük, hogy ha valóban belátja tettei súlyát, szerepének megosztó voltát, az egyházunk közösségének azzal segítene a legtöbbet, ha belátná, mennyit árt és lemondana vezetői tisztségéről

Balog-ügy: alakulóban egy pénzügyi botrány is a püspök körül

Jogosulatlanul használt fel 62 millió forint állami normatívát a Balog Zoltán egyházkerületéhez tartozó Kiskunhalasi Református Egyházközség – írja a Népszava.

A 2012-2020 között kifizetett lelkészi javadalomból nem lett levonva, nem lett megfizetve 5.277.558,- Ft személyi jövedelemadó. 2012-2020 között jogosulatlan normatíva-felhasználás 62.228.310,- Ft volt

– idézi a birtokába került 2021-es könyvvizsgálati jelentést a lap. A Kiskunhalasi Református Egyházközség

„Komoly ellenzéke van a kormánynak: a valóság” – kollégáink kegyelmi ügyről, Balogról, Tiborczról

Mit üzen az országnak Balog Zoltán le nem mondása? Miért neki hitt Novák Katalin, nem a bírósági ítéleteknek? Mekkora kockázat Magyar Péter? Mi értelme időről időre Tiborcz István üzleti ügyeiről írni, ha látszólag nincs következménye? HetiVálasz podcastunk szerkesztőségi adásunkban ezekről is beszél Bódis András, Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Mely magyar városok a leginkább vallásosok?

A magyar városok közül a Kisvárda közelében fekvő Ajakon vallották magukat arányaiban legtöbben vallásosnak a tavalyi népszámláláson (a lakosság 74 százaléka). A vállaltan vallásosok aránya a borsodi és szabolcsi városokban a legnagyobb, az országos lista első tíz helyezettje ebben a két vármegyében van. Felekezeti alapon ezek a leginkább vallásos városok: 

Arányaiban a legtöbb ortodox keresztény (7%) a békési Battonyán lakik (ahol a legnagyobb a románok aránya a magyar városok közül), a legtöbb izraelita (0,7%) pedig Budapest II. kerületében. 

A legtöbben Túrkevén és Balmazújvárosban nem vallásosok, ezekben a városokban a lakosság közel fele állította magáról, hogy nem tartozik vallási felekezethez. 

Együtt vallástalanodunk Európával, míg Afrikában és Ázsiában is jön föl a kereszténység

A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kereszténydemokráciát zászlóra tűző kormánypártok választási sikere és a lakosság fokozódó szekularizációja között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet. Műsorunkból kiderül, hogy míg Európa felekezetei gyengülnek, aközben főleg a szubszaharai Afrika és Ázsia népességrobbanása miatt globálisan mégis nő a vallásos emberek száma, és a tendencia 2050-ig szinte biztosan kitart. Más kérdés, hogy a növekmény miatt a muszlimok beérhetik a keresztényeket.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

A hódmezővásárhelyi reformátusok szerint az önkormányzat akadályozza a tanévkezdést

A Hódmezővásárhely – Ótemplomi Református Egyházközség szerint jogszerűtlenül próbálja akadályozni a tanévkezdést a hódmezővásárhelyi önkormányzat azzal, hogy bejelentés nélkül zárat cserélt az egyházi fenntartású Szőnyi-iskola egyik telephelyeként működő épület több termén.

Az egyházközség honlapján olvasható nyilatkozat szerint szerdán, alig egy nappal a tanévkezdés előtt, az önkormányzat tulajdonosként – az egyházközség álláspontja szerint – önkényesen, mindenfajta előzetes bejelentés nélkül zárat cserélt a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola telephelyeként működő Petőfi utca 6. alatti iskolaépület földszinti, az iskola által használt termein. E lépésével az önkormányzat nemcsak akadályozza a szeptember 1-jei iskolakezdést, hanem a taneszközeitől is elzárja az iskolát – áll a közleményben.

Az egyházközség által nyilvánosságra hozott megállapodás szerint az önkormányzat 2020 augusztusában öt nevelési évre a Szőnyi-iskola ingyenes használatába átadta a Petőfi utcai ingatlan teljes emeleti részét. A megállapodást kétszer is módosították, ennek alapján az iskola idén februártól a korábban bútorraktárként használt földszinti helyiségeket oktatási célra veheti igénybe. A megállapodás alapján az önkormányzat kizárólag akkor mondhatja fel a szerződést – az adott közoktatási év utolsó napját követő ötnapos határidővel, ha az egyházközség nem köznevelési feladatot lát el vagy nem fizeti rendben az ingatlan rezsijének rá eső részét. Mivel ezek egyike sem áll fenn, az egyházközség azonnali jogorvoslattal fordul az illetékes szervekhez.