Best WordPress Hosting
 

Szerelmi életéről kérdezgette Baz Luhrmannt egy tiktokker, aki nem ismerte fel a világhírű rendezőt

„Jól fogsz megvilágítani?” – kérdezi Baz Luhrmann, amikor Georgia Godworth, az utcán idegenekkel interjúkat készítő humorista megállítja őt Sydneyben, hogy a szerelmi életéről kérdezze. Luhrmann gyorsan el is kezdi rendezni a TikTok-videót, instruálja a kamerást, hogyan videózzon.

Godworth láthatóan nincs képben vele, kit állított meg, rögtön meg is kérdezi az ausztrál rendezőt, hogy szingli-e, habár Luhrmann harminc éve házasságban él az ausztrál jelmeztervezővel, Catherine Martinnal. Luhrmann kissé furcsállja is a kérdést, de azért válaszol rá, majd arról kezd beszélni, hogy a házasság nem feltétlenül a két ember kapcsolatáról szól, sokkal inkább arról, hogy „reklámozzák mások felé, hogy szeretik egymást és törődnek a másikkal”. Ha pedig az illető, aki fontos az ember számára, beleszeret valaki másba, akkor valamiféle elfogadásnak kell lenni közöttük.

Godworth ezen a ponton gyorsan az orgiákra tereli témát: „Ez egy laza szerződés, ahol alkalmanként megdughatsz másokat” – bólogat. Luhrmann visszakérdez, pontosan hány négyesben vett részt a humorista, majd hangosan tűnődni kezd:

Még el se kezdték forgatni, máris lecsapott a MUBI Nemes Jeles László új filmjére

Még a film forgatása sem kezdődött el, de máris lecsapott Nemes Jeles László új filmjére, az Árvára a MUBI globális streaming platform, produkciós és filmforgalmazó cég, amely több mint nyolc európai országban fogja forgalmazni a filmet – szúrta ki a Filmhu.

A Screendaily információi szerint a cég az Árvát az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, a Benelux államokban, Latin-Amerikában és Törökországban fogja forgalmazni, a Le Pacte pedig Franciaországban mutatja majd be Nemes Jeles filmjét. A MUBI olyan alkotásokat forgalmazott az elmúlt időszakban, mint Lars von Trier A királysága, Pedro Almodóvartól a Furcsa életmód, Aki Kaurismäki Lehullott levelekje, a Priscilla Sofia Coppola rendezésében, vagy Wim Wenders legutóbbi munkája.

Az alkotás, amely értékesítéséről a Charades és a New Europe Film Sales fog gondoskodni, az Oscar-díjas magyar rendező harmadik nagyjátékfilmje a Saul fia és a Napszállta után, forgatását pedig júniusban kezdik Magyarországon.

Elmenekült Iránból a börtönbüntetésre ítélt filmrendező, a Cannes-i Filmfesztiválra tart

Hétfőn elhagyta Iránt a nyolcévnyi börtönre (ebből öt év letöltendőre) pénzbírságra, illetve ostorozásra ítélt filmrendező, Mohammad Raszulof, akinek a legutóbbi filmje is szerepel a kedden kezdődő cannes-i filmfesztiválon, és akit szintén Cannes-ba várnak – írja az ügyvédje nyomán az MTI.

A filmes az Instagramon közzétett bejegyzésében, behavazott hegyek között mondott köszönetet a barátainak, ismerőseinek, illetve azoknak az embereknek, akik akár életük kockáztatásával segítettek az országból való kijutásában:

 

Meghalt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező

81 éves korában meghalt András Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, producer, akinek a nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. Halálának hírét a Magyar Filmakadémia jelentette be.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten. A Magyar Művészeti Akadémiára feltöltött életrajza szerint gyermekkora, nevelődése a Balaton-felvidékhez, jelesül Sümeg városához köti, amelynek vidéke sokszor megjelent filmjeiben is.  Első mozgóképes élményeit is Sümegen szerezte. Később, amikor a fővárosba kerülve már önállóan járt moziba, a korabeli magyar filmsikerek (pl. Mágnás Miska, Liliomfi) mellett az olasz neorealizmus alkotásai hatottak rá nagy erővel. Legjelentősebb élménye mégis egy lengyel film volt: Andrzej Wajda Hamu és gyémánt című remekműve.

András Ferenc a négy gimnáziumi éve alatt több tanintézetben megfordult, koraérett kamaszként sokat olvasott, és olykor iskola helyett is moziba járt. Mivel az érettségi vizsgája nem sikerült, egyetemre nem mehetett, gyári segéd-, majd betanított munkásként helyezkedett el.

Mégsem A filmkritikus lesz Quentin Tarantino utolsó filmje?

Gőzerővel dolgozik új filmjén Tarantino: a The Movie Criticről eddig úgy tudtuk, hogy ez lesz a rendező utolső nagy munkája, idén pedig a forgatása is megkezdődik majd, a helyzet azonban hirtelen megváltozott, a rendező pedig szép lassan kihátrál a projektből – írja a Hollywood Reporter.

Az elmúlt hónapokban napvilágra került információmorzsák szerint a film 1977-ben, Kaliforniában játszódott volna, központi alakját pedig egy cinikus filmkritikus adta volna, akinek az írásait Tarantino valóban rendszeresen olvasta. A projekthez közel álló források szerint a tervezett történet egy idő után teljesen átalakult, a rendező pedig a Volt egyszer egy… Hollywood egyik karakterét, a kaszkadőr Cliff Booth-ot is bevonná a filmbe, akit újra Brad Pitt alakít majd.

Az nem derült ki, hogy Tarantino a készülő filmet a Volt egyszer… egy Hollywood előzményének szánta-e, a kérdésen azonban most már nem is éri meg lamentálni, hiszen az elmúlt hetekben a rendező a teljes filmtől egyre távolabb kerül, így nyilvánvalóan az sem fog összejönni, hogy Kalifornia állam 20,5 millió dolláros, azaz 7,5 milliárd forintos adóvisszatérítésként megvalósuló támogatását elnyerjék, ahhoz ugyanis legalább egy augusztusi forgatási napra lenne szükség.

Ruben Östlund: engedélyhez kellene kötni a kamerahasználatot

A négyzet és A szomorúság háromszöge rendezőjeként világszerte ismertté vált Ruben Östlund nemrég a brit Guardiannek adott interjújában számos téma mellett a média, illetve a mozgókép a társadalmat megváltoztató szerepéről is beszélt, ami az emberek a legkülönbözőbb méretű képernyőkkel való kapcsolatának egyre szorosabbá válásával egyre inkább felerősödik.

Östlund a beszélgetés egy pontján kijelentette:

Van egy ötletem – mi lenne, ha csak akkor használhatnánk kamerát, ha van hozzá engedélyünk? Elvégre a fegyverviseléshez is kell – legalábbis a felvilágosult országokban. A kamera épp úgy erős eszköz. […]  A filmek megváltoztatják a világot, ezzel pedig fontos számolni, ha ebben a szakmában vagy. A szórakoztatóiparnak van az a furcsa érzése, hogy ha kitalált történeteket mesélsz el, az nem fog változtatni a világon. Nagyon keményen kell dolgoznod ahhoz, ha azt akarod, az emberek rájöjjenek, hogy milyen hatása van azoknak a képeknek, amiket fogyasztunk.

Film készül a Watch Dogsból

Újra életjelet adott magáról a Watch Dogs című videójáték régóta tervezett filmadaptációja – írja a Deadline. A hackeres program feldolgozásáról először 2023-ban lehetett hallani, jóval a 2014-ben megjelent első játék megjelenése előtt, de időközben hiába jelent meg a második, majd a Watch Dogs: Legion című harmadik rész, nagyon úgy tűnt, hogy a mozgóképes változatból nem lesz semmi. Ami az Assassin’s Creed-film bukását követően egyáltalá nem lett volna meglepő.

A játéksorozatot kiadó Ubisoft ugyanakkor az elmúlt években ismét aktívan részt vesz a szellemi tulajdonát képező franchise-ok adaptálásában (jön az Assassin’s Creed-sorozat, a The Divison-film, animációs Splinter Cell és Far Cry), így nem meglepő, hogy a Watch Dogs újra előkerült. A Deadline értesülései szerint a projekt már olyan előrehaladott állapotban van, hogy főszereplőt és rendezőt is találtak a filmhez.

Előbbi a Beszélj hozzám!-ből ismerős Sophie Wilde lett, míg az utóbbi az a Mathie Turi, akinek a Halálos útvesztőt köszönhetjük. Ő korábban olyan alkotásokon is dolgozott segédrendezőként, mint a Becstelen brigantyk vagy a Sherlock Holmes: Árnyjáték.

Meghalt Paolo Taviani olasz rendező

Csütörtökön, egy római klinikán elhunyt Paolo Taviani olasz rendező, a modern filmművészet fontos alakja – írja családja közlése nyomán az MTI.

Paolo fivérével, a 2018-ban elhunyt Vittorióval az olasz filmművészet legjelentősebb alakjai közé tartozott, közös munkáikkal pedig a Berlinale mellett a Cannes-i Filmfesztiválon is nagy sikereket arattak.

Az 1986-ban a velencei Arany Oroszlán életműdíjjal elismert fivérek első közös rövidfilmjüket 1962-ben forgatták, amit az 1967-es I sovversivi (Felforgatók) című alkotásuk követett. Nemzetközi áttörést 1977-ben, Padre Padrone (Apámuram) című alkotásukkal értek el, sőt, ezt Arany Pálmával ismerték el Cannes-ban. Utolsó közös sikerfilmjük, a Cézárnak meg kell halnia 2012-ben elnyerte a Berlinale Arany Medve-díját nyerte el.

Meghalt Szurdi Miklós

Hosszú betegség után elhunyt Szurdi Miklós, halálhírét Erdőkertes polgármestere, dr. Pásztor László jelentette be.

Szurdi Miklós 1950. október 2-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán előbb színész, majd rendező szakos diplomát szerzett. Dolgozott filmgyári asszisztensként, később pedig sorban a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, majd a Nemzeti Színház társulati tagja volt. 1983-tól a Mafilm és Magyar Televízió rendezőjeként tevékenykedett, olyan sorozatok készítésében vett részt, mint a Família Kft., az Angyalbőrben vagy a Linda.

1990 óta a Veszprémi Petőfi Színház rendezője volt, majd igazgatta a székesfehérvári Vörösmarty Színházat is. A számos általa rendezett színházi darab között volt 2007-ben Elton John és Tim Rice Aida című musicaljének magyarországi ősbemutatója is.

„Hűbéres országban élünk” – a Nyersanyag rendezője fillérekből mutatja meg a magyar valóságot

Ha a tavalyi évet Reisz Gábor állami támogatást nélkülöző filmje, a Magyarázat mindenre uralta, az ideit jó eséllyel Boross Martiné fogja. A február 15-én mozikba kerülő Nyersanyagot a Válasz Online munkatársa premier előtti vetítésen láthatta, hogy aztán csak hüledezzen: néhány tízmillió forintból is lehet izgalmas, ráadásul a mai magyar valóságról mélységében szóló játékfilmet forgatni. Nem propagandafilmet ráadásul, amely még a kínos píszíségbe sem csúszik bele: a belvárosi értelmiségi jóemberkedése és annak borzalmas következményei is elénk tárulnak, de a cigányokat kihasználó teljhatalmú polgármester sem egysíkú karakter. S bár a film az összeomlás pillanatában ér véget, a STEREO AKT társulatát vezető, most első nagyjátékfilmjével jelentkező rendező szerint az átmeneti káosz után tisztességesebb rendszert lehetne teremteni. Országosan is. Interjú.

Shawn Levy: Taylor Swift annyira tehetséges rendező, mint Steven Spielberg

Taylor Swift a zene világa után a filmet is uralni akarja, nemrég ugyanis hivatalossá vált, hogy All Too Well: The Short Film címmel első filmes projektjén dolgozik, amiben máris rendezőként fog debütálni. Az egészestés munka gőzerővel készül, így a szakma több fontos arca is betekintést nyert az énekesnő munkamódszereibe.

A dícséretek nem maradtak el: Guillermo del Toro nemrégiben például nagyon ügyesnek nevezte, ez azonban semmi ahhoz képest, amit a Stranger Things egyik oszlopaként, valamint számos mozifilm és sorozat alkotójaként az elmúlt évek egyik legfontosabb filmes arcává vált rendező-producer, a jelenleg épp a Deadpool harmadik részén dolgozó Shawn Levy mondott az Entertainment Weekly magazinnak:

Swift képességeit ugyanis Steven Spielbergéhez hasonlította.

Tarr Béla tiszteletbeli Európai Filmdíjat kap

Decemberben osztják ki 39. alkalommal az Európai Filmdíjakat, és az Európai Filmakadémia bejelentette, hogy idén a különleges, tiszteletbeli elismerést Tarr Bélának adják.

Ezzel a speciális díjjal szeretnénk tisztelegni a kiváló rendező és erős politikai hanggal bíró személyiség előtt, akit nem csak a kollégái tartanak becsben, de világszerte élteti őt a közönség is

írják az indoklásban, hozzátéve, hogy Tarr a hatodik, aki megkapja tiszteletbeli díjat. Korábban olyanok részesültek benne, mint Manoel de Oliveira, Michel Piccoli, Michael Caine, Andrzej Wajda és Costa-Gavras.

A Boldog halálnapot! rendezője veszi kézbe a Sikoly 7-et

És míg a hatodik rész valóban nem lő bakot, kérdés az, hogy az egyre fogyatkozó eredeti szereplőgárda nélkül meddig lesz még szórakoztató évről évre nagyjából ugyanazt látni, meddig tud fárasztó önismétlés nélkül saját magán jópofáskodni egy franchise? Vajon kell-e még az a hetedik rész?

– zártuk a költői kérdéssel a Sikoly 6-ról írt kritikánkat márciusban, miközben már akkor is világos volt, hogy a Sikoly 7 elkerülhetetlenül közeleg a láthatáron, főleg, hogy a New York-ban játszódó hatodik rész a franchise egyik legsikeresebb darabjává vált, amelyik az 1997-es Sikoly 2 óta először tudta átlépni a 100 millió dolláros bevételt az amerikai mozikban. Korábban úgy volt, hogy a franchise-t az előző két résszel feltámasztó Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett rendezik majd az újabb felvonást is, de ők egy másik horrorprojektet választottak inkább a Universal stúdiónál. A legfrissebb hírek szerint így Christopher Landon kapja majd a megtisztelő feladatot, aki számára az önironikus horror amúgy is testhezálló műfaj.

Nem csak a kísértetházas Parajelenségek-filmekben működött közre a legkülönfélébb kreatív szerepkörökben, de olyan árulkodó című tételek szerepelnek még a filmográfiájában, mint a Boldog halálnapot!, Boldog halálnapot! 2, illetve a Cserkészkézikönyv zombiapokalipszis esetére. Premierdátumról egyelőre nincs információ, de úgyis komolytalan lenne ilyesmit megjósolni, amíg a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók sztrájkja tart.

A Népszava munkatársa állítja, náci gecinek nevezte őt a Blokád rendezője

Az RTL Híradójában szólalt meg vasárnap Csákvári Géza, a Népszava munkatársa, aki pénteken összetűzésbe keveredett a Magyar Mozgókép Fesztivál esti programján Tősér Ádámmal, a Blokád című film rendezőjével. Ahogy arról a 24.hu is beszámolt, Csákvári épp a mosdó felé tartott, amikor egy férfi a semmiből ott termett és fellökte, majd azzal fenyegette, hogy „szétveri a pofáját”. A médiamunkás nem ismerte fel a férfit, később tudta csak meg, hogy a filmrendezővel akadt össze. A dologból végül nem lett nagyobb összetűzés, mert két másik rendező, Kocsis Ágnes és Szűcs Dóra közbeléptek.

Azt mondta, te náci geci, szétverem a pofádat!

– idézte fel a történteket Csákvári a csatorna kamerái előtt. Ha ez valóban így történt és Csákvári szavainak megfelelően tényleg lenácizta őt Tősér, az annyiban érdekes, hogy a rendező azt mondta a történtek kapcsán, hogy éppen azért ment neki a Népszava munkatársának, mert az „az egyik legsúlyosabb bűnnel, nyílt antiszemitizmussal vádolta meg a filmet és ezzel a Blokád összes alkotóját.” Konkrétan a produkcióval kapcsolatban Csákvári azt mondta az RTL-nek, hogy rossz filmnek tartja a Blokádot, ennek megfelelően nem is írt róla hízelgő kritikát, az ő értékítélete szerint kurzusfilm és történelemhamisítás.

„Megkérdeztem, miért hazudozik, majd arrébb löktem” – Megszólalt az újságíróra támadó filmrendező

Tettlegesen lépett fel a Népszava munkatársa ellen Tősér Ádám filmrendező a Magyar Mozgókép Fesztivál péntek esti programján. Beszámoltunk róla, hogy Csákvári Géza a mozgóképes mustra résztvevői számára tartott bulin éppen a mosdó felé tartott, amikor egy onnan távozó férfi elementáris erővel úgy fellökte, hogy a földre került. A támadó üvölteni kezdett, a többi között lenácizta munkatársunkat és kilátásba helyezte, hogy „szétveri a pofáját”. Csákvári Géza felállt, a fenyegetőző férfi végül mégsem ütött, két filmrendező, Kocsis Ágnes és Szűcs Dóra nyugtatta meg és húzta el magával a helyszínről. „Nem tudtam ez egészet mire vélni, nem ismertem fel a férfit. Megtudtam, hogy Tősér Ádám, a Blokád című film rendezője volt a támadó” – írta Csákvári. A Népszava feljelentést tesz az ügyben.

Az Index elérte Tősért, aki elismerte a történteket.

Megkérdeztem, hogy miért hazudozik, majd arrébb löktem, erre ő dobott egy Neymar-díjas alakítást.

Fellökte és megfenyegette a Népszava újságíróját a Blokád rendezője

Tettlegesen lépett fel lapunk munkatársa ellen Tősér Ádám filmrendező a Magyar Mozgókép Fesztivál péntek esti programján, amely az újonnan átadott FOTON Audiovizuális Centrumban tartottak péntek késő este – írja a Népszava.

Csákvári Géza a Népszava tudósítójaként, meghívott vendégeként vett részt a Magyar Mozgókép Fesztivál hivatalos eseményén. A Népszava szerint munkatársuk  a mozgóképes mustra résztvevői számára tartott bulin éppen a mosdó felé tartott, amikor egy onnan távozó férfi elementáris erővel úgy fellökte, hogy a földre került. A támadó üvölteni kezdett, a többi között lenácizta munkatársunkat és kilátásba helyezte, hogy „szétveri a pofáját”. Csákvári Géza felállt, a fenyegetőző férfi végül mégsem ütött, két filmrendező, Kocsis Ágnes és Szűcs Dóra nyugtatta meg és húzta el magával a helyszínről.

Nem tudtam ez egészet mire vélni, nem ismertem fel a férfit. Megtudtam, hogy Tősér Ádám, a Blokád című film rendezője volt a támadó. Bár az indulatot és az erőszakot nem indokolhatja, a Blokád valóban nem tartozik az általam kedvelt és jónak vélt alkotások közé. Kurzusfilmnek tartom, nem egyedüliként, amelyben Göncz Árpád, a néhai köztársasági elnök a filmben hazaárulásra készül, más jelenetekben pedig egy fóbiák miatt szenvedő, bomlott elméjű művész paródiája, ami szimplán méltatlan ábrázolás és művészi interpretáció. Egy filmkritikus jogában áll, hogy véleményt formáljon egy-egy adott műről. Az újságíró szavaira az erőszak vagy a nyilvános becsmérlés nem lehet válasz. Még akkor sem, ha az alkotó nem nyugszik meg azzal ténnyel, hogy nem kevesebb mint tizennégy kategóriában jelölték Magyar Mozgókép Díjra és nyilvánvalóan fontosabb neki, mit gondolnak a kritikusok