Best WordPress Hosting
 

Indul a műemléki státuszát részben elveszített józsefvárosi Heinrich-udvar átépítése

Közel hét évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be a vaskereskedő Heinrich család a Nagykörúttól néhány lépésnyire álló egykori tulajdonát, az Üllői utat csinos bérházként néző (Hubert József és Móry Károly, 1893), a Mária utca felől azonban máris téglahomlokzatú üzemépületnek látszó (Sándy Gyula, 1912) Heinrich-udvart, aminek két épületét egy ma is keramittal burkolt, földszintes, illetve egyemeletes raktárokkal keretezett íves belső udvar köti össze.

Az együttes akkor egy sor cég mellett a Tilos Rádiónak, illetve a tervezők egész sorának kitörési lehetőséget és műhelyteret adó Heinrich Alkotói Szintnek adott otthont, de már tudni lehetett, hogy rövidesen minden meg fog változni, hiszen az ingatlan 2006-ban egy spanyol tulajdonos kezébe került, aki a homlokzatok kivételével szinte mindent lebontott volna, hogy aztán szállodát, irodatereket, illetve lakásokat hozzon létre a helyükön.

A krach végül röviddel a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019 nyarán, immár egy következő gazda – a ma Varga Mihály pénzügyminiszter és korábbi miniszterelnök-helyettes egykori egyetemi kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán 100 százalékos tulajdonában lévő Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. – kezében jött el, hiszen a bérlőknek előbb el kellett hagyni a kisebb-nagyobb tereiket, majd a 117 szobás szálloda, illetve 218, többségében Airbnb-re alkalmas lakás létrehozásával számoló projekt egy kormányrendelettel

Rákosdubaj, vagy parkváros Rákosrendezőn?

Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka. Bár most elhagyott és szennyezett barnaövezet, de a 250 hektáros terület aktív része lehetne egy élhető, zöld fővárosnak. Vajon a város érdekei a fontosabbak, vagy az Orbán kormány „baráti” arab ingatlanbefektetőjének profitja?

Budapest egyik befektetői szempontból legértékesebb rozsdaterületéről a  fővárosi vezetés már 2019-ben készíttetett egy tervet, melyben a döntően MÁV tulajdonú területre 8-10 ezer budapesti család otthona, és munkahelyek létesítése szerepel. A parkvárosban revitalizálnák a Rákos-patakot, tavat, és sok zöldfelületet hoznának létre. Mindezt most felülírja az Orbán-kormány simlis terve, miszerint kiemelt állami beruházással a világ egyik leggazdagabb arab ingatlanbefektetője egy dubai mintájú luxuslakóparkot építene gazdag vevőknek, 220 méternél is magasabb látkép romboló tájidegen felhőkarcolókkal. A mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt.

Wikipédia/Belgrade Waterfront

Kilenc helyszínnel bővítené a kormány a rozsdaövezeti projekteket

Társadalmi egyeztetésbe kezdett a kormány a rozsdaövezeti projektek bővítéséről, további kilenc helyszínt megjelölve, írja a napi.hu.

Ehhez viszont változtatni kell a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló kormányrendeleten.

A cikk szerint az új azonnali rozsdaövezeti akcióterületek a következők:

Budapest sebhelyei: 28 Margit-szigetnyi terület áll kihasználatlanul

A fővárosban 28 Margit-szigetnyi barnamezős terület áll többnyire kihasználatlanul. Egykori gyártelepek, egészségügyi intézmények, sőt patinás villák is pusztulnak, miközben a telek vagy nem kell senkinek, vagy éppen nagyon jól jár vele az új vevő, ha közel van a tűzhöz.

Közben a parlagon heverő épületeket más funkció híján szervezett és szervezetlen formában is felfedezők látogatják. Budapest sebhelyeiről, a “város aranytartalékairól” forgatott a SzabadEurópa:

 

Prága, Budapest és Szófia példája mutatja, hogy a rozsdaövezeti beépítések önmagukban nem oldják meg a lakhatási válságot

Lakhatási válság van a kelet-közép-európai régióban, szinte mindenhol küzdenek a városok azért, hogy elegendő megfizethető otthont biztosítsanak az embereknek. A korábbi ipari területeken indult barnamezős beruházások hulláma most új városnegyedeket hoz létre, bár vitatható, hogy ezek mennyire segítik a lakhatási válság megoldását.

Az utóbbi években egyre inkább luxussá vált lakást vásárolni Kelet-Közép-Európában, különösen a fővárosokban. Az alacsony újlakás-kínálat, az ingatlanpiaci spekuláció és az emelkedő építőipari árak okozta drágulás miatt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy Budapesten, Prágában vagy Szófiában saját lakásuk legyen. A bérleti díjak is az ingatlanárakhoz hasonló mértékben nőnek, így sokaknak, különösen a fiatalabb generációnak igazi kihívássá vált a lakhatás megoldása.

Eközben a régiós városközpontokban található hatalmas egykori ipari telephelyek új városrészekké alakulnak át. Kérdéses azonban, hogy ezek az óriásprojektek mekkora segítséget nyújtanak a lakhatási válság enyhítésében. Az új városnegyedek létesítésében rejlő potenciális előnyöket – mint a megfizethető lakhatás megteremtése és a kialakításukba való beleszólás – nem igazán tudják kihasználni a városok. Megköti a kezüket, hogy rendkívül nagy a szükség az új lakásokra, és az is, hogy az önkormányzatok minimálisra csökkent ingatlanvagyona, ami nem sok alapot ad bármilyen beleszólásra a területükön fekvő fejlesztésekbe.