Egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki a földradarral a gízai piramisok közelében, Egyiptomban – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint az építmény körülbelül 2 méter mélyen a föld alatt fekszik és homokkal lehet tele.
A kutatók úgy gondolják, hogy az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet, amely egy még mélyebben található építményhez vezet.
Ezt bizonyítja az is, hogy a földradar az L alakú struktúra alatt is érzékelt anomáliákat, 3,5-11 méterre a felszín alatt.
Kétezer éves kincsekre bukkantak egy ősi temető feltárása közben Kínában – írja a Heritage Daily. A lelőhelyen a régészek nemrég 5 sírt fedeztek fel, bennük pedig olyan bronztárgyakat találtak, amelyek a Krisztus előtt 770-től 481-ig tartó Tavasz és ősz korszaknak nevezett történelmi időszakból származhatnak.
Az egyik sírban a kutatók több kincsre is ráleltek, többek között egy háromlábú, füles edény, egy tükör, egy tányér, egy harang és egy karika is.
Shanxi Provincial Institute of Archaeology
Három díszes, ősi sírhelyet fedeztek fel a régészek Kína Csankcsi nevű városában – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint a sírok a dzsürcsi Csin-dinasztia idején épülhettek, vagyis valamikor 1115 és 1234 között.
A kutatók elárulták, hogy a téglából épített sírkamrák falai embereket, növényeket és történelmi eseményeket ábrázoló festményekkel lettek kidekorálva, ezen felül pedig számos a Csin-dinasztiára jellemző építészeti jegy figyelhető meg rajtuk.
Shanxi Institute of Cultural Relics and Archaeology
Hihetetlenül ritka, nagyjából 5000 éves sírhelyre bukkantak a skóciai Orkney-szigeteken – írja a BBC. Az újkőkorszaki lelőhelyet nagyrészt tönkretették 127 éve, amikor viktoriánus régiségbúvárok feldúlták.
Ennek ellenére a szakértőknek sikerült 14 férfi, nő és gyermek csontvázát felfedezniük a helyszínen, az emberi maradványok mellett pedig kerámiákat, kőeszközöket és csontból készült dísztűket is találtak.
A régészek három héten keresztül tárták fel az ősi temetkezési helyet, amely egy 7 méter hosszú folyosóból, egy központi kőkamráből, illetve hat kisebb sírból áll.
Kitűnő állapotban fennmaradt, ősi sírhelyet fedeztek fel az olaszországi Giuglianóban – írja a Heritage Daily. A régészek egy ősi nekropoliszban végzett feltárások közben egy kőfalba ütköztek, amelyre először azt hitték, a temető határát jelzi, de később rájöttek, hogy valójában egy sírkamra homlokzata.
A helyiség bejáratát egy tufából készített tábla fedte el, amelyet elmozdítva egy több mint 2000 éve háborítatlan, freskókkal díszített terembe léphettek a kutatók.
Mind közül a legfigyelemreméltóbb festmény Kerberoszt, a görög mitológia alvilágot őrző, háromfejű óriáskutyáját ábrázolja, ezért a szakértők Kerberosz sírjának nevezték el a kamrát. Az alkotás Héraklész (latin nevén Hercules) tizenkettedik és egyben utolsó próbáját mutatja be, amely során a hős elfogta a bestiát.
Rég elveszett, ősi sírt találtak meg cseh régészek Egyiptomban – írja az IFLScience. A nyughely a nagyjából 4400 éve élt Ptahsepszesz főpapé, akinek múmiájára is rátaláltak a kutatók.
A Cseh Egyiptológiai Intézet Facebook-bejegyzéséből kiderül, hogy a sírhelyre az Abu-Szír és Szakkara piramisai közötti területen bukkantak rá. Mint írják, a keresés, amelyhez műholdképeket és régi térképeket is használtak éveken keresztül tartott.
Ptahsepszesz sírját 160 éve fedezte fel a francia Auguste Mariette, aki részben fel is tárta azt. Később azonban a sivatag homokja teljesen elfedte a főpap nyughelyét és egészen mostanáig senki sem tudta, hol lehet.