Best WordPress Hosting
 

Helyi védettséget kaphat Szerb Antal utolsó otthona, hogy megóvják az átépítéstől

A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely Facebook-oldalán pénteken kora délután közzétett posztjában bejelentette: rövidesen helyi védettség alá vonják Szerb Antal utolsó otthonát.

Az 1945. január 27-én, röviddel a balfi tábor bezárása előtt sérüléseibe belehalt író egykori lakhelyéről május elsején, Szerb születésének 123. évfordulóján írtunk hosszú cikket, bemutatva benne a ház építtetőjét, az első magyar operettprimadonnaként tisztelt tófalvi Küry Klárát (1870-1935), egykori belső tereit, a villa tulajdonosváltásait, a gyermekszanatóriumként való használatának éveit, illetve a ház legismertebb lakóit.

Írásunk apropóját az adta, hogy a villaépület 2,25 milliárd forintos árcímkével tűnt fel a legnagyobb ingatlanos portálon, ez pedig sokakban előhívta a félelmet:

Új gazdát keres Szerb Antal utolsó otthona, ahová a magyar operett első nagy primadonnája is visszavonult

A budai hegyvidék egyik legfontosabb útvonala, a középkori gyökerű Hűvösvölgyi út mentén egymást váltják a város-, illetve kultúrtörténeti jelentőségű helyek, hiszen a Zsigmond király által építeni kezdett, majd Mátyás és II. Ulászló uralkodása alatt befejezett budanyéki reneszánsz vadászkastély mellett itt találjuk a Pannónia Filmstúdió egykori központját, a jó ideje üresen álló Lipótmezei Tébolydát, valamint a századforduló számos ismert arcának villáját is.

Egymástól néhány méterre építkeztek itt a főváros arcát kovácsoltvas munkáival meghatározó Jungfer-féle műlakatosgyár tulajdonosai, a színpadi szerepei mellett a korai magyar némafilmeknek köszönhetően az ország kedvencévé vált Márkus Emília, valamint az elmúlt években a kormánynak köszönhetően újra a figyelem középpontjába került Herczeg Ferenc író is, körülöttük pedig sokszor mára elfeledett művészek vásároltak, vagy épp építtettek saját otthont – ilyen volt a Jászkisérről indult tófalvi Küry Klára (1870-1935) is, aki az egyik első operettprimadonnaként néhány éven át szinte szünet nélkül halmozta a sikereket.

A tófalvi dr. Küry Oszkár köz- és váltóügyvéd gyermekeként egy gondtalan középosztálybeli családban felnőtt nő eleinte csak puszta kedvtelésből tanult énekelni, tehetségét pedig az ország legkülönbözőbb részein tartott műkedvelő előadásokon csillogatta meg. Csakhamar fel is hívta magára a figyelmet, hiszen mindössze húszéves volt, mikor a Vígszínház későbbi alapítójaként, illetve a modern magyar színház atyjaként tisztelt Ditrói Mór meghívta egy kolozsvári próbafellépésre, ahol apja kérésére Hajnal Klára néven került fel a színlapra. A siker nem maradt el, így Ditrói nem csak leszerződtette, de a taníttatását is magára vállalta, sőt, a vidék legjobb szubrettjét faragta belőle. A darabok vidám, leleményes, de a női főszereplő mellett másodrangú szerepei végül olyan népszerűséget hoztak a fiatal Kürynek, hogy 1892-ben a budapesti Népszínház társulatának tagja lett, a következő tizenkét évet pedig a mára már lebontott Blaha Lujza téri épület falai között töltötte.

Hatos Pál: Én nem vagyok Budapest-pesszimista

A kötet bevezető tanulmányában idézi Szerb Antal egyik mondatát: „Aki ismeri ezt a várost, csak könnyezve tud róla beszélni.” Miért is?

Titokzatos értelmű mondat. Bár Szerb Antal Radnóti Miklósnak elmondta, hogy nem fogja megérni Hitler bukását, amikor ezt a mondatot 1935-ben leírta, még nem tudhatta, milyen borzalmas halállal halnak meg egy évtizeddel később szülővárosuktól, Budapesttől több száz kilométerre. Magyarságukból, hazájukból, városukból kitagadva. „Dögöljön meg éppúgy, mint a többi” – állítólag ezt mondta a balfi láger vezetője, amikor a végzetesen legyengült íróért a társai megpróbáltak közbenjárni. Szerb Antal 1901-ben beleszületett abba a világvárosi atmoszférát árasztó urbanitásba, amelyet Budapest már az 1890-es évektől kezdve képviselt. Szerb írásai könnyed eleganciát sugároznak, akárcsak az általa szelíd iróniával megidézett budapesti tájak és városlakók, ám frivol szavai mögött súlyos gondolatok, mély és széles körű műveltség húzódik meg. Budapestről szóló kiskönyve a főváros első idegenforgalmi konjunktúrája idején jelent meg, és hamar bestsellerré vált. Mondata értelmezhető úgy is, hogy olyan gyönyörű városban élünk, amelyre gondolva óhatatlanul megindulnak az öröm könnyei. De utólag úgy is értelmezhetjük, mint egy utalást Budapest drámai történelmére: csupa tragédia, ostromok, éhínség, levert forradalmak. 1946-ban, amikor a szerző halála után másodszor kiadták, egyik méltatója úgy emlékezett meg róla: „posztumusz könyv egy főváros posztumusz szépségeiről.” A budapesti tájon minden mondat többértelmű.

Még egy pillanatra maradjunk Szerb Antalnál. Ön azt írja: szimbolikus, hogy a sírja a nemzeti sírkertben Szabó Dezső közelében található. Miért jelképes ez?

Szerb Antal naplójegyzetei LMBTQ-irodalomnak számítanak?

Az ellenzéki képviselő régóta tisztázni szeretné, pontosan mely könyveket sorol a kormány az LMBTQ-irodalom kategóriájába. Korábban ugyanis a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése hiába kérdezte erről a kormányt, nem kapott választ, mely könyveket kell lefóliázva árusítani.

Vadai Ágnes (DK), most konkrétan egyetlen műről kérdezte Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztert.

Szerb Antal naplójegyzetei LMBTQ irodalomnak számítanak?