Best WordPress Hosting
 

Ő volt az egyetlen ember, aki parancsolhatott Sztálinnak

A milliók által rettegett diktátor, Joszif Sztálin szívéhez valószínűleg egyetlen nő állt közel: lánya, Szvetlána, aki 1967-ben nyugatra menekült, hogy kitörhessen apja erőszakos örökségének árnyékából. Odáig azonban küzdelmes út vezetett, és ez a tett hatással volt a nő családjára és az akkori politikai légkörre is – derül ki a Viasat History közleményéből.

Szerető apa volt a véreskezű diktátor

Szvetlána Joszifovna Sztálina 1926. február 28-án született Moszkvában. Saját bevallása szerint barátságos otthonban nőtt fel, amelynek anyja volt az úrnője, apja pedig „nem volt sem istenség, sem egy kultivált figura, csak egy normál apa”. Szvetlána az anyjával gyakran került konfliktusba, de az apjával soha. Sztálin a tenyerén hordozta őt, „kis főnöknek” becézte, aki bármit megparancsolhatott neki. Anyja 1932-es öngyilkosságával azonban minden megváltozott: Sztálint egyre jobban beborította a paranoia, mindenkit eltávolított maga körül, akire csak kicsit is gyanakodott, és ez a családi életére is visszaütött. Szvetlána körül is elkezdtek eltűnni az emberek, többek között szeretett némettanárának is nyoma veszett.

Putyin, Sztálin és Lenin mellszobrát kellett csókolgatnia – hét centivel alacsonyabb lett a hadifogságban az ukrán katona

Olekszij Anulja szenvtelenül meséli, mi történt vele tíz hónap alatt. Körülbelül egy óra negyven percet beszél – érzelemnyilvánítás nélkül. A végén elmondja, valóban nem is érez semmit, amióta 2022 végén visszatért a családjához, és ez a legnehezebb. Illetve nem is ez, hanem az, hogy hazatérésekor nem ismerték fel a gyerekei, akik most öt- és kilencévesek.

Azt is mondja az ukrán hadsereg mára megrokkant katonája, hogy könnyebb idegeneknek beszélnie a vele történtekről, mint a családtagjainak, akiknek még most sem mondott el mindent arról, miként tartották fogva tíz hónapon át az oroszok. A súlyosan megkínzott hadifoglyok közül szinte már csak ő él családban, a többiek házassága többnyire már fel is bomlott azóta, hogy visszatértek Oroszországból.

Adrián Zoltán / 24.hu

Vérbírók hat osztállyal – a magyar jogrendszer szovjetizálásának története

A kommunista diktatúra jogállami bírósági díszletek között működött, a 30-as évek nagy moszkvai pereihez hasonló koncepciós eljárásokhoz azonban bizalmi jogászokra volt szükségük. Le kellett fejezniük ehhez a létező jogászi kart, elbocsátani, elítélni, internálni a régieket, és létrehozni egy saját ügyészi, bírói rendszert, megtalálni és kiképezni az ötvenes évek vérbíráit. Zinner Tibor könyvében azt a folyamatot mutatja meg, honnan érkeznek az ügyészségre, majd a bírói pulpitusra az új emberek. Rákoskeresztúrról, ahol négy osztály is elég volt ahhoz, hogy tíz hónap alatt bíró vagy ügyész lehessen valakiből. És Rákoskeresztúrra? Például a salgótarjáni bányákból. A magyar jogrendszer szovjetizálásának története.

Molotov hagyta, hogy elhurcolják a feleségét

Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (az orosz molot szó jelentése: kalapács, pöröly) 36 évesen, 1926-ban került be a legfelsőbb pártvezetésbe, a Politikai Bizottság tagja lett, a húszas évek belharcaiban Sztálint támogatta. Ennek meg is lett a gyümölcse, 1930. december 19-én gyakorlatilag a Szovjetunió kormányfője lett.

Tizenegy évig tartó hivatali ideje alatt a sztálinista diktatúra fanatikus, kegyetlen kiszolgálójának bizonyult, részese és végrehajtója a kényszerkollektivizálásnak, a kulákság felszámolásának, a népirtással felérő nagy ukrajnai éhínség előidézésének, az erőltetett iparosításnak, koncepciós perek sorozatának, milliók Gulagra deportálásának  – írja a Múlt-kor.hu.

INTERCONTINENTALE / AFP Molotov felesége, Polina Molotova (jobbra) 1947-ben

Egy Sztálint ábrázoló szentkép megrongálása miatt ítéltek börtönre egy nőt

Ötnapos szabadságvesztésre ítélt a bíróság Georgiában (Grúzia) egy nőt, aki január 9-én kék festékkel megrongálta a tbiliszi Szentháromság székesegyház egyik, Sztálint is ábrázoló vallási ikonját – jelentette pénteken a helyi média.

Nata Peradzét vandalizmus vádjával állították bíróság elé azt követően, hogy január 13-án oroszbarát szélsőjobboldali csoportok és a hívők mintegy háromezres tömege Peradzéra börtönbüntetést, valamint az ilyen esetekre vonatkozó törvény szigorítását követelve tüntetést tartott a fővárosban.

Az ügy rávilágít a grúz származású egykori szovjet diktátor örökségével kapcsolatos mély megosztottságra a kaukázusi országban. Noha az ortodox egyház georgiai híveinek egy része blaszfémiának tartja a bevallottan ateista, a vallást erőszakkal elnyomó Sztálin megjelenítését a szentképeken és más szakrális alkotásokon, más hívőknek nincsen ez ellen kifogásuk.

Eltüntették a tbiliszi Szentháromság-katedrális néhány hónapja kihelyezett Sztálin-ikonját

A georgiai ortodoxok legfontosabb egyházi épülete, az idén épp húsz éve felszentelt Szentháromság-katedrális (1995-2004) belső terében 2023-ban, a nyugatellenes Patrióták Szövetsége helyeztette el a belső tér legfurcsább részletét: az ikont, amin az 1998-ban szentté avatott Moszkvai Szent Matróna (1881-1952) a Szovjetunió legerősebb személyi kultuszát létrehozó, tömegek haláláért felelős Joszif Visszarionovics Sztálinnal (1878-1953) együtt látható.

A vak szovjet gyógyító és a diktátorrá lett grúz gyökerű politikus találkozásáról sosem született feljegyzés, így a kép eleve egy jó eséllyel fiktív találkozást ábrázolt, amin a nő éppen áldást osztott a vezetőnek:

 

Sztálin beszédei és a Csárdáskirálynő is szabadon vihető januártól

2024. január elsejétől szabadob felhasználhatóvá válnak többek közt Eugene O’Neill írásai, Django Reinhardt zenéi, Kálmán Imre operettjei és Sándy Gyula építészeti tervei – tudatta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az Infostarttal. 

Ahogy írják, a művek születésükkor automatikusan a szerzői jog védelme alá kerülnek, amely ugyanígy automatikusan szűnik meg hetven évvel a szerző halálát követően. Ennek megfelelően jövő januártól az 1953-ban elhunyt neves személyiségek művei válnak Magyarországon közkinccsé.

A hivatal azonban figyelmeztet: mindez nem jelenti azt, hogy bárki visszaélhet az eredeti szerzők műveivel. Előfordulhat, hogy a „szerzők műveinek egyes előadásai, vagy az azokról készült hangfelvételek fölött az előadók, illetve a hangfelvétel-előállítók jogai még fennállnak.”  Emellett az „elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát” – írja a lap.

Agyontaposták egymást az emberek, hogy láthassák Sztálin koporsóját

Több mint nyolc évvel halála után, 1961. október 31-én helyezték örök nyugalomra Sztálint. Bár több millió ember haláláért volt felelős, a Szovjetunióban rengeteg ember őszintén gyászolta a „Generalisszimuszt”, akinek irányításával a Szovjetunió, legyőzve a náci Németországot, világhatalommá emelkedett – írja a Múlt-kor.

Egymást taposták az emberek, hogy láthassák a koporsót

A hírhedt diktátor 1953. március 5-én hunyt el, első „temetését” pedig már halálának hónapjában meg is rendezték. Sztálin, „a népek nagy tanítójának” holttestét bebalzsamozták, koporsóját pedig kiállították, amely elé három napon keresztül özönlöttek a gyászolók.

Már az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb Oroszországban

Putyin néhány napja hibának nevezte az 1956-os szovjet bevonulást. Ez „nyilvánvaló, hogy szöges ellentétben áll mindazzal a politikai gyakorlattal, amit Oroszország képvisel azután, hogy nyílt és átfogó támadást indított Ukrajna ellen” – mondja Sz. Bíró Zoltán a G7 Podcast eheti epizódjában. Az Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról, a most már az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről és a hagyományos értékekre hivatkozó társadalmi indoktrinációról beszélgetünk.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Éledezik a Sztálin-kultusz, csak Putyin elfelejtette a legfontosabb részét a háborúval kapcsolatban

Ha a tavaly elhunyt Moldova György Hitler mellett*a Titkos záradék című könyvében Sztálint is feltámasztotta volna valamelyik könyvében, talán ő sem tudott volna sokkal képtelenebb történetet kitalálni, mint ami az utóbbi hetekben lejátszódott. Elsőre még a mai Oroszországhoz képest is bizarrnak hangzik, de egy új Sztálin szobrot akartak felállítani Volgográdban (az egykori Sztálingrádban), a város azonban nem kért belőle. Így végül az Oroszország nyugati részén található Velikije Lukiban, egy üzem területén állították fel, a talapzattal együtt nyolc méter magas új emlékművet pedig – amin minden bizonnyal még a sokat látott Sztálin is meglepődne – megáldotta egy pravoszláv pap. Aki meg is indokolta a rítust: „az egyház sokat szenvedett Joszif Visszarionovics uralma alatt, de ennek köszönhetően sok mártírral és tanúságtevővel gazdagodott”.

Ilyesmi még pár évvel ezelőtt is szinte elképzelhetetlen lett volna, de az orosz történelem aktuális újraírása nyomán a „népek bölcs vezére” egyre pozitívabb szereplőként bukkan fel a hivatalos megnyilatkozásokban és az orosz tankönyvekben is. Az nagyjából világos, hogy Putyin Oroszországa mit szeretne kimazsolázni a sztálini örökségből: a szuperhatalmiságot és a – jórészt a náci Németország legyőzésének köszönhető – nemzetközi tekintélyt. Az egészségére végletesen odafigyelő Putyin aligha akar életmódtanácsot venni a nagyivó Sztálintól, az orosz hadsereg és erőszakszervezetek vezetői pedig biztosan nem szeretnének számos szovjet elődjük sorsára jutni, akik számára a válogatott kínzások utáni kivégzés megváltásnak számított az aktuális tisztogatási hullám során.

Fokozatos keményedése ellenére Putyin rendszere még ma is messze van Sztálinétól, de például Szergej Radcsenko külföldön élő orosz történész felvetette, hogy miután az elfoglalt ukrajnai területeken Sztálinéval összevethető horrorisztikus módszereket alkalmaz, idővel ezt Oroszországra is kiterjesztheti.

Diktátorok titkos búvóhelyeiről készített új sorozatot a History Channel

Hitler, Sztálin és Mussolini mellett az albán Enver Hodzsa, a román Nicolae Ceausescu és az ukrán Viktor Janukovics egykori magánrezidenciáját is bemutatják majd az új dokusorozatban.