Best WordPress Hosting
 

Rejtélyes csontvázakat találtak Hitler egykori főhadiszállásánál

Kéz- és lábnélküli csontvázak kerültek elő Adolf Hitler egykori keleti fronti főhadiszállásánál, a Farkasveremnél, a mai Lengyelország területén – írja az MTI. A három felnőtt, egy csecsemő és egy gyerek maradványaira Hermann Göring, a Luftwaffe egykori parancsnokának villájában találtak rá.

A leleteket egy amatőr régészekből álló csoport fedezte fel, akik nem tudták megmagyarázni a maradványok eredetét, és szerintük az sem világos, hogy a csontvázak egyáltalán a második világháború idejéből származnak, vagy talán később temették őket oda.

Az ügyben a hatóságok nyomozást indítottak, a törvényszéki szakértők pedig rendőri felügyelet mellett megvizsgálták a maradványokat, hivatalos eredményt azonban még nem közöltek.

Így készült fel Hitler az öngyilkosságra

Adolf Hitler, a náci Németország vezére 79 éve, 1945. április 30-án végzett magával a berlini Führerbunkerban. A diktátor feltehetőleg pisztollyal vetett véget életének, a halálba felesége, Eva Braun is követte – írja a Rubicon.

Bunkerban töltött hónapok

Hitler 1945 januárjában kényszerült az Új Birodalmi Kancellária alatt található bunkerrendszerbe vonulni, amikor a szövetséges hatalmak erőteljes bombázásba kezdtek. Az ott töltött idő alatt a Führer mentális állapota – a háború megnyerésének esélyével együtt – folyamatosan romlott.

Szakály Sándor: Elkerülhetetlen volt Magyarország 1944-es német megszállása

Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója a kormány által az elmúlt években súlyos százmilliárdokkal segített Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós politikát sikertörténetként aposztrofálva kijelentette: politikai öngyilkosság lett volna, ha az akkori területgyarapodási lehetőségekkel Magyarország nem élt volna.

Ennek eredménye persze a Németország irányába való teljes elköteleződés lett, így a magyar külpolitika kényszerpályára került, mozgástere pedig jelentősen beszűkült. A második magyar hadsereg doni katasztrófáját követően a magyar vezetés aztán megpróbált tájékozódni a nyugati szövetségesek – elsősorban a britek – irányába, ebben a legfontosabb szerepet pedig az 1943-ban kinevezett miniszterelnök, Kállay Miklós játszotta, ez viszont a hitleri német vezetés számára elfogadhatatlan volt – tette hozzá a szakember.

Magyarország 1944. március 18-án a késő esti órákban kezdődő megszállásával a németek Kállay menesztése mellett a „zsidókérdés megoldását” akarták elérni, hiszen – mint a főigazgató fogalmazott – Magyarországon addig, a már hatályban lévő zsidótörvények ellenére a mintegy nyolcszázezres lélekszámú zsidóság lényegében háborítatlanul, biztonságban élhetett, létét pedig nem fenyegette veszély. A megszállást követően viszont szinte azonnal megkezdődött a vidéki zsidóság összegyűjtése és deportálása – tette hozzá.

Saját vejét is megölette Mussolini

Galeazzo Ciano olasz diplomata, Benito Mussolini veje 80 éve, 1944. január 11-én halt meg. A férfit azért végezték ki, mert részt vett az apósa elleni puccsban – írja a Múlt-kor.

Szárnyaló karrier

Ciano 1903. március 18-án született, apja a fasiszta párt alapító tagja, dúsgazdag politikus és üzletember volt. A luxusban felnövő fiú a római egyetemen jogot tanult, azután pedig újságíróként, később pedig diplomataként dolgozott. A Duce lányát, Edda Mussolinit 1930-ban vette feleségül, ami miatt karrierje szárnyalni kezdett és hamar államtitkár, majd külügyminiszter lett.

Élete szerelmét hagyta el a lány, hogy Amerikába hajózva hozzámenjen egy magát milliomosnak hazudó férfihoz

1937 telén a Glass testvéreknek jó okuk volt az elégedettségre, és olyan boldogok voltak, amilyennek azelőtt el sem tudták magukat képzelni. Henri és Jacques megnősült: mindketten olyan nőt vettek el, aki szerette őket. Alex befutott mint divattervező. De mindannyiuk közül Sarát lepte meg leginkább a boldogság, hiszen a szanatóriumi kezelésekkel tarkított hosszú évek után nem alaptalanul gondolta, hogy ő már soha nem lesz boldog.

Mi az a Matiné?

Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár.

Hű barátját is megölette Hitler

Ernst Röhm német katonatiszt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) egyik legjelentősebb alapító tagja 1887. november 28-án született. A férfi az SA vezérkari főnökeként érte el karrierje csúcsát majd saját párttársai oltották ki életét – írja a Rubicon.

Hitler hű barátja

Röhm már 19 évesen jelentkezett katonának az első világháborúban többször is megsebesült, érdemeiért első osztályú Vaskeresztet kapott, és egészen a kapitányi (Hauptmann) rendfokozatig jutott. A háború után a hadseregben folytatta pályáját és belépett Német Munkáspártba (DAP), ahol hamarosan közeli barátságba került  Adolf Hitlerrel.

Hitler rendelte el a magyar Nobel-díjas megölését

Szent-Györgyi Albert magyar orvos, biokémikus 37 éve, 1986. október 22-én hunyt el. A híres kutató szolgált az első világháborúban, motorral bejárta Európát, felfedezte a C-vitamint, és máig ő az egyetlen magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon végzett munkájáért kapta meg – írja a Múlt-kor.

A háborútól a Nobel-díjig

1893. szeptember 16-án született Budapesten. Az első világháború kitörésekor medikusként frontszolgálatra hívták be, megkapta az ezüst vitézségi érmet is, de mivel nem rejtette véka alá, hogy értelmetlennek tartja a háborút, sebesülése után leszerelték. 1917-ben diplomázott, majd Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett.

Antiszemita embermentők és németellenesek: magyar fajvédők a II. világháborúban

Magyarország a két világháború között egy birodalmi expanzió farvizén, a hitleri Németországgal szövetségben remélte Trianon revízióját. Bár ez néhány évre részlegesen sikerült, a világháborús pusztulás és a holokauszt tragédiája után a területi nyereség is semmivé lett.

A német orientáció kritikusai között jobboldali radikálisok is voltak. A németellenes magyar fajvédők egyszerre voltak hangos antiszemiták és a nyilasok ellenfelei. Vajon csak az volt a bajuk, hogy a magyarok nem árják? Hogy lehet, hogy még azok is fajelméleti alapon álltak és birodalmi illúziókat kergettek, akik készek voltak fegyveresen is szembeszállni Hitlerrel?

Jobboldali radikalizmusról és annak önellentmondásairól, a szuverenista célok és a külpolitikai orientáció összeütközéséről Bartha Ákos történésszel beszélgetünk a G7 Podcast történelmi témájú adásában.

Halállistát vezetett, iskolai mészárlásra készült egy 16 éves, középiskolai diák

Emberölés előkészületének bűntette miatt vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség egy 16 éves fiú ellen, aki tavaly ősszel egyik osztálytársa megölésére készült – közölte a vádhatóság hétfőn az MTI-vel.

A vádirat szerint a középiskolás fiú különös érdeklődést mutatott a II. világháború, azon belül is Hitler és a nácizmus eszméi iránt. 2022 szeptemberében vásárolt egy nyolc centiméter pengehosszúságú zsebkést, mindkét oldalán horogkereszttel.

A fiú az ismerőseinek kivégzést bemutató, iszlám állammal kapcsolatos videókat is mutogatott, majd azt mondta, hogy ugyanazt akarja megcsinálni zsidó, feketebőrű, „húzott szemű” és roma származású emberekkel.

Horthy antiszemita leveleivel üzentek a kormányzót igaz magyar hazafinak tartó Lázár Jánosnak

A hétvégén nagy ünnepség volt Kenderesen, ahol Magyarország egykori kormányzója, Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóját ünnepelték a helyiek. Az esemény legmagasabb rangú kormányzati vendége Lázár János építési és közlekedési miniszter volt, aki nagy szavakkal méltatta az egykori ellentengernagyot. Mint mondta, Horthy Miklós kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona volt, aki 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amit „a nyugati nagyhatalmak” Magyarországnak szántak.

A Telex kiszúrta, hogy Lázár mondataira a Facebookon reagált Frölich Róbert országos főrabbi, aki Horthy nagyságában nem, abban viszont egyetértett a miniszterrel, hogy „világosan és egyértelműen kell beszélni”.

 Ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga?

Így kezdődött Erdélyben a kis magyar világ

Az 1940-es év nehéz volt Románia számára, ugyanis három szomszédja is területi követeléseket fogalmazott meg vele szemben: a Szovjetunió Besszarábiára, Bulgária Dél-Dobrudzsára, Magyarország pedig Erdély lehető legnagyobb részére tartott igényt – írja a Rubicon. Hitler nem akarta, hogy két szövetsége háborúzni kezdjen egymással a területekért, ezért a lehető legkiegyensúlyozottabb döntéssel próbálta megoldani a határvitát.

Magyarország végül – keleten a Kárpátok hegyláncáig, délen a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy vonalig – Erdély területéből mintegy 43 000 négyzetkilométert kapott vissza, melynek 2,4 milliós lakosságából – az 1941-es népszámlálás szerint – 54 százalék, azaz 1,3 millió fő vallotta magát magyarnak.

Tófalvi Péter / Wikimedia Commons

Diktátorok titkos búvóhelyeiről készített új sorozatot a History Channel

Hitler, Sztálin és Mussolini mellett az albán Enver Hodzsa, a román Nicolae Ceausescu és az ukrán Viktor Janukovics egykori magánrezidenciáját is bemutatják majd az új dokusorozatban.

Saját híveit is megölette Hitler a hatalomért

Adolf Hitler 1934. június 30-án számolt le Ernst Röhmmel, az SA vezérkarával, valamint számos konzervatív politikussal. A véres esemény Kolibri-hadművelet, illetve hosszú kések éjszakája néven íródott bele a történelembe – írja a Rubicon.

Hűséges társból ellenség

Hitler a Reichstag felgyújtása után az 1933-as választásokon az SA nevű paramilitáris szervezet terrorjának segítségével aratott fölényes győzelmet. Ezt követően megkezdődött a német állam náci elvek szerinti átalakítása, Hitler pedig villámgyorsan teljhatalmat szerzett, és elkezdett leszámolni potenciális riválisaival.

Ezek voltak Hitler életének legszebb pillanatai

Egyetlen lövés nélkül foglalták el a németek Párizst 1940. június 14-én. A főváros talán soha nem volt olyan csendes és közönyös, mint azon a napon, de a franciák szégyene Hitler számára élete legszebb pillanatai közé tartozhattak. A német templomokban 15 percen át zúgtak a harangok, a birodalmi zászlók pedig három napon át lengtek a házak és középületek falain – írja a Múlt-kor.

Párizs elfoglalása

A német hadsereg 1940. május 10-én támadta meg Franciaországot, ahol a Wehrmacht – a tisztek nagy meglepetésére – különösebb ellenállás nélkül tört előre az ország belseje felé. A francia társadalomban még élénken élt az első világháború borzalmas pusztításának emléke, így a katonák többsége szinte harc nélkül, rezignáltan adta meg magát.

Ez volt a második világháború végének kezdete

A D-nap fedőnéven emlegetett normandiai offenzíva, amelynek sorsdöntő szerepe volt a második világháború végkimenetelének szempontjából 79 éve, 1944. június 6-án vette kezdetét. A szövetséges erők sikeresen partra szálltak a nácik által megszállt Franciaország területén, ezzel egy új nyugati frontot hoztak létre – írja a Rubicon.

Új front

Churchill és Roosevelt 1943 augusztusában határozták meg az invázió helyét és idejét, a következő hónapokban a szövetségesek számos új harci eszközt – például kétéltű tankot – fejlesztettek ki, hordozható, könnyen felépíthető kikötőt terveztek, és tucatnyi hadgyakorlatban szimulálták a partraszállás várható körülményeit.