Best WordPress Hosting
 

Kevesen hiszik, hogy Fico vére elmossa a gyűlölet politikáját

A szlovákiai politika végletes megosztottságában és a sok gyűlöletben hasonlít a magyarországira, csak ott több az erőszak. A szlovákiai közéletet kiválóan ismerő újságíróval, politikussal, jogásszal, politológussal és íróval beszélgettünk arról, mi várható a Robert Fico elleni merénylet után. Mindannyian inkább pesszimisták. 

Összeállt a menü – íme, a legérdekesebb választási csaták!

Borkai és Dézsi mellett még nyolcan indulnak Győrben, osztódott a Fidesz Egerben és Csepelen is, Dunaújvárosban pedig egy volt szocialistával indul a kormánypárt. Bizarr felállás alakult ki Ferencvárosban. Hiába lett az ellenzék legerősebb pártja hirtelen a Tisza, Magyar Péterék lényegében kiszálltak az önkormányzati versenyből, viszont az EP-szavazáson felboríthatják az ellenzéki térfelet. 1994 óta először van esély, hogy három főpolgármester-jelölt is 20% felett végezzen. Rég nem volt ilyen izgalmas választás.

Nagyhatalmi csatatér lett a világűr, de ez senkinek sem jó – küszöbön az űrháború?

A földrajz rabságában, A földrajz hatalma, A földrajz a végzetünk – az elmúlt évtized sikerkönyvei legalább olyan jól jelzik, hogyan nyert újra létjogosultságot a geopolitikai paradigma, mint az Ukrajna elleni orosz invázió. A földrajzi determinizmus új hullámának vezére, Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz jövője című könyvében Földünk határain túlra is kiterjeszti a geopolitika hatáskörét – illetve nem ő, hanem a nagyhatalmak, akik a békés kooperáció helyett újra űrversenybe kezdtek. Bár a geopolitikus szerzőket gyakran vádolják cinizmussal, Marshall mintha megijedt volna az űrvetélkedés veszélyeitől, és nemzetközi egyezményeket, szabályokra épülő világ(űr)rendet szorgalmaz. Recenzió.

Halálos hétfők – miért a hét elején halnak meg legtöbben a magyar egészségügyben?

Áll a bál Angliában, ahol politikai botrányt generált, hogy hetente több száz ember vesztét okozza a „halálos hétfő” jelenség, vagyis az a tény, hogy hét elején sokkal többet kell várni, és ezért többen halnak meg a sürgősségi rendszerben, mint más napokon. Megnéztük a magyar adatot, és kiderült: Magyarországon is hétfőn halnak meg a legtöbben. Az okok hasonlóak: bedugul a rendszer. De miért, ha a magyar kórházakban az ágyak közel 40 százaléka üresen áll?

Magyar pártja már most erősebb, mint a Jobbik valaha volt?

Összeomlott a 2024 előtti pártok stratégiája, Magyar Péter és a TISZA mindenkinek jelentősen rontja a kilátásait. Akkor érkezett, amikorra mindenkit nagyon meguntak az emberek, és mintha a politikusok is megunták volna a saját szakmájukat. Az ötlettelen sivárságba elég volt egy kis botrányt vinni, és felfordult minden. A Válasz Online-nak olyan mérésekről suttognak ellenzékiek és kormánypártiak is, hogy nem akarunk hinni a fülünknek. Háttér.

A nagy rogáni patikabiznisz – államosítva, központosítva, mehet is privátba

Újabb jel mutat arra, hogy az egészségügy államosítása csak egy megálló: a végállomásnál baráti cégekhez kerülhet az, amit az elején államosítanak. A háromszázmilliárdos biznisz váltókezelője: Rogán Antal. De ha egyébként rettentően eladósodottak a kórházak, van ebben egyáltalán üzlet? Van, és nem kicsi. Közel 350 milliárdos. A Válasz Online a nagy kórházi patikabiznisz mélyére néz.

Közeleg a Matolcsy-korszak vége: Ádám és barátai óriási vagyonátmentésbe kezdtek

A kormány és a jegybankelnöki mandátumát szűk egy év múlva kitöltő Matolcsy György a felszínen évek óta kóstolgatja egymást, ám a mélyben senki nem parancsol megálljt az MNB ingatlan-kiszervezési gyakorlatának. Pedig a Matolcsy fia által fémjelzett üzleti klub óriási vagyonátmentésbe kezdett – a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group közreműködésével. Utóbbi eddig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfoliójából „szakítottak” ki. A lengyel fél tagadja, hogy szívességi felvásárlóként segítené e neves magánszereplőket, ám a Válasz Online egy angliai falucskában bizonyítékot talált a GTC–Száraz-összefonódásra.

Nem Magyar Péter az első, aki a semmiből lett tényező

Szlovénia mostani miniszterelnöke éppen három hónappal a választás előtt lépett színre, egy parlamenten kívüli pártot átvéve, miután kirúgták egy állami cég éléről. Szlovákiában alakított már úgy kormányt politikus, hogy a választás előtti utolsó hónapban 16 százalékpontot nőtt a népszerűsége. Magyar Péter váratlan felívelése tehát régiós viszonylatban egyáltalán nem példa nélküli: évtizedes pártstruktúrákat is gyorsan felül lehet írni. Csakhogy: kevés új sztár tud tartósan a politika élvonalában maradni. Helyzetkép.

Ebben a háborúban is van az a pénz, amiért az ellenségek együttműködnek

Az ukránok és az oroszok közös üzlete látja el az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területét olajjal és földgázzal. Úgy tűnt, hogy ennek jövőre vége lehet, de a legutóbbi híresztelések alapján mehet tovább minden, csak kicsit át kell alakítani a konstrukciót.

Vérbírók hat osztállyal – a magyar jogrendszer szovjetizálásának története

A kommunista diktatúra jogállami bírósági díszletek között működött, a 30-as évek nagy moszkvai pereihez hasonló koncepciós eljárásokhoz azonban bizalmi jogászokra volt szükségük. Le kellett fejezniük ehhez a létező jogászi kart, elbocsátani, elítélni, internálni a régieket, és létrehozni egy saját ügyészi, bírói rendszert, megtalálni és kiképezni az ötvenes évek vérbíráit. Zinner Tibor könyvében azt a folyamatot mutatja meg, honnan érkeznek az ügyészségre, majd a bírói pulpitusra az új emberek. Rákoskeresztúrról, ahol négy osztály is elég volt ahhoz, hogy tíz hónap alatt bíró vagy ügyész lehessen valakiből. És Rákoskeresztúrra? Például a salgótarjáni bányákból. A magyar jogrendszer szovjetizálásának története.

Magyarországon nincs a mérlegnek nyelve, itt nyerni kell – Magyar Péter és a választási matek

Magyar Péter berobbanása a magyar politikába rendkívüli helyzetet teremtett, a semmiből érkezve akár a második is lehetne egy most vasárnapi választáson. Óriási kihívás azonban, hogy nincs pártja, és egyáltalán nem egyszerű találnia egy megbízható, és a fideszes nyomással dacolni képes szervezetet. 2026-ban pedig aligha lehet a mérleg nyelve úgy, ahogyan azt előrevetíti. A hazai választási rendszer ilyen helyzetet ugyanis nem nagyon tesz lehetővé. Végigszámultuk a lehetséges kifutásokat.

Máris látszanak a születésszámon a kismamaellenes intézkedések

Januárban az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére, 1,4-re zuhant Magyarország teljes termékenységi arányszáma a családokat ért megszorítások miatt. A korábbi pozitív kormányzati döntések után az egy- és kétgyerekeseket hátrányosan érintő rezsitámogatási rendszer bevezetése, a nők mintegy felének kizárása a babaváró hitelből és a szabad szülészetválasztás megszüntetése jelentős változásokat hozott. Két év alatt „betörték” a kismamákat, becsukták a kiskapukat, a nők jó részét olyan intézményekbe kényszerítették, ahol magasabb a császármetszések aránya, emiatt a születések számának csökkenése ellenére is 4 százalékkal nőtt a császármetszéseké a közkórházakban. A változások nagy vesztese az egykoron második legnagyobb fővárosi szülészet, a Szent Imre Kórház, amely két év alatt az ötödik helyre esett vissza a fővárosi listán, és tavaly hétszáz (!) babával kevesebb született ott, mint 2022-ben. Soha korábban nem fordult elő, hogy a tíz legnagyobb budapesti szülészetből immár három fizetős.

„Szenilissel” a „fasiszta” ellen – Joe Biden csak tünete, nem oka az amerikai baloldal válságának

Az utóbbi hetekben valóságos pánik alakult ki a Demokrata Pártban azzal kapcsolatban, hogy az újraválasztásra készülő Joe Biden voltaképpen „egy jóindulatú idős bácsi rossz memóriával”. Így fogalmazott legalábbis az ügyész, aki a Biden-kormányzat megbízásából vizsgálta, visszaélt-e a 81 éves elnök titkosított kormányzati dokumentumokkal. Igaz, Biden a tegnapi évértékelő beszédét nagyobb bakik nélkül abszolválta, így valamelyest köszörült a csorbán. Ha a demokraták szerint a novemberi választás tétje az amerikai demokrácia jövője, miért egy olyan jelölttel futnak neki, aki 10 választóból 9 szerint túl öreg a posztra? Mert nem nagyon van, aki nála esélyesebb lenne. Amiben főszerepet játszik a Demokrata Párt balra tolódása.

Tabudöntő brüsszeli tervek: első lépések a közös európai hadsereg felé?

Az Európai Bizottság bemutatta a tervét, hogyan kívánja felpörgetni, és minél inkább közössé tenni a hadiipart. Az ötletek egyelőre óvatosak, de az alapgondolat így is tabudöntögető, hiszen a hadseregek ellenőrzésénél érzékenyebb szuverenitási kérdés nincs.

A világ pénzét veszítjük el, ha Orbánnak most nem sikerül időt nyernie Brüsszelben

A lengyelek előtt megnyílt az uniós pénzcsap, de Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány. A magyar kormány most igyekszik meggyőzni a többi országot, hogy hosszabbítsák meg a programot, és legalább később legyen esély megszerezni a beragadt eurómilliárdokat.

NER-elit a Balkánon: magyar állami „csilliárdok” nélkül ott sincs biznisz

Megérkezett a kormányközeli gazdasági elit a Nyugat-Balkánra, pontosabban a térség (még) nem EU-tag országaiba. Immár van irdatlan méretű szerbiai irodakomplexum, óriási boszniai cementgyár és mészkőbánya, tenger alatti adatkábel-beruházásban érdekelt albán telekommunikációs gigász is a Tiborcz–Mészáros–Jászai-körnél. Ám szó sincs arról, hogy a NER főalakjai igazi külpiaci versenyben akarnák bizonytani vállalkozói rátermettségüket. Ezekhez az üzletekhez is ugyanúgy magyar állami tőkét és hiteleket használnak – százmilliárd forintos nagyságrendben –, mint a hazaiakhoz.

Bicskén van a volt igazgató a hivatalos pedofil-nyilvántartás szerint. Máris szabad tehát? Nem egészen…

A bicskei gyermekotthon pedofília miatt 2019-ben és kényszerítés miatt 2021-ben jogerősen összesen több mint tíz évre elítélt igazgatója, Vásárhelyi János tartózkodási helye a hivatalos pedofil-nyilvántartás szerint Bicske. Csakhogy Bicskén nincs büntetés-végrehajtási intézet. Akkor ez azt jelenti, hogy kiengedték a börtönből? Összesen huszonnégy állami hivatalt kérdeztünk végig, amíg kiderült, hogy nem. Közben megbizonyosodtunk róla: a magyar pedofil-nyilvántartás nem több rossz viccnél. Az adatok használhatatlanok, az azokat lekérő szülők vagy áldozatok nevét ráadásul ráírják a szexuális bántalmazó fényképére. Ha már a kormánypárt újra jogászkodásba kezd a témában, mutatjuk, mit kellene azonnal megváltoztatni.

Ha nem lesz rosszabb, az már jó – alacsonyra teszi a lécet az ellenzék az idei választásokon

Az elmúlt hetek Fidesznek kellemetlen botrányai után elvileg nőhettek volna az ellenzék esélyei az idei választásokra, ez azonban mégsincs így. A 2019-ben győztes nem fideszes városvezetők mellett a legtöbb településen összejöhet az ellenzéki egység, de a kormánypárti polgármesterek ellen nagyon nehezen megy a közös jelöltek kiválasztása. Az EP-választáson nehéz helyzetbe kerülhetnek a 2022-ben egy listán indulók, csak a DK lehet magabiztos. A Mi Hazánk és a Kutyapárt erősödött csak a pártok közül a parlamenti választás óta. Elemzés.

Butított rendszer – már dübörögnek a tanári gyorstalpalók

Már zajlik az extra rövid tanárképzés: egy jogszabály-módosításnak köszönhetően akár három félév alatt középiskolai tanár válhat bárkiből, aki megfelel a felére csökkentett követelményeknek. A lépéssel az oktatásirányítás tulajdonképpen a napjainkra kialakult gyakorlat után fut, ugyanakkor komoly presztízsveszteséget okoz a tanári hivatásnak, amelynek éppen a felemelésével kellene orvosolni a súlyos tanárhiányt: a képzés felhígítása helyett vissza kellene csábítani a pályára azokat, akik más területen helyezkedtek el. Három szakembert kértünk, hogy világítsa meg, milyen kockázatokat rejt és milyen tendenciákat vetít előre a gyorstalpalón elvégezhető pedagógusképzés. Exkluzív háttér.

Már a látszatra sem adnak: Tiborcz István teljesen összeépült a magyar állammal

A miniszterelnök veje sokáig ellenállt a közpénz kísértésének – vagy legalábbis próbálta elhitetni, hogy gazdagodását nem központi tőkeinjekcióknak köszönheti. Most vége a szemérmességnek; ahogy egy rendes keleti „demokráciához” illik, itt is nyílttá vált az összefonódás a kormány és a hatalomhoz családilag leginkább kötődő üzletember között. Tiborcz István legújabb, korábbi összeállításainkban még nem szereplő ügyleteiben már vállaltan ott van partnerként az állam. Nem akármilyen trófeákról van szó: az olasz Benetton família somogyi latifundiumáról, vadászkastélyáról és 11 darab belgrádi luxusirodaházról. Továbbá a Kallos szépségipari cég óriáshiteléről, a Waberer’s logisztikai bázisairól vagy épp a Kopaszi-gát irodakapacitásainak feltöltéséről. És még arra is van esély, hogy Tiborcz hamarosan állami biztosítótársaságokat fog privatizálni.