Vasárnap este jégeső zavarta meg Solymár és Nagykovácsi lakóit. Felhőszakadás is kísérte a szupercellát, ami annyi jeget hozott magával, hogy helyenként bokáig lehetett benne gázolni, írja az időjárásportál, amely hozzáteszi: a szupercella már nem jutott el a Dunakanyarig, a fővárostól délre haladó párja pedig már korábban feloszlott. A következő napok azonban újabb zivatarokat tartogatnak.
Ezen a videón a solymári helyzetet látja:
iFrame is not supported!
A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen befolyásolja kialakulásukat a klímaváltozás. Itthon kevesebb szó esik róluk, pedig Magyarországon évente akár 20-30 alkalommal is előfordulhat ez az időjárási jelenség. Indonéziában pedig a történelemben először írtak le egy F2-es erősségű forgószelet, amely házakat rombolt le és fákat csavart ki gyökerestül.
Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, legyen szó aszályról, erdőtűzről, magasabb hőmérsékletről, árvízről vagy akár tornádóról is. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha a meleg, párás levegő felfele szállva kicsapódik, és gomolyfelhőzetet alkot. A felhő és a környezetében létrejött nyomáskülönbség miatt a felhő belsejében megindul egy örvénylő mozgás, amelyből tornádó keletkezik, ha a tölcsér eléri a föld felszínét.
Tornádók szinte minden kontinensen kialakulhatnak, leggyakrabban azonban az Egyesült Államok területén pusztítanak. Itt évente átlagosan 1200 alkalommal csapnak le, 2022-ben pedig összesen pedig 708 millió dollár értékű kárt okoztak, elsősorban a Texastól Dél-Dakotáig húzódó tornádófolyosó területén.
Hétfőn a délután második felében megérkezik a hidegfront hazánk észak-északnyugati tájaira, ahol záporok és zivatarok jelezhetik az érkezését, írja az Időkép. Van esély hevesebb viharok és szupercellák kialakulására is, amelyek elsősorban a határ közelében vonulhatnak majd nyugat-délnyugat felől kelet-északkelet felé.
A várható viharok miatt az északi tájakra másodfokú figyelmeztetést adtak ki, a zivatarok fő veszélyforrása a viharos erejű kifutószél lehet, akár 90 kilométer/órát meghaladó széllökések is előfordulhatnak.
A viharokhoz intenzív csapadék, helyenként jégeső is társulhat, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére narancs, kilenc további megyére pedig citromsárga figyelmeztetést adtak ki.
Október folyamán többször, majd november legelején is országszerte tapasztalhattuk, hogy a csapadék egy része dörgés, villámlás kíséretében, vagyis zivatar formájában érkezett. A késő ősz viszont köztudottan a csendes esők időszaka, a nagy égszakadással, földindulással járó nyári zivatarok ilyenkor már jellemzően nem alakulnak ki. Elsősorban ugyanis meleg földfelszín szükséges hozzájuk, ami heves feláramlást generál, és a benne lévő nagy mennyiségű vízpára létrehozza a zivatarfelhőt – ezek az adottságok pedig leginkább késő tavasszal és nyár folyamán adottak a Kárpát-medencében.
Az októberi zivatar nem példa nélküli hazánkban, ám az ideiek nagy száma, hevessége, sőt szupercellák kialakulása nagyon is rendhagyó
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Az elmúlt időszakban sorra érkeztek a hírek az Észak-Olaszországban tomboló heves szupercellákról, melyeket 10-15 centiméter átmérőjű, sőt még ennél is nagyobb jégeső kísért, a rekord egy 19 centis jégdarab volt – írja az Időkép.hu. Mi lehet az oka annak, hogy ebben a térségben ilyen pusztító jégeső tudott kialakulni?
A zivatarokban erős a meleg levegő feláramlása, annál tovább „tartja” olyan magasságban a kialakuló jégdarabokat, hogy azok más jégszemekkel egyesülve egyre nagyobbra nőnek. A jégnövekedés a zivatarfelhőkben a 0 és -40 °C között légrétegben zajlik, ami a szupercellákban nagyjából 3-8 kilométeres magasságban van. Minél több időt töltenek a jégnövekedési régióban a jégszemek, annál nagyobbra tudnak nőni, ehhez pedig erős és hosszú ideig fennálló feláramlásra van szükség, ami
képes még a nagyobb jégdarabokat is magasban tartani, melyek így extrém méreteket tudnak ölteni.
1989 áprilisában Banglades Manikgandzs körzetét már hat hónapja aszály sújtotta. Április 26-án végre felhők gyülekeztek az égen, de az érkező zivatar a rég várt eső mellett más, katasztrofális következményekkel is járt – írja a Múlt-kor.
Óriási pusztítás
Aznap hatalmas szupercellák alakultak ki Banglades fölött, ezek egyikéből ereszkedett alá Daulatpur közelében 18:30 körül egy tornádótölcsér, ami aztán keleti irányba haladt tovább, hamarosan elérve Saturia városát. A tornádók erejét mérő Fujita-skálán ezt a forgószelet a legmagasabb, EF5-ös fokozatba („hihetetlen pusztítás”) sorolták, a benne mérhető szélsebességet 338-418 kilométer per órára becsülték.
Pénteken nyugat felől hőségzáró hidegfront érkezik, így hétvégére megszűnik a forróság. A nyári idő így is megmarad, azonban heves zivatarokra, és szupercellák kialakulására is számíthatunk – írja az Időkép.
A front várhatóan péntek délután éri el hazánkat, ekkor nyugat-délnyugat felől egyre többfelé számíthatunk záporokra, zivatarokra. A front kedvező feltételeket biztosít a szupercellák kialakulásához, melynek következtében a viharok rendszerbe szerveződhetnek és vonulhatnak át az országon.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a heves zivatarok veszélye miatt az egész országra narancssárga figyelmeztetést adott ki, de akár a piros riasztást is kiadhatnak, erre főként a délen van esély.