Best WordPress Hosting
 

2000 éve nem volt olyan forró nyár, mint a tavalyi

Egy friss tanulmány alapján a tavalyi nyár volt az elmúlt 2000 év legforróbbika – írja a Live Scince. A kutatók ősi fák évgyűrűit vizsgálva jutottak erre a megállapításra.

A szakértők eddig is tudták, hogy mióta 1850-ben megkezdődtek a hivatalos mérések, a tavalyi nyár volt a legmelegebb. A csapat most korábbi időszakok időjárási adatait rekonstruálta, és megállapította, hogy 2023 nyara az elmúlt évezredekben is kiugróan forró volt.

A fák pillanatképet adnak a múltbeli éghajlatról, mivel érzékenyen reagálnak a csapadék és a hőmérséklet változásaira. Ez az információ az évgyűrűkben jelenik meg, amelyek a meleg, nedves években szélesebbre nőnek, mint a hideg, száraz esztendőkben.

Rekorder perzselő hőhullám Mexikó több városában

Mexikóban tíz városban, köztük a fővárosban is rekordmagas hőmérsékleteket mértek egy országos áramkimaradásokat okozó perzselő hőhullám közepette, amely az elektromos hálózatot is megterhelte.

Mexikóban tíz városban, beleértve a fővárost is, rekordmagas hőmérsékleteket jegyeztek feltegnapelőtt. Ez országszerte áramkimaradásokhoz vezetett és az elektromos hálózatot nagy nyomás alá helyezte. Mexikóvárosban, amely Észak-Amerika legnagyobb metropolisza és általában mérsékelt éghajlatú, 34,3 Celsius-fokot mértek, ami tized fokkal haladja meg az egy hónappal korábbi rekordot.

Puebla városa is megdöntötte az 1947-ben felállított 34,3 Celsius-fokos rekordját 35,2 Celsius-fokkal. Tamaulipas államban, Ciudad Victoriában pedig 47,4 Celsius-fokot regisztráltak, ami túlszárnyalta az 1998-as előző csúcsot.

Rekord hőfokot ért el az óceánok vízfelszíne

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, sőt: április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete, írja az Időkép.

Az új rekord 21,18 fok, ami egy század fokkal haladja meg a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul, mint ahogy arról a napokban beszámoltunk, hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

Európa kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál

Miután márciusban zsinórban tizedjére is megdőlt a melegrekord, kényelmetlenül közel kerültünk az egyéves sorozathoz, de nem is kellenek ahhoz ilyen megállapítások, hogy az embernek feltűnjön, valami nincs rendben, mert az egyre bolondabb időjárással mindenki szembesül nap mint nap. Különösen Európában, ami a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) friss jelentése szerint még a globális átlagnál is kétszer gyorsabban emelkedik.

Az ápriis 22-én közzétett jelentésnek már a fontosabb megállapításait is bőven elég átpörgetni ahhoz, hogy lássuk, mekkora a baj. Mint kiderült, 2023 holtversenyben az első legmelegebb év volt, amióta mérik ezt – vagy adathalmaztól függően a második –, az európai óceánok felszíni hőmérséklete magasabb volt, mint korábban bármikor, az Alpokban pedig sosem látott gleccserolvadást lehetett megfigyelni. Pozitívumként viszont fel lehet vésni, hogy a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram aránya is rekordmagas, 43 százalékos volt.

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb. A WMO és a Copernicus jelentése az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, de természetesen ők is hangsúlyozták, hogy megjegyezték, hogy emellett a megszokottnál erősebb El Niño éghajlati jelenség is szerepet játszott benne.

Nagy bajban van Európa: itt a legnagyobb a melegedés

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens a világon, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik – írja az MTI a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Copernicus (C3S) közös jelentése alapján. A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, ami jóval meghaladja a párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 Celsius-fokos célt.

A két szervezet az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, de megjegyezték, hogy emellett az El Niño időjárási jelenség is szerepet játszott benne. Emellett arra figyelmeztetettek, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményei ellen, pedig annak számos, az emberi egészséget is érintő hatása van.A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozók, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben szenvedők számára jelent egészségi kockázatot. A jelentés szerint a hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben mintegy 30 százalékkal nőtt Európában.

Továbbá az extrém időjárással közvetlenül kapcsolatba hozható halálozások száma is kontinensszerte nőtt. Tavaly több mint 150 halálos áldozata volt a viharoknak, áradásoknak és erdőtüzeknek, ezek jelentős részéért szintén a klímaváltozás tehető felelőssé. Az áradások Európa-szerte mintegy 1,6 millió ember életét érintették, a tavalyi erdőtüzek következtében pedig a London, Párizs és Berlin együttes nagyságának megfelelő terület égett le.

Véget ért a világ időjárását befolyásoló jelenség

Tavaly nyáron erős El Niño alakult ki, amely egy természetes, nem szabályosan, 2-7 évente ismétlődő természetes éghajlati jelenség. Az El Niño alapvetően az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső és keleti részén jár melegebb tengerfelszíni hőmérsékletekkel, de következményei világszerte kimutathatóak.

Sőt, az egész bolygó időjárását nagyon komolyan befolyásolja, az Időkép.hu cikke szerint többek közt ahhoz is hozzájárult, hogy tavaly júniustól ez év márciusával bezárólag minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött globálisan. Az ausztrál meteorológiai hivatal a héten jelentette be, hogy

az El Niño véget ért, előre láthatóan júliusig semleges állapot következik.

Giga aszály Kolumbiában: a párok zuhanyozzanak együtt!

Kolumbia fővárosában, Bogotában olyan mértékű a vízhiány az El Niño éghajlati jelenség miatt, hogy a polgármester arra kérte a párkapcsolatban élőket: zuhanyozzanak közösen. Vagy, ha nem hagyják el a házukat, akkor ne is fürödjenek.

Bogotában a nagyobb városrészeket csütörtökön lekapcsolták a vízhálózatról, hogy megőrizzék a víztározók veszélyesen alacsony vízszintjét, amelyek az El Niño néven ismert éghajlati jelenség miatt szinte teljesen kiürültek – írja a The Guardian. Carlos Fernando Galán, Bogota polgármestere azt javasolta, hogy a párkapcsolatban élők zuhanyozzanak együtt, és arra kérte a lakosokat, hogy fontolják meg a mindennapi higiéniai gyakorlatok teljes elhagyását, mivel a víztározók „történelmi mélyponton” vannak.

„Ha vasárnap vagy a hét bármely más napján nem hagyják el a házukat, használják ki ezt, és ne fürödjenek” – kérte a polgármester.

Világszerte kifehéredtek a korallok

Olyan melegek az óceánok, hogy a bennük élő korallok elkezdtek kifehéredni – írja a BBC. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint ez a negyedik alkalom, hogy ilyesmi történik.

A szervezet azt is elárulta, hogy már hetek óta világszerte számolnak be tudósok ilyen esetekről, tehát a jelenség globális kiterjedésű. Bár a fehér korallok a képeket szépnek tűnhetnek, a szakértők szerint közelről megfigyelve jól látható, hogy ezek az élőlények valójában betegek és pusztulnak. Jelenleg a világ koralljainak több mint fele érintett, köztük Ausztrália Nagy-korallzátonya is.

Az óceánok átlagos hőmérséklete tavaly augusztusban rekord meleggé vált, és azóta is átlagon felüli maradt. Ezért részben az emberiség károsanyag-kibocsátásából fakadó globális felmelegedés, részben pedig az El Niño nevű természetes éghajlati jelenség a felelős.

Felejtsük el végre az égetést

Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.

2024 márciusában 14,14 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, vagyis egy tizedfokkal több, mint 2016-ban. 1,68 Celsius-fokkal melegebb volt idén márciusban, mint az 1800-as évek végén, amelyet viszonyítási alapnak használnak a fosszilis tüzelőanyagok előtti évek és a jelenkor hőmérsékleteinek összehasonlítására.

Márciusban a globális tengerfeletti hőmérséklet átlagosan 21,07 Celsius-fok volt. Ez a legmagasabb havi érték, amelyet valaha mértek, de csak kevéssel haladta meg a februári értéket.

Ürge-Vorsatz Diána: Oroszország és Kanada lehet a jövőben a Föld élelmiszerraktára

Az európai időjárási viszonyok szempontjából kulcsfontosságú Golf-áramlat leállása egyre nagyobb valószínűséggel fenyeget már a mi életünkben is. Ez valahol 6–7 Celsius-fokkal csökkentheti az átlaghőmérsékletet, de lesznek olyan helyek is, ahol akár 20 fokkal is visszaeshet a hőmérséklet a legújabb kutatások alapján. Egyelőre azonban a felmelegedés okoz fejtörést: a szakértő szerint figyelmeztető jel az emberiség számára, hogy a földi hőmérséklet alakulását nyomon követő grafikonok skálázásába a tavalyi értékek már nem fértek bele,

a vonal elkezdett lemenni a képernyőről.

Ez még a tudósokat is kétségbe ejtette, akik nagyon bíznak benne, hogy az El Nino-jelenséggel lehet magyarázni az eseményeket, de egyelőre nincs megnyugtató válasz.

Lecseng a rekordmelegben szerepet játszó El Niño, a hűvös vízfelszínt hozó La Niña lép majd a helyébe

Megszűnőben van a mostanság hőmérsékleti rekordokat részben okozó El Niño jelenség, és egy pár hónapos semleges időszakot követően a hűvösebb időjárást hozó La Niña megerősödésére lehet számítani a legfrissebb előrejelzések szerint. A leginkább a Csendes-óceán vízhőmérsékletének alakulásához köthető, természetesen kialakult ciklusok 2-7 évente váltják egymást, és világszerte meghatározzák az időjárást, persze sok más tényező – például az üvegházhatású gázok kibocsátása – mellett.

A most lecsengő El Niño (spanyolul fiúcska) melegebb vízhőmérséklettel jár, és az egész bolygó hőmérsékletét megemeli – ez a hatás a becslések szerint májusig megmarad, a decemberben tetőzött ciklus ereje ugyanis rendkívüli mértékű. Április és június között azonban már az El Niño és a La Niña (spanyolul kislány) jelenségek hiányára lehet számítani, továbbá az év második felére nézve a La Niña megerősödése várható.

Noha a La Niña alapvetően a hőmérséklet mérséklődését okozhatná, egyelőre leginkább arra mutatnak az előrejelzések, hogy az idei év is a legforróbbak közé tartozik majd, de a tavaly beállt átlaghőmérsékleti csúcs várhatóan nem dől meg 2024-ben – igaz, az Európai Unió Copernicus-ügynöksége arra figyelmeztet, hogy az El Niño a csúcspontját követő évek átlaghőmérsékletét befolyásolja a legerősebben, így a rekorddöntésre is van esély. A hűvösebb csendes-óceáni vízhőmérséklettel járó jelenség révén azonban majd csökkenhet a párolgás mértéke, ami kevesebb csapadékhoz is vezethet, ám ennek bekövetkeztéhez – és ahhoz, hogy Európában is érzékelhető legyen – hosszú és elhúzódó La Niña szükséges.

Még az idei monszunig kiszáradhat Mexikóváros

Súlyos vízhiánnyal néz szembe Mexikóváros, amelynek nagy része hónapokon belül kiszáradhat A metropoliszi régióval együtt mintegy 22 millió főnek otthont adó várost 2024 eleje óta sújtja aszály, a vízzel való takarékoskodás érdekében a hatóságok egyes területeken már korlátozták a vízhez való hozzáférést.

Több tényező, így a csökkenő csapadékmennyiség, a megnövekedett hőmérséklet, a szivárgó infrastruktúra és a városi terjeszkedés együttesen sodorják veszélybe a vízellátást – írta a Live Science.  Egyes szakértők szerint a szabadon hozzáférhető vízszolgáltatás teljes összeomlása már csak néhány hónapnyira lehet.

„Kétszer olyan gyorsan nyerjük ki a vizet, mint ahogy a víztartó réteg újratermelődik. Ez károkat okoz az infrastruktúrában, hatással van a vízrendszerre és talajsüllyedést okoz” – emelte ki Jorge Alberto Arriaga, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem munkatársa.

Hónapokon belül kiszáradhat Mexikóváros

Súlyos vízhiánnyal néz szembe Mexikóváros, amelynek nagy része hónapokon belül kiszáradhat – írja a Live Science. A metropoliszi régióval együtt mintegy 22 millió főnek otthont adó várost 2024 eleje óta sújtja aszály, a vízzel való takarékoskodás érdekében a hatóságok egyes területeken már korlátozták a vízhez való hozzáférést.

Több tényező, így a csökkenő csapadékmennyiség, a megnövekedett hőmérséklet, a szivárgó infrastruktúra és a városi terjeszkedés együttesen sodorják veszélybe a vízellátást.

Egyes szakértők szerint a szabadon hozzáférhető vízszolgáltatás teljes összeomlása már csak néhány hónapnyira lehet.

Menekülő emberek égnek halálra Chilében

Február első napjaiban, nem sokkal azután, hogy hatalmas területek kaptak lángra Kolumbiában, pokoli erdőtüzek támadtak fel Chilében is. Az otthonukból menekülőkről, a szétporladt házakról, a kiégett autókról és a füstölgő facsonkokról készült megrázó fotók bejárták a világsajtót.

Gabriel Boric elnök szerint az esemény az ország legpusztítóbb természeti katasztrófája a 2010. február 27-i, 8,8-as erősségű, 500 halálos áldozatot követelő földrengés óta. Néhány nap leforgása alatt épületek ezrei égtek le, több mint 120 ember vesztette életét, a lángok pedig továbbra is tombolnak Valparaíso régiójában.

Az erdőtüzek múlt héten, egy szélsőséges hőhullám idején alakultak ki a közép-chilei Viña del Mar és Valparaíso térségében. A fővárostól, Santiagótól mintegy 113 kilométerre északnyugatra, a tengerparton fekvő Valparaíso népszerű turisztikai célpont, amely színes házairól, idilli dombjairól és történelmi óvárosáról ismert.

Az idei volt a legmelegebb január a feljegyzések kezdete óta

Az idei január volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza, a korábbi januári melegrekordot e szerint 2020-ban mérték.

Az 1850-től vezetett globális feljegyzések szerint 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Niño jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebb hónapja volt a korábbi évek azonos időszakához képest.

Nem csak, hogy ez volt a legmelegebb január a feljegyzések szerint, hanem olyan 12 hónapos időszakon vagyunk túl, amelynek hőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti kor hőmérsékletét, amire referenciaként tekintünk

Globális felmelegedés: Alulról súroljuk a felső határt

Alig maradt el a 1,5 fokos küszöbértéktől a tavalyi évben mért globális hőmérséklet-emelkedés az EU éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata, a Kopernikusz szerint. A globális hőmérséklet 1,48 fokkal volt magasabb az 1850 és 1900 közötti évek átlagánál – közölte a Kopernikusz tegnap a “Global Climate Highlights 2023” című jelentésében.

Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) már tavaly év végén bejelentette, hogy a 2023-as év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete, azaz az  1850-es évek óta. A szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy 2024-ben még melegebb lesz, és az év végére a felmelegedés először lépheti át az 1,5 fokos küszöböt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a párizsi 1,5 fokos cél meghiúsult volna, mivel a hosszabb távú átlagértékeket is figyelembe veszik.

“Ez a rekord egy újabb súlyos figyelmeztetés, hogy a Föld véglegesen elhagyja azt a klímát, amiben a civilizáció 10 ezer év alatt kifejlődött. A társadalmi rendszereink és infrastruktúráink nem ehhez szoktak hozzá, nem erre tervezték őket.

2023 volt a legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta

A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

A jelentés szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok pedig rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet. A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a 2016-os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában.

A klímaváltozást figyelő szolgálat megjegyezte, 2023-ban fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1900 közötti szintet.

A szemünk előtt alakul át a téli időjárás

Magyarország éghajlata egyre inkább a mediterránhoz közelít a klímaváltozás következtében, a most zajló El Niño pedig még jobban felforgatja a téli időjárást, amelynek hírmondója a szokatlanul meleg szeptember volt.

Idén ősszel globálisan soha nem látott magasságokban alakult a hőmérséklet, hiszen az eddigi legmelegebb eredményeket is fél fokkal verte a szeptember és az október – mondta Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa a Zöldövezet podcast adásában. Az idei szeptember egy átlagos június középhőmérsékletét is megközelítette, sőt, világszerte is benne volt az 1940 óta mért legmelegebb 30 hónapban.  

Ebben a szokatlan jelenségben az El Niño megjelenése is közrejátszott: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a nyár elején bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdődött ennek a rendszeresen ismétlődő természetes éghajlati jelenségnek a szezonja. Ahogy a Euronews is megírta, El Niño váratlan hatással lehet az európai időjárásra, ráadásul felerősíti a globális felmelegedés következményeit is.  

Tömeges elefántpusztulás az El Nino miatt

Legalább száz elefánt elpusztult a Hwange Nemzeti Parkban, Zimbabwe legnagyobb vadrezervátumában az El Nino éghajlati jelenség okozta szárazság következtében – közölte egy nemzetközi állatjóléti és -védelmi csoport.

Már vagy öt hete késik a szokásos nyári esőzés a folyamatban lévő El Nino-jelenség miatt a Hwange Nemzeti Parkban, amely körülbelül 45 ezer elefántnak ad otthont – áll a nemzetközi állatjóléti alap (IFAW) közleményében.

A szervezet figyelmeztetett, hogy a park 104 fúrt kútja a szélsőséges hőség miatt kiszárad, ami arra kényszeríti a vadon élő állatokat, hogy nagy távolságokat tegyenek meg élelem és víz után kutatva.