Best WordPress Hosting
 

Átnevezték az a Columbia egyik épületét az egyetemfoglaló amerikai diáktüntetők

Egy hónapokkal ezelőtt megölt palesztin kislány emlékére átnevezték a Columbia egyetem egyik épületét az egyetemfoglalók New Yorkban – írja a Haaretz.com a palesztinbarát diáktüntetők mozgalmának X-en megjelent bejegyzésére hivatkozva.

Az egyetemfoglalók a Columbia Egyetem Hamilton Hall nevű épületében barikádozták el magukat, ezt nevezték át a hatévesen meghalt Hind Radzsab emlékére, aki családjának hat tagjával együtt négy hónappal ezelőtt a gázai mentőalakulatok közlése szerint. A kislány családtagjai holttestét a lap szerint hamar megtalálták egy lövedékkel átlőtt autóban, de a kislány holtteste csak majdnem két hét után kerül elő.

A Columbián tüntető diákok még az éjszaka a Hamilton Hall egyik emeleti ablakából lógattak ki transzparenst, amelyen piros betűkkel a „Hind Hall” felirat látható.

Netanjahu: Mindenképpen belépünk Rafahba

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő kedden a jeruzsálemi Miniszterelnöki Hivatalban találkozott a Hamász által fogva tartott túszok családtagjaival, illetve a szeretteiket elveszített gyászoló családok képviselőivel – adta hírül az izraeli kormányzati portál. A miniszterelnök kijelentette:

Az az elképzelés, hogy még azelőtt leállítjuk a háborút, mielőtt elérnénk az összes célunkat, szóba sem jöhet. Belépünk Rafahba, és ott is megszüntetjük a Hamász zászlóaljakat – vagy megállapodással, vagy anélkül, a teljes győzelem érdekében.

A miniszterelnök megígérte, Izrael folytatja a háborús célok megvalósítását, és ellenáll a nemzetközi nyomásnak.

Így néz ki az amerikai hadsereg mobil mólója Gázában

Az amerikai hadsereg olyan képeket tett közzé, amelyeken bemutatják azt az ideiglenes úszó kikötőt, amelynek használatával az eddigieknél  több segélyt lehet eljuttatni az ostromlott Gázai övezetbe – szúrta ki a Guardian.

A képeken egy nagy méretű, fémszerkezetből kialakított építmény látható, az úszó platformok mellett pedig katonai egyenruhás munkások dolgoznak.

Az Egyesült Államok hadseregének központi parancsnoksága a képeket az X-en tette közzé azzal a megjegyzéssel, hogy „kezdődik a mólóépítés”, illetve „folyamatban van a Földközi-tengeren lebegő JLOTS-móló építése.”

Az izraeli-iráni konfliktus eszkalációjának öt tanulsága

Veszélyes héten vagyunk túl a Közel-Keleten, de úgy néz ki, hogy a legnagyobb félelmek nem igazolódtak be. Miután április elsején Izrael csapást mért Irán damaszkuszi követségére, a két ország között adok-kapok alakult ki, ami egy szélesebb háború kirobbanásának veszélyével járt. Végül Izrael az április 14-ei iráni csapásra öt nappal később visszafogottan reagált, és egy Iszfahán melletti katonai létesítmény ellen indított dróntámadást. Ezzel, úgy tűnik, mindkét ország lezártnak tekinti az ügyet.

Most, hogy a legrosszabbat – egy, az Európai Unió és a NATO határaihoz közel zajló, a világgazdaságot magával rántani képes, hatalmas emberveszteséggel járó háború kirobbanását – sikerült elkerülni, érdemes hátralépnünk egyet, és megvizsgálni, mit is tanulhatunk az elmúlt napok eseményeiből. Az eszkalációs veszély ugyanis nem múlt el, a gázai válság árnyékában bármikor ismét a háború peremére kerülhetünk, viszont akkorra már tanulhatunk a most elkövetett hibákból.

1. Az Egyesült Államok nem tudja hatékonyan elrettenteni a rivális államokat

Meddig maradhat hatalmon az izraeli kormány?

Izrael a Hamász október 7-ei terrortámadását követően erős nemzetközi szolidaritást élvezett, ez azonban a gázai hadműveletek megindulásával megkérdőjeleződött. Ma már a közösségi médiát és a globális politikai közbeszédet is az izraeli fellépéssel kapcsolatos kritikák dominálják, nemrég pedig Izrael fő támogatójának, az Egyesült Államoknak az elnöke is túlzottnak nevezte a gázai fellépést Ezzel párhuzamosan Benjamin Netanjahu miniszterelnök személyes népszerűsége és a mögötte álló koalíció támogatottsága is visszaesett, Tel-Aviv utcáin folyamatosak a tüntetések.

A folyamatos belső és külső nyomás miatt adódik a kérdés, hogy az izraeli kormány mennyi ideig tud a helyén maradni, és mennyi ideig tudja még folytatni a háborút Gázában. Ugyanakkor egyelőre sem a népszerűtlenség, sem a nemzetközi kritika nem jelent rövid távon stratégiai korlátot az ország vezetése számára. Netanjahu mégsem dőlhet a hátra, a helyzet ugyanis tavasszal könnyen megváltozhat.

Népszerűtlen koalíció, népszerűtlen kormányfő

Először hagyhatták el a Gázai övezetet amerikaiak a konfliktus kirobbanása óta

A Hamász Izrael elleni terrortámadása óta először hagyhatták el a Gázai övezetet amerikai állampolgárok, akik a rafahi határátkelőn Egyiptomba beengedett külföldiek csoportjában voltak – közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán. Matthew Miller külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján pontos számot nem mondott, és jelezte, hogy műveleti és biztonsági okokból számokat a továbbiakban sem hoznak nyilvánosságra. Ugyanakkor hozzátette, hogy a következő napokban további külföldiek, köztük amerikaiak is Egyiptomba érkeznek.

Megismételte azt a kedden közölt számot, miszerint 400, a Gázai övezetben tartózkodó amerikai állampolgár jelezte, hogy elhagyná a területet; családtagokkal együtt 1000 emberről van szó. A külföldiek távozásának lehetővé tételét a szóvivő áttörésnek nevezte a folyamatosan változó helyzetben, aminek elérése az amerikai kormány számára prioritás volt. Az elmúlt napokban a külügyminisztérium és a Fehér Ház is több alkalommal azt jelezte, hogy a külföldiek kijutását egyedül a Hamász akadályozza. A Gázai övezet jövőjére vonatkozó kérdésre a külügyi illetékes azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem értene egyet a palesztin terület izraeli megszállásával.

Matthew Miller közölte azt is, hogy kedden 59, humanitárius segélyt szállító kamion lépett be Egyiptom felől a Gázai övezetbe, szerdán pedig ennél is nagyobb számú jármű; a következő napokban további szállítmányok várhatók. Kedden Antony Blinken külügyminiszter a Kongresszus bizottsági meghallgatásán arról beszélt: jelenleg az a cél, hogy naponta 100 kamion juthasson be a palesztin területre, amit humanitárius minimumnak nevezett. A miniszter elismerte, hogy a segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, de nagy hányaduk így is eljut a rászorulókhoz. A szerdán tartott sajtótájékoztatón a külügyi szóvivő azt is közölte, hogy Antony Blinken pénteken ismét Izraelbe utazik, és Jordániában is tárgyal majd.

Több mint 260 ukrán civil halt meg felrobbanó akna miatt

Több mint 260 civil vesztette életét Ukrajnában taposóaknák és más robbanóanyagok miatt a 20 hónapja dúló háború kezdete óta – közölte szerdán az ukrán vezérkar a Telegram közösségi oldalon.

A kijevi vezetés becslései szerint mintegy 174 ezer négyzetkilométeren – vagyis nagyjából az ország területének harmadán – lehetnek elszórva aknák és más veszélyes harceszközök darabjai. Eddig legalább 571 ember sebesült meg aknákkal, illetve a harcok következtében hátrahagyott egyéb veszélyes robbanószerkezetekkel kapcsolatos több mint 560 incidens során. Az ilyen balesetek nagyjából negyede mezőkön történt.

Több mezőgazdasági termelő kockázatokat kénytelen vállalni azzal, hogy megpróbálja megművelni földjeit olyan térségekben, ahol aknaveszély áll fenn. Az ukrán belügyminisztérium tájékoztatása szerint a déli Mikolajiv megyében szerdán egy azonosítatlan robbanószerkezetre hajtott egy traktor, aminek következtében ketten megsebesültek. Egyiküknek amputálni kellett mindkét lábát, a másik a kivizsgálását követően megtagadta, hogy kórházba szállítsák – tette hozzá a tárca szintén a Telegramon.

Antiszemita cselekmények miatt indultak eljárások Párizsban

A párizsi ügyészség szerdán bejelentette, hogy eljárást indít egy, a közösségi oldalakon megjelent felvétel miatt, amelyen csoportba verődött utasok antiszemita rigmusokat skandálnak a francia fővárosban a metróban. A TikTok közösségi oldalra szerdára virradóra feltöltött felvétel szerint a párizsi metró hármas vonalán előző este utazók közül többen zsidók ellen uszítottak, majd azt kiabálták, hogy „Nácik vagyunk, büszkék vagyunk!”, „Éljen Palesztina!”. Egy szemtanú szerint a csoporthoz mintegy húsz középiskolás korú fiatal tartozott.

A felvételt szerda délutánig mintegy 600 ezren látták. A párizsi prefektúra ezt követően tett feljelentést az ügyészségen gyűlöletkeltő és antiszemita kifejezések nyilvános helyen történt elhangzása miatt.

Laurent Nunez párizsi prefektus a X (korábban Twitter) közösségi oldalon felháborítónak, elfogadhatatlannak és méltatlannak nevezte a történteket, és jelezte: „semmit nem hagyunk büntetlenül”

Már majdnem kettévágta a gázai övezetet az izraeli haderő

Az izraeli haderő már majdnem kettévágta a gázai övezetet. A gázai övezet középső részén haladó izraeli páncélosok már alig egy kilométernyire vannak csak a tengerparttól. A szakértők szerint a következő 24 órában el is érhetik a tengert, két részre vágva ezzel Gázát, ami megkönnyítheti, hogy leszámoljanak a Hamász katonáival.

Israeli Forces have almost completed the cutting through of the Gaza Strip. The IDF spearheads are little more than 1 km away from the coast and I estimate that they will reach the coast within the next 24h.#Israel #Gaza pic.twitter.com/kyuzLZL6bc

— (((Tendar))) (@Tendar) November 1, 2023

Jordánia visszahívja nagykövetét Izraelből

Jordánia visszahívja nagykövetét Izraelből – jelentette be szerdán Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter. Mint mondta, ezzel párhuzamos felszólították az izraeli külügyminisztériumot, hogy a zsidó állam ammáni nagykövetét, aki már korábban elhagyta az arab királyságot, ne küldjék vissza. A jordániai diplomáciai tárca vezetője hangsúlyozta, hogy Ammán a lépéssel saját álláspontját akarja alátámasztani a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban. Kiemelte azt is, hogy a királyság elítéli az ártatlan emberek életét követelő, „tomboló izraeli háborút”, amely „példátlan humanitárius katasztrófát idézett elő„. Hozzátette, hogy a háború nemcsak az egész régió biztonságát, de a nemzetközi békét is veszélyezteti.

A jordániai nagykövet visszatérését a gázai övezeti háború fejleményeitől tette függővé. Izraelnek haladéktalanul véget kell vetnie a kiváltott humanitárius katasztrófának, valamint minden olyan intézkedésnek, amely megfosztja a palesztinokat élelemhez, ivóvízhez, illetve gyógyszerekhez való joguktól. Jordánia 1994-ben békeszerződést írt alá Izraellel, és ezzel a második arab ország volt, amely diplomáciai kapcsolatot létesített a zsidó állammal.

(MTI)

123-an haltak meg eddig Ciszjordániában

Az ENSZ humanitárius irodájának jelentése szerint legalább 123 palesztin, köztük 34 gyerek halt meg az Izrael ellenőrzése alatt álló Ciszjordániában október 7-e óta, amikor a Hamász támadása miatt kitört a háború Izrael és a palesztinok között.

Korábban a Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium 8.796 halottról jelentett a gázai övezetben.

The post 123-an haltak meg eddig Ciszjordániában first appeared on 24.hu.

Elhagyták az első mentőautók Gázát

A BBC közlése szerint a rafahi határátkelő megnyitása után 88 sérült palesztin, illetve közel 500 nemzetközi állampolgár is elhagyhatta az övezetet.

The post Elhagyták az első mentőautók Gázát first appeared on 24.hu.

Egyiptom megnyitotta a rafahi átkelőt a Gázából menekülők előtt

Megnyílik a rafahi átkelő a külföldiek és a kettős állampolgárok korlátozott evakuálására Gázából Egyiptomba – olvasható a Guardian szerdai cikkében.

Igaz, egyelőre csak korlátozottan nyílt meg a lehetőség: az egyiptomi hatóságok most a külföldi állampolgárokat, a kettős útlevéllel rendelkezőket, valamint a legsúlyosabb sebesültek egy részét engedik be – a Katar közvetítésével létrejött megállapodás értelmében.

Egyiptomi oldalon mentőautók sora várta a betegeket és a sérülteket.

Blinken: A segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül

Az Egyesült Államok globális vezető szerepéről is szólnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó támogatások az amerikai külügyminiszter szerint – írja az MTI.

Antony Blinken kedden a Kongresszusban tartott meghallgatásán kifejtette, hogy Ukrajna és Izrael esetében „két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről.” Ukrajnának 16 milliárd dollár, Izraelnek pedig több mint 3 milliárd dollár költségvetési kiegészítést tart szükségesnek az amerikai adminisztráció  mondta.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozik a kairói repülőtéren Jordániába indulása előtt 2023. október 15-én. MTI/AP/Jacquelyn Martin

FBI: „Muszlimokat és zsidókat egyaránt célba vehetnek”

Az amerikaiak elleni terrortámadás veszélye teljesen másra szintre került a Közel-Keleten kirobban konfliktus miatt – jelentette ki a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója kedden a Kongresszus előtti meghallgatásán az MTI tudósítása szerint.

Christopher Wray a Szenátus belbiztonsági bizottságának ülésén úgy fogalmazott, hogy a

terrorizmus fenyegetése 2023-as év egészében magas volt, de a Közel-Keleten zajló háború egy amerikaiak ellen az Egyesült Államokban elkövetett támadás veszélyét teljesen más szintre emelte.

Belebukhat-e Netanjahu Izrael és a Hamász háborújába?

Október 7-én példátlan terrortámadás érte Izraelt. A világ egyik legfejlettebb hadseregének és legnevesebb hírszerzésének kudarca sokkolta a nemzetközi nyilvánosságot. A fiaskó megidézte az 1973-as jom kippuri háborút, amikor is Izraelt váratlan támadás érte a szomszédos arab országok részéről – ez akkor Golda Meir miniszterelnök lemondásához vezetett.

A mostani támadás után a közvélemény az izraeli hadsereg és a titkosszolgálatok mulasztását tényként kezeli. Azonban fontos tisztázni, hogy a jelen helyzetben mit tekinthetünk mulasztásnak. Elsőként fontos megemlíteni, hogy az Izraelt érő fenyegetések mindennaposak, így csak az állandó mozgósítás jelenthetne biztonsági garanciát. Ez fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lenne, így a titkosszolgálatok elsődleges felelőssége, hogy az érkező információkat kielemezzék és a biztonsági kockázatukhoz mérten súlyozzák.

Mostafa Alkharouf / Anadolu / AFP Az észak-izraeli Kiryat Shmona városa, ahol a Hezbollah és az izraeli hadsereg közötti összecsapások zajlanak, néhány kilométerre a libanoni határtól 2023. október 21-én.

Gépfegyverek az utcán, rakéták az égen: olvasónk videóján a tel-avivi készültség

„Fél hétkor szólalt meg az első légvédelmi sziréna, de annyira fáradtak voltunk, hogy csak én keltem fel. Aztán fél nyolckor újra. Mindenkit felkeltettem, és közvetlenül utána hallottunk két robbanást. A Vaskupola mellettünk hatástalanított két rakétát. A hotelben maradtunk” – írta Viktor, akit a konzuli szolgálat arra kért, maradjon biztonságos helyen és kövesse a helyi hatóságok utasításait.

The post Gépfegyverek az utcán, rakéták az égen: olvasónk videóján a tel-avivi készültség first appeared on 24.hu.