Best WordPress Hosting
 

Navracsics: Keressük az együttműködés formáit, ami fájdalmas

Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát” – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián az MTI tudósítása szerint.

Navracsics Tibor közölte, mivel az agglomeráció egy része gyakorlatilag már összenőtt a fővárossal, mindenképpen erősíteni kell az együttműködést. „Keressük az együttműködés formáit, ez egy fájdalmas keresés” – fogalmazott a rendezvényen. A miniszter kijelentette, Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz sikeres, de a területi különbségek nőttek az uniós tagság alatt. Az egy főre jutó GDP adatai alapján közölte, Budapest az „éllovas”, Közép- és Nyugat-Dunántúl közepes ütemben zárkózik fel, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld pedig még csak az uniós GDP 50 százaléka körül van. A magyar főváros Zágráb és Prága között áll ugyanezen adatok szerint, Nyugat- és Közép-Dunántúl Burgenland és Kelet-Szlovénia között, régióink harmadik csoportja pedig Horvátország és Szlovákia között „küzd a felzárkózók ligájában”.

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európa számos országában megtorpant a fejlődés, ami az unió kohéziós dinamikájának a problémáját jelzi, és veszélyezteti a versenyképességet. A fejlesztéspolitika versenyképesség-fejlesztés politika is kell, hogy legyen – hangsúlyozta. Uniós tagságunk húsz évének adatait elemezve a miniszter kitért a munkanélküliséget csökkentő programok sikerére, valamint a népesség országon belüli mozgására, amely elsődlegesen északnyugat felé irányul, ahonnan az ausztriai munkaerőpiacra járnak át az emberek. Budapest környékére is sokan költöznek, ami az agglomeráció számára egyre több problémát okozhat – tette hozzá Navracsics Tibor, megemlítve a solymári ivóvíz-problémát. Az uniós fejlesztési forrásokról leszögezte:

Koronavírus, német nyugdíjasok, NER-es fejlesztések és választási matek rendezi át a települések lakosságát

3154 település 38 évnyi lakosságadatát vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, akad-e bármilyen mintázat abban, hogy mikor élték virágzásukat a magyar települések. Sokkoló adat: a falvak és városok több mint fele bőven a rendszerváltás előtt, 1986-ban (vagy az előtt, ugyanis csak 1986-ig találtunk településszintű népességadatokat) kezdett el kiürülni. Ez az arány amiatt is magas kicsit, mert a több mint háromezer településből 153 akkor még nem is létezett, tehát kisebb volt a bázis. Jól mutatja viszont a lakosság átrendeződését, hogy minden tizedik településen a 2023-as év elején élt a legtöbb ember. Ezek közül jó pár egy-egy régióba tömörül, ami az általunk készített térképen is jól kivehető.

343 településen tetőzött tavaly a lakosok száma, ezeknek több mint fele három megyében: Pestben, Fejérben és Győr-Moson-Sopronban. Felmerülhet, hogy nagy eséllyel amiatt van ez így, mert egyébként is több település van ezekben a megyékben, de nem (csak) ez az ok:

Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Tolna megyékből mindössze kilenc olyan falu vagy város van, aminek a lakosságszáma tavaly érte el csúcspontját (ez a 343 rekordot elért település 2,6 százaléka), miközben összesen több mint hatszáz település – az összes ötöde – található ebben a négy megyében.