Best WordPress Hosting
 

Navracsics: Keressük az együttműködés formáit, ami fájdalmas

Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát” – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián az MTI tudósítása szerint.

Navracsics Tibor közölte, mivel az agglomeráció egy része gyakorlatilag már összenőtt a fővárossal, mindenképpen erősíteni kell az együttműködést. „Keressük az együttműködés formáit, ez egy fájdalmas keresés” – fogalmazott a rendezvényen. A miniszter kijelentette, Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz sikeres, de a területi különbségek nőttek az uniós tagság alatt. Az egy főre jutó GDP adatai alapján közölte, Budapest az „éllovas”, Közép- és Nyugat-Dunántúl közepes ütemben zárkózik fel, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld pedig még csak az uniós GDP 50 százaléka körül van. A magyar főváros Zágráb és Prága között áll ugyanezen adatok szerint, Nyugat- és Közép-Dunántúl Burgenland és Kelet-Szlovénia között, régióink harmadik csoportja pedig Horvátország és Szlovákia között „küzd a felzárkózók ligájában”.

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európa számos országában megtorpant a fejlődés, ami az unió kohéziós dinamikájának a problémáját jelzi, és veszélyezteti a versenyképességet. A fejlesztéspolitika versenyképesség-fejlesztés politika is kell, hogy legyen – hangsúlyozta. Uniós tagságunk húsz évének adatait elemezve a miniszter kitért a munkanélküliséget csökkentő programok sikerére, valamint a népesség országon belüli mozgására, amely elsődlegesen északnyugat felé irányul, ahonnan az ausztriai munkaerőpiacra járnak át az emberek. Budapest környékére is sokan költöznek, ami az agglomeráció számára egyre több problémát okozhat – tette hozzá Navracsics Tibor, megemlítve a solymári ivóvíz-problémát. Az uniós fejlesztési forrásokról leszögezte:

Székesfehérvár fideszes polgármestere beszólt a Magyar Nemzetnek

Cser-Palkovics Andrást Székesfehérvár hokicsapatáról írtak késztették kommentelésre.

Így néz ki Magyarország legújabb sportcsarnoka, a 46 milliárdos Alba Aréna

A magyar jégkorong-válogatott népszerűsége a kétezres évek végén, a kétezertízes évek elején volt a legmagasabban, miután a csapat 2008-ban, Szapporóban kiharcolta a feljutást, így a rá következő szezonban a világelitben szerepelhetett. Akkoriban többször is felmerült, hogy a magyar szövetség megpályázza az A-csoportos világbajnokság megrendezését, és hogy a Papp László Sportaréna mellett az ország legerősebb klubcsapatának városában, Fehérváron lenne egy második létesítmény, ahol még meccseket lehetne rendezni.

A várakozásokat aztán fokozta, amikor 2013-ban Orbán Viktor megígérte a fehérváriaknak, hogy felépül az új, multifunkciós csarnok a város Budapest felőli határában, ám innentől kezdve elég hányatott sorsa volt az Alba Arénának.

A Budai út mellé tervezett multifunkcionális csarnokhoz szükséges területvásárlás és -tervezés csak 2016-ra zajlott le,

Cser-Palkovics: Ez volt a felelős döntés – Székesfehérvár átadta az államnak a Fejérvíz Zrt.-t

Ez volt a felelős döntés a jelen és a jövő szempontjából is, mert ezzel a lépéssel tudtuk ennek az alapvető közszolgálatásnak hosszú távon garantálni a biztonságát

– így fogalmazott hétfőn Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a Fejérvíz Zrt. eddigi többségi tulajdonos önkormányzatainak képviseletében azon a sajtótájékoztatón, amelyen hivatalosan is bejelentették: 61 érintett önkormányzat egy több mint 93 százalékos részvénypakettet adott át az államnak a vízközmű cégből.

Az MTI tudósítása szerint a kormánypárti polgármester emlékeztetett arra: évek óta komoly kihívások előtt állt a Fejérvíz, amit a tulajdonos önkormányzatok nem tudtak volna önerőből kezelni: