Best WordPress Hosting
 

800 millióba került, most lekapcsolják –elérhetetlen az OBH cégbetekintője

Elérhetetlenné vált az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által üzemeltetett cégbetekintő, az elektronikus ügyintézési portál online szolgáltatása, ahol eddig bárki ingyenesen hozzáférhetett a magyarországi gazdasági társaságok cégirataihoz

Mi történt? A 24.hu szúrta ki, hogy az EU-s százmilliókból fejlesztett cégirat-betekintőt leállította az üzemeltető Országos Bírósági Hivatal (OBH) április végével.

Miért állt le? Az igazságügyi tárca helyettes államtitkára szerint nem indikolt a szolgáltatás fenntartása. A 24.hu megkereste az OBH-t ezzel kapcsolatban, amire azt a választ kapták, hogy

Navracsics: Keressük az együttműködés formáit, ami fájdalmas

Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát” – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián az MTI tudósítása szerint.

Navracsics Tibor közölte, mivel az agglomeráció egy része gyakorlatilag már összenőtt a fővárossal, mindenképpen erősíteni kell az együttműködést. „Keressük az együttműködés formáit, ez egy fájdalmas keresés” – fogalmazott a rendezvényen. A miniszter kijelentette, Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz sikeres, de a területi különbségek nőttek az uniós tagság alatt. Az egy főre jutó GDP adatai alapján közölte, Budapest az „éllovas”, Közép- és Nyugat-Dunántúl közepes ütemben zárkózik fel, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld pedig még csak az uniós GDP 50 százaléka körül van. A magyar főváros Zágráb és Prága között áll ugyanezen adatok szerint, Nyugat- és Közép-Dunántúl Burgenland és Kelet-Szlovénia között, régióink harmadik csoportja pedig Horvátország és Szlovákia között „küzd a felzárkózók ligájában”.

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európa számos országában megtorpant a fejlődés, ami az unió kohéziós dinamikájának a problémáját jelzi, és veszélyezteti a versenyképességet. A fejlesztéspolitika versenyképesség-fejlesztés politika is kell, hogy legyen – hangsúlyozta. Uniós tagságunk húsz évének adatait elemezve a miniszter kitért a munkanélküliséget csökkentő programok sikerére, valamint a népesség országon belüli mozgására, amely elsődlegesen északnyugat felé irányul, ahonnan az ausztriai munkaerőpiacra járnak át az emberek. Budapest környékére is sokan költöznek, ami az agglomeráció számára egyre több problémát okozhat – tette hozzá Navracsics Tibor, megemlítve a solymári ivóvíz-problémát. Az uniós fejlesztési forrásokról leszögezte:

Gőzerővel ráfordult a kormány Tokajra, újabb milliárdokat kapott a pezsgőkirály

Több mint 10 milliárd forintot osztott ki a Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. Tokaj fejlesztésére, a megítélt egyedi támogatások jelentős részét Kreinbacher József pezsgőkirály cége és Szabadics Zoltán, a Balatoni Hajózási Zrt. vezetőjének cége kapja.

Tokajból kell prémium turisztikai brandet csinálni

– erről beszélt nemrég Rogán Antal (igaz, azóta a turizmus helyette már Nagy Márton minisztériumához tartozik, a cél azonban láthatóan töretlen), a térség fideszes országgyűlési képviselője, Koncz Zsófia pedig már tavaly nyáron történelmi léptékű fejlesztéseket jelentett be, melyeknek köszönhetően „építészeti kincsek újulnak meg, valóságos ékszerdobozzá varázsolva a várost”. Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának nyilatkozata után az önkormányzat konkrétumokkal is előállt.

Nem elképzelhető a, hogy sikeres gyereket neveljünk, ha saját személyiségünk kihívásait nem dolgozzuk meg

Nem létezik tökéletes ember, és nem is tökéletességre kell törekedni – állítja L. Stipkovits Erika. A klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a Személyiségfejlesztő Akadémia alapító-igazgatója nem misztifikálja túl: az őszinteségig és a kommunikációig szűkíti az önismereti munka magját, a személyiségfejlesztésben pedig korántsem csak az egyéni boldogságpillanatokhoz vezető utat, hanem közösségi és társadalmi felelősséget is lát. Legújabb, immár kilencedik könyve, a Még közelebb önmagunkhoz a krízisek megéléséhez, és az ezek révén lehetővé váló, mély önismereti utazáshoz kínál – ha úgy tetszik – kitaposott ösvényeket. Interjú.

Forbes.hu: Milyen állapotban vannak a kapcsolataink?

L. Stipkovits Erika: Össztársadalmi szinten nem tudom vagy inkább nem szeretném megítélni, de egy biztos: a legfontosabb dolog az életünkben a kapcsolat, a kapcsolódás másokhoz. Nem véletlenül igyekszem – elsősorban a családi – kapcsolatokról írni a könyveimet, és megosztani a terapeutaként szerzett tapasztalataimat. Például arról, hogy miközben egy pszichoterápiás folyamat során mindenféle módszereket tanulunk, igazából a kapcsolat az, ami gyógyít. Igaz ez a pszichoterápiás munkában, az élet egyéb területein meg aztán különösen. Éppen ezért az alapvetően individuálisnak tekintett önfejlesztést, önismereti munkát is kapcsolódási gyakorlatként, kapcsolatépítésként fogom fel. Közhely persze, hogy a legfontosabb kapcsolatot az életünkben önmagunkkal ápoljuk, de látni kell, hogy az emberi kapcsolataink, illetve az ezekben a kontaktusokban szerzett tapasztalatok alapjaiban határozzák meg azt is, ahogyan önmagunkat tudjuk érezni, értelmezni, érteni, kifejezni és fejleszteni, vagy még inkább gyógyítani.

Azzal kísérletezik a Toyota, hogy az autói ne szennyezzék, hanem tisztítsák a levegőt

Olyan paneleket kezdett készíteni és tesztelni a Toyota, amelyek az autó elejébe építve széndioxid-szűrőként működnek – írja vasárnapi cikkében a G7.

A gazdasági portál szerint az alapötlet annyira egyszerű és logikus, hogy meglepő, miért nem kezdték el vele a kísérletezést már évtizedekkel ezelőtt. Mint írják, aligha van ennél jobb globális hordozóeszköz arra, hogy átszűrjük vele a levegőt, és minél több szén-dioxidot vonjunk ki belőle. A megvalósításnak rengeteg műszaki és gazdasági problémája, illetve megoldandó mellékszála van, de miután a Toyota végre élesben is beleállt a dologba, legalább elindult egy komoly kutatás-fejlesztési projekt.

A technológiáról a G7 azt írtja: bár a Toyota egy olyan verseny-Corollába építette a tesztfiltert, amely folyékony hidrogént használ, a szűrő valójában egy passzív szerkezet, amelyet bármilyen üzemanyaggal működő járműben használni lehet. Elismerik: a technológia egyelőre rendkívül kezdetleges, egy viszonylag kis felületű, kör alakú szűrőről van szó, amelyet a kocsi orrába építenek. Az alkalmazás első igazán innovatív megoldása az, hogy a befogott szén-dioxidot a motorban amúgy is keletkező hulladékhő felhasználásával elnyeletik (feloldják) egy folyadékban.

Hasznos fejlesztést kap a Nothing eddigi legolcsóbb mobilja

A londoni székhelyű, extravagáns mobiljairól ismert Nothing vállalat bejelentette, hogy a közelgő Phone (2a) egyedi Dimensity 7200 Pro processzorral érkezik, amit a MediaTekkel közösen fejlesztettek ki, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsa, optimális energiafogyasztás mellett.

A márka YouTube-csatornáján megjelent videó szerint sokat gondoltak, melyik egység mellett döntsenek, ám végül a TSMC legújabb, második generációs, 4 nm-es gyártástechnológiájára épülő szettre esett a választás, amely a cég eddigi legolcsóbb mobiljának, a Nothing Phone (2a)-nek a lelkét adja majd.

A 8 magos csip, amely akár 2,8 GHz-es órajelen is képes működni, az új RAM Booster technológiának köszönhetően akár 20 GB RAM-mal (12+8 GB) is párosulhat, így egész nap gyors multitaskingot biztosít.

Már a mentőben kiértékelheti az EKG-t a mesterséges intelligencia

A mentőautókban évek óta használják az TTEKG készülékeket kardiológiai esetek ellátásakor. Ezek a kis mobil készülékek a beteg szívműködéséről készített felvételeket egy kardiológiai központba továbbítják, így azonnal a legmagasabban képzett szakemberek döntenek a gyógyszeres ellátásról, illetve a megfelelő kórházba szállításról – érkezzen az ország bármely távoli pontjáról a riasztás.

Ezzel jelentősen rövidült az infarktusos betegek ellátási ideje és nagyban nőtt a túlélési esély. Bizonyított, hogy több mint 50 százalékkal csökkent a halálozások száma azon esetekben, ahol a mentősök és az orvosok a transztelefonikus EKG-t és a mögötte álló betegirányítási-konzultációs rendszert használták szívinfarktus gyanú esetén.

IMS

Itt az akkumulátor, ami 50 évet is kihúz egy töltéssel

Kínai tudósok olyan nukleáris akkumulátort építettek, amely akár 50 évig is képes energiát termelni újratöltés nélkül – írja a Live Science. A fejlesztés jelentős előrelépést mutat az atomenergia miniatürizálásában, mivel a nikkel 63-as, béta radioaktív izotópját sikerült egy apró, pénzérme méretű egységbe zárni.

A pekingi székhelyű Betavolt startup jelenleg kísérleti fázisban lévő, 15 x 15 x 5 milliméteres nukleáris akkumulátora 100 mikrowatt teljesítmény és 3 V feszültség biztosítására képes. 2025-re a cég ezt egy 1 wattos akkumulátorrá kívánja növelni.

A fejlesztés jól halad, és ha minden így marad, hamarosan a tömeggyártás is megkezdődhet. A vállalat vezetői szerint a technológia hamarosan okostelefonokba és drónokba is bekerülhet, azonban különösen olyan ágazatokban számítanak nagy érdeklődésre, ahol hosszú élettartamú tápegységekre van szükség. Ilyen például az űrkutatás, az orvosi eszközök, a mikroprocesszorok és a mesterséges intelligencia piaca.

Népszava: Akadozik az államkincstár milliárdokból megújított informatikai rendszere

Sűrűsödnek a leállások a családtámogatásokat, a nyugdíjfolyósítást és az állampapír-forgalmat bonyolító Magyar Államkincstár informatikai rendszereiben, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a MÁK-nál nemrég zárult le egy hatalmas informatikai projekt – írja szerdai cikkében a Népszava.

Mint írják, a 14,7 milliárd forint uniós támogatásból megvalósított fejlesztés részeként az államkincstár új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét, ennek ellenére sokszor megakad az újjászületett rendszer. A Népszava információi szerint nem csak az ügyfelelet érintő oldalakon akadnak problémák, hanem gyakoriak a belső rendszerhibák is, például a nyugdíjügyeket érintő informatikai rendszereknél. Ez húzódhat például annak hátterében, hogy hónapokat kell várni az előzetes, ügyfelek által kért nyugdíjszámításokra, illetve az első nyugdíj folyósítására – írja a lap.

A kincstár informatikai rendszere megbízhatóan működik, a tervezett karbantartásokon túl esetlegesen felmerülő problémákat a szakemberek soron kívül elhárítják

Újításokat vezetett be a Media1 – próbálja ki ön is ezeket!

Örömmel tudatjuk, hogy elkészültünk az elmúlt napokban két kényelmi jellegű újítással az egy hónap múlva immáron ötödik születésnapját ünneplő Media1 portálon. Az újításoknak köszönhetően még kényelmesebben értesülhetnek legújabb híreinkről.

Súlyos megszorítások Hévízen, csak a kormánysegítséggel tudnak fejleszteni

A fideszes városvezető azt mondta, megszorításokat kellett végezni az elmúlt időszakban. Példaként hozta, hogy amikor 2010-ben polgármester lett, 66 önkormányzati dolgozó volt, mára mindössze 28-an vannak, ráadásul több feladatot látnak el.

Több helyen kellett visszavágni a költségeken, például megszűnt, hogy az önkormányzat nyírja a füvet a lakosok háza előtt – ez ugyanis nem az önkormányzat kötelezettsége. „A 2020-as költségvetésben 3,2 milliárd volt a város fenntartására félrerakott pénz, plusz tartalékok is voltak, és majdnem ennyi pályázati pénz, ez 50-60 százalékkal lecsökkent, köszönhetően hogy megszűnt az idegenforgalmi adó támogatása, kevesebb az adóbevétel és visszaesés tapasztalható az iparűzési adóbevételben is.” – idézi az atv.hu Papp Gábor.

A település próbálta pótolni a kieső orosz turistákat is, korábban ugyanis  300-350 ezer vendégéjszakát töltöttek el, átlagosan 10-12 napot voltak Hévízen, és a polgármester szerint jólfizető vendégek voltak. Míg a háború előtt összesen 1 millió 250 ezer vendégéjszakával számolt összességében a fürdőváros, jelenleg örülnek, ha átlépik az egymillió vendégéjszakát – tette hozzá.

A magyarok a semmiből is előnyt kovácsolnak, és nem kötelezni, hanem ösztönözni kell őket

2014. szeptember 7-én vasárnap késő este Sven Tschelzek német menedzser, autóipari tesztmérnök egy veszprémi szálloda recepcióján állt, és azon gondolkodott, hogy talán mégis rossz döntés volt idejönni. Amikor becsekkolás után arról érdeklődött, hogy hol van a városban a közelben nyitva tartó étterem, a recepciós csak széttárta a karját. Vasárnap ilyen késő este ezen a környéken enni már nem lehet – mondta.

A kontraszt óriási volt. Tschelzek pár nappal korábban hagyta el sanghaji bérelt lakását, ahonnan egy párnapos katari kitérőt követően érkezett Budapestre. Sanghajban két évet töltött, és már hozzászokott, hogy a 26 milliós nyüzsgő város soha nem alszik. A 60 ezres Veszprém hirtelen világvégi falunak tűnt. A feszültség csak akkor enyhült, amikor másnap reggel bement új munkahelyére, a német gyökerű, Magyarországon több telephellyel is rendelkező Continental helyi leányvállalatához. Fokozatosan akklimatizálódott, felfedezte magának a várost és az országot, és amikor most, kilenc évvel később beszélgetek vele, egyértelműnek tűnik, hogy annak idején mégis jó döntést hozott.

Nem mintha 2014-ben semmit sem tudott volna Veszprémről. Már 2012 előtt, vagyis mielőtt átmenetileg Kínába költözött, elég jól ismerte a Continental itteni csapatát és tevékenységét. Annak idején az első magyar mérnökök többek között pont nála töltötték a céges betanuló évüket Frankfurtban. Ők ma is a Continental veszprémi telephelyének alkalmazottai.

Rogán szerint Tokajból kell prémium turisztikai brandet csinálni

Általános turisztikai fejlesztések helyett Hévízt és Tokajt fejlesztené koncentráltan a kormány a közeljövőben – erről Rogán Antal miniszter beszélt legutóbbi meghallgatásán a Parlamentben.

A miniszter arról beszélt, hogy 2021 kiváló év volt a turizmusban, 2022 viszont „már több sebből vérzett”.

Arra van szükség, hogy a rendelkezésre álló források jó részét lehetőleg arra fordítsuk, hogy minél több helyről turistákat vonzzunk Magyarországra

Magyar példa mutatja, egy csirkegyár is lehet technológiai cég (és kell is, hogy az legyen)

Az organikus fejlődés, amiben nem csak az innováció, hanem a rendszer központi irányítása is fontos, stabilitást ad egy több generációs sikeres vállalkozásnak. A friss és eredeti tudásnak azonban elengedhetetlen. Zettwitz Sándor, Magyarország 21. leggazdagabb embere és Gabriella, a 77 Elektronika ügyvezető igazgatói és Bárány László, a Master Good tulajdonosa (listánkon a 25. helyen szerepel családjával) az innováció és a fejlesztések fontosságáról beszélt a Tech Summiton.

Mi sem sikereken edződött vállalkozás vagyunk

Ipari áramként rázta meg a Master Goodot is a 2008-as év válsága. „A fiaim körülnéztek Európában és azzal tértek haza, hogy kicsik vagyunk, dinamikus növekedési pálya nélkül hamar a futottak még kategóriába kerülhetünk” – fogalmazott Bárány László. Akkor fogtak hozzá a tudatos fejlesztéshez és egy, három és ötéves fejlesztési, növekedési pályára álltak.

Az iPhone-ok legnagyobb hibáját oldhatja meg az Apple

A modern okostelefonok egyik leggyengébb pontja az akkumulátor. Az androidos mobilok és az Apple-készülékek is nehezen hoznak egy-másfél napnál hosszabb üzemidőt, ám a cupertinói cég már javában keresi a megoldást – írja az Apple Insider.

A vállalat a koreai ETNews értesülései szerint már most egy teljesen új akkumulátort fejleszthet. Az értesülés szerint az Apple nyersanyagok – nikkel, kobalt, mangán, alumínium – új elegyével állítaná elő a telep katódját.

Emellett növelnék a szilíciumhányadot is: a jelenlegi, grafitalapú rendszerekkel szemben ez nem csak az üzemidőt növelhetné, de a töltési időt is jelentősen lecsökkentheti.

Óriási vasúti fejlesztést jelentettek be Ausztriában, 20 perccel rövidülne a Budapest-Bécs menetidő

Jelenlegi árfolyamon 8000 milliárd forintnak megfelelő összeget (21 milliárd eurót) tervez az osztrák állam vasúti fejlesztésekre költeni 2024 és 2029 között. A tervet az osztrák állami vasúttársasággal (ÖBB) közösen dolgozta ki a klímavédelemért és a mobilitásért is felelős minisztérium.

Egyrészt növelni szeretné az utasok számát, amit leginkább a nagyvárosi agglomerációs fejlesztésekkel érne el, másrészt a teherszállítás vasútra terelését akarja elősegíteni.

Miért fontos ez? Nyugat-Európa egyre inkább a kevésbé szennyező vasútra alapozná a közlekedés jövőjét. Egyre több országban egyre nagyobb léptékű fejlesztéseket jelentenek be és egyre több magánszereplő lép be a piacra. 

Ki a felelőse, hogy nem épül sem új metró, sem új villamos Budapesten?

Húsz év alatt 500 ezerrel lett több autó Budapesten és az agglomerációban, a kötöttpályás közlekedési hálózat azonban az 1-es villamos 2019-es kelenföldi hosszabbítása óta semmit sem fejlődött, az egyetlen, rendszerváltás után megkezdett és befejezett metróvonalat, az M4-est pedig 2014-ben adták át.

Mohos Márton / 24.hu Az M3-as autópálya bevezető szakasza 2023. július 6-án.

Vagyis nagyon is szükség lenne a budapesti kötöttpályás közlekedés fejlesztésére – tervekből pedig nincs is hiány. A kormányzat átvette egy sor beruházás megvalósítását a fővárostól, amikor még hozzáfért Magyarország az uniós forrásokhoz, ám a pénzcsap elapadása óta ezek a projektek is megakadtak.

Pontosan milyen kínai rendezvényen parolázott Orbán Putyinnal?

Orbán Viktor kedden – ahelyett, hogy elvileg legszorosabb politikai és gazdasági szövetségeseivel az uniós vezetők rendkívüli videós csúcstalálkozóján vett volna részt, hogy megbeszéljék a közös lépéseket az izraeli-palesztin konfliktusban – elutazott Pekingbe, hogy a világ két leghatalmasabb autokratájával találkozhasson. Így a magyar miniszterelnök lett az első uniós vezető az orosz invázió tavaly februári kezdete óta, aki fotózkodás közben kezet fogott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Utóbbi, mióta elfogatóparancsot adtak ki ellene, először utazott nem posztszovjet területre, miután a múlt heten Kirgizisztánba látogatott.

De mi is az a kétnapos fórum, amelyen a kínai kommunista vezető, Hszi Csin-ping kínai elnök meghívására jelent meg a Orbán és Putyin is? Kik voltak még ott rajtuk kívül?

BRF-BRI

60 milliárdból indít programot a kormány az elektromos autózás támogatására

A kormány novemberben 60 milliárd forintos programot indít az elektromos autók elterjedésének támogatására, ebből egyrészt a töltőhálózatot fejlesztik, másrészt kedvezményt nyújtanak elektromos járművek vásárlására, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a kínai Sencsenben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a novemberben induló programban 30 milliárd forintból a következő két és fél évben 170 új, nagy kapacitású elektromos töltőállomást építenek Magyarországon a legforgalmasabb utak mentén.

A másik 30 milliárd forintból pedig lehetővé teszik, hogy a cégek, például az egyéni vállalkozások, a taxisok, az autómegosztással foglalkozó társaságok kedvezményesen, támogatással vásárolhassanak elektromos járműveket, kisbuszokat vagy kisteherautókat is