Best WordPress Hosting
 

Emberi testrészekből hamisították a földönkívüliek múmiáit

2023 szeptemberében egészen bizarr ügy került a mexikói Kongresszus elé: José Jaime Maussan újságíró és ufológus két olyan dobozt mutatott be, amelyekben állítása szerint nem emberi lények múmiái feküdtek. A maradványokat akkori elmondása alapján 2017-ben, a perui Nazca régiójában, egy ősi fitoplanktonnal borított rétegben tárták fel, és noha kategorikusan nem jelentette ki, erősen célzott rá, hogy a testek földönkívüliektől származhatnak.

Maussan már 2017-ben, Peruban előállt elméletével, az ottani ügyészség viszont megállapította, hogy a testek valójában csontok felhasználásával nemrégiben létrehozott babák lehetnek, amelyeket papír és szintetikus ragasztó keverékével vontak be. Most egy törvényszéki vizsgálat ismételten cáfolta Maussan egészen hajmeresztő állításait – írja a USA Today.

Az ufológus az évek során már több alkalommal is lebukott hasonló csaláskísérletekkel, de a mostani volt az első alkalom, amikor ilyen messzire, egészen egy ország törvényhozó testületéig jutott.

Apokaliptikus korban élünk, és napról napra lepleződik le a hatalom igazi természete

„Mundus vult decipi” vagyis „A világ azt akarja, hogy becsapják” – így szól a Vadasszony egyik mottója, majd demonstrálja is ezt a tételt az öldöklésbe süllyedő Antwerpen tragédiáján keresztül. De miért akarjuk annyira, hogy becsapjanak minket?

Talán azért, mert mi, emberek, megszállottjai vagyunk a történeteknek. Szükségünk van rájuk a túléléshez, és ahhoz, hogy értelmet adjunk a világnak, valamint a saját létezésünknek. A becsapás is sokszor történetekben gyökerezik, így az irodalomhoz is sok köze van és maga a politika is ezen alapszik, hiszen társadalmi berendezkedéseinket is néhány illúzió tartja össze. A 16. századi Antwerpenben két nagy illúzió volt, amelyek végül összecsattantak és felszámolták egymást. Az egyik illúzió az volt, hogy a kereskedelem és a gazdasági prosperitás megteremti az egységet. Ez bizonyos fokig meg is valósult, elvégre a korabeli Antwerpent az északi reneszánsz New Yorkjaként is jellemezhetnénk.

Óriási befolyást és gazdagságot halmozott fel, ráadásul mindez nagyon gyorsan, pár generáció leforgása alatt történt. Így nem is meglepő, hogy elhitték az illúziót, miszerint a virágzó gazdaság és kereskedelem szükségszerűen maga után vonja az egységet.