Best WordPress Hosting
 

Megint összefeszülnek Európa vezetői

Az európai uniós csúcstalálkozók az utóbbi néhány hónapban tele voltak feszültnél feszültebb pillanatokkal. Elég csak emlékezni arra, hogy a tavaly év végi csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök a teremből kivonulva kávézott, hogy ne kelljen elfogadnia Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését, majd ezután nem sokkal mégis megakadályozta azt, hogy az Európai Unió közösen segélyt és hitelt adjon Ukrajnának.

Az utóbbi miatt aztán még egy rendkívüli csúcstalálkozót is össze kellett hívni Brüsszelben, amelyen a magyar miniszterelnök látszólag anélkül engedte el a vétó ötletét, hogy bármit kapott volna érte cserébe.

A március végi uniós csúcs ennél nyugodtabb lehet, miközben a témák nem lesznek könnyebbek. Csütörtök-pénteken lesz uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, amelynek a szokásos meghívójában Charles Michel, a tanács elnöke csupa nehéz külpolitikai kérdést sorolt fel.

Belga riporter: De ez valami más. Szijjártó: De nekünk ez megfelel

Nézze! Ez nem egy piac vagy bazár, anélkül, hogy bárkit megsértenék, tehát ez nem alkudozás volt. Mi soha nem kevertünk össze olyan dolgokat, amiknek semmi közük egymáshoz

– így felelt Szijjártó Péter Jan Balliauw-nak a belgiumi VRT TV Terzake című műsorában arra kérdésre hogyan forgatta át a magyar kormány  győzelemmé az uniós csúcson elszenvedett vereséget, tekintettel arra, hogy Magyarország anélkül hátrált meg, hogy engedményeket kapott volna. A külgazdasági és külügyminiszter szerint számunkra két dolog volt nagyon fontos: az első, hogy Magyarországnak járó uniós pénzeket nem küldik Ukrajnába. A riporter közbevetésére – miszerint ilyene uniós javaslat nem is létezett – Szijjártó azt mondta: „ha tagállamként nem kapod meg a neked járó forrásokat, akkor felmerül a gyanú, hogyha egy külső partnert kellene anyagilag támogatni, akkor az a pénz, amit neked kellene megkapnod, de nem kapod meg, esetleg a harmadik partnerhez kerül. De garanciát kaptunk arra, hogy ez nem fog megtörténni.”

A másik magyar feltételről a tárcavezető így fogalmazott: „nagyon fontos volt számunkra, hogy minden évben legyen egyfajta felülvizsgálati mechanizmus, hogy lássuk, hogyan költi el a pénzt az ukrán fél, és most a bizottság minden évben jelentést fog készíteni, és a jelentés alapján az Európai Tanács iránymutatást fog adni. Tehát mind a két elvárásunk teljesült, így nem volt okunk arra, hogy ne támogassuk a javaslatot.”

Orbán úgy tárgyal, hogy a végén a többiek lélegeznek fel, mert nem is gondolta komolyan

Klasszikusan kétféle uniós csúcstalálkozó van: vagy örökké tart, éjszakába nyúló tárgyalásokkal, vagy szinte azonnal véget ér, mert már a csúcs előtt sikerül megegyezni. A legutóbbi két csúcsértekezlet mindkét típusból bemutatott egyet. A decemberi csúcson éjszakáig egyezkedtek a tagállami vezetők, és így sem sikerült mindenre megoldást találni. A február elejére összehívott vészhelyzeti csúcson pedig jóformán a start után le is zárták a tárgyalásokat.

A mostani találkozót azért kellett összehívni, mert decemberben ugyan Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről meg tudtak egyezni (emlékezetes, hogy Orbán Viktor kiment a döntés idejére a teremből), de a magyar miniszterelnök nem értett egyet az Ukrajnának az uniós költségvetésből adni tervezett hosszútávú támogatással. Akkor arról írtunk, hogy Orbán felismerte, melyik ügyben lehet halogatni a döntést, és melyikben nem. A költségvetéssel kapcsolatban ugyanis más viták is voltak, Ukrajnának pedig márciusig volt fedezete működtetni az államot, így itt belefért egy újabb uniós csúcs.

Azt is írtuk korábban, hogy Orbán olyan ügyekben soha nem vétózott még, melyekben teljesen egyedül maradt. Ha 26 másik tagország egyetért valamiben, és nincsenek más típusú problémák, akkor az eddigi gyakorlat szerint a magyar miniszterelnök sem akadályozza meg a döntést, legfeljebb kimegy kávézni, ahogy az történt az legutóbb.

A bérnővéri rendszer kivezetése okoz fennakadásokat az egészségügyi ellátásban

Az utóbbi hetekben egyre gyakrabban érkeznek olyan hírek, hogy egy-egy kórházból bizonyos ellátási formákat máshová helyeznek. Ezeket a döntéseket kijelölésnek nevezik. Gulyás Gergely azt mondta, harmincnyolc ilyen kijelölés volt januárban, de két hónapnál hosszabb kijelölés összesen három van.

Ezek a döntések nagyrészt abból következnek, hogy betiltották a bérnővérek alkalmazását. Ez átmenetileg Gulyás szerint okozhat nehézséget, ami miatt néhány órára vagy néhány napra egy-egy helyen más ellátási helyet kellett kijelölni.

The post A bérnővéri rendszer kivezetése okoz fennakadásokat az egészségügyi ellátásban first appeared on 24.hu.

Gulyás nem tudja megígérni, hogy még olcsóbb legyen a tömegközlekedés

Gulyás szerint örülni kell annak, hogy ha csökken a tömegközlekedés ára, hogy hogy alakulnak a bevétele, az másodlagos.

A miniszter ezt arra a felvetésre válaszolta, hogy ha a vármegyebérlet ára csökkenne, akkor jobban megérné mindenkinek azt venni, hiszen azzal Budapesten belül is közlekedhetnek majd március 1-től.

Gulyás szerint árban mindig lehet lejjebb menni, de azt nem tudja megígérni, hogy még olcsóbb legyen, mert 1000 milliárd forintjába kerül így is évente az államnak.

Magyar katonai misszióvezető Boszniában

Komoly diplomáciai siker, hogy magyar katonai misszióvezető lehet Boszniában. A magyar katonai szerepvállalás elismertségét mutatja, hogy az erről döntő államok többsége ezt helyesnek tartotta.

A Balkánnal kapcsolatban Magyarország érdeke, hogy stabilitás legyen ott.

The post Magyar katonai misszióvezető Boszniában first appeared on 24.hu.

Jöhet a katari cseppfolyósított gáz?

Amíg megállapodás nincs, nehéz a részleteket tisztázni, mondta Gulyás azzal összefüggésben, hogy Szijjártó Péter tegnap bejelentette, Katarból érkezhet LNG Magyarországra.

Gulyás szerint a cseppfolyósított gáz egyébként drágább. A kormány szándéka viszont mindig is az volt, hogy diverzifikáció valósuljon meg, ez biztosítja az, hogyha az egyik vagy másik szállítási útvonal ellehetetlenül, akkor az ország gázellátása biztosított legyen.

The post Jöhet a katari cseppfolyósított gáz? first appeared on 24.hu.

Szentkirályi Alexandra érti a találgatásokat a főpolgármester-jelöltségéről

Míg a főpolgármester-jelöltről nem dönt a Fidesz elnöksége, addig mindenki versenyben van, aki a józan ész szerint tudná irányítani a fővárost.

Lapunk a napokban írta meg, hogy Győrfi Pált és Vitézy Dávidot is méri a Fidesz.

Szentkirályi Alexandra azt mondta, nem kapott felkérést. Érti a találgatásokat, de ő kormányszóvivőként dolgozik, nagy örömmel folytatja ezt a munkát. A jelöltállítási folyamat pedig nem zárult le a Fideszben.

Jön a kitörés napja, jönnek-e a szélsőségesek?

Az illetékes szervek dolgoznak azon, hogy „a február 11-i kitörés napjára nyugat-európai import történjen”. Az alkotmányt is módosították annak érdekében, hogy a szélsőséges tüntetések korlátozható legyen.

The post Jön a kitörés napja, jönnek-e a szélsőségesek? first appeared on 24.hu.

Az emelésnél a nyugdíjak között nem lehet különbséget tenni

Biztosítási elven működik a magyar nyugdíjrendszer, és épp az Orbán-kormány volt az első, amely differenciált nyugdíjemelést hajtott végre és a legalacsonyabb mértékű nyugdíjakat 25 százalékkal emelte meg, és a jelentősebb nyugdíjjal rendelkezők kisebb emelést kaptak.

Az Alkotmánybíróság ezt akkor azzal hagyta jóvá, hogy a jövőben nem engedhető meg. A nyugdíjak között ebben a formában különbséget nem lehet tenni.

Azzal, hogy a 13. havi nyugdíjat visszaadták, talán a kisnyugdíjasoknak is könnyebb lett

Gulyás reméli, hogy heteken belül lezárul a repülőtér visszavásárlása

A Belgrád-Budapest vasútvonal épül, és az a remény, hogy ebben a ciklusban vonatok is mennek majd, tehát belátható időn belül az építkezés befejeződik, mondta Gulyás.

A repülőtér megvásárlásával kapcsolatban ha lezárul az adás-vétel, akkor a kormány tájékoztatja a nyilvánosságot. Ez a miniszter reményei szerint nem hónapokon, hanem heteken belül történik majd.

The post Gulyás reméli, hogy heteken belül lezárul a repülőtér visszavásárlása first appeared on 24.hu.

A nemzeti konzultáció adja a kormány erejét

Miután Magyarország számtalan ügyben van ellenzéki szerepben az unión belül, a vitákban az adta a kormány erejét, hogy a választópolgárok jelentős többsége állt mögöttük.

Fontos, hogy a két választás között eltelt időben is legyen kommunikáció a választópolgárokkal, jelezte Gulyás.

The post A nemzeti konzultáció adja a kormány erejét first appeared on 24.hu.

Újraindul az újszülöttek SMA-szűrése

A kormány tárgyalt szerdán az SMA-szűrésről, és megállapította, hogy itt volt egy 14 hónapos program, aminek keretében 2022. november 1-től 2023. december 31-ig az újszülöttek esetén bevezették az SMA-szűrést.

Ez a program véget ért, de az ehhez szükséges forrásokat a kormány biztosítja és a program folytatódik

– mondta.

Minden pedagógusnak nőni fog a fizetése

A tanárbéremeléssel kapcsolatos híresztelésekkel ellentétben 32,2 százalékos béremelés történik, ennyivel növelte a kormány a bértömeget, ezt csak béremelésre lehet fordítani, mondta Gulyás.

Elmondta, mindenkinek nőni fog a fizetése.

A béremelés teljes összegét ki kell osztatni, a bértömeg elosztásánál a mester fokozat 2 százalék pluszt jelent, a hiánytárgyaknál esetén további 4 százalékos illetményemeléssel számolhatnak a pedagógusok. Összességében a pedagógus átlagbér is megemelkedik

Orbán teljes körű tájékoztatást ad az EU-csúcs után

Tegnap a kormány számtalan döntést hozott, ezek közül a fontosabbakat fogja ismertetni Gulyás. Előtte viszont a kormány elemezte az uniós helyzetet, az ezzel kapcsolatos döntéseket majd ma vagy holnap tudhatjuk meg.

Magyarország nincs egyedül azzal az álláspontjával, hogy a jelenleg zajló konfliktusban a háború nem jelent megoldást, ezért beszéltünk mindig a tűzszünet fontosságáról. Azok vannak többségben az EU-ban, akik a háború pártján állnak

– mondta Gulyás.

Kompromisszumot kínálhatnak Orbánnak a vétó feladásáért cserébe

Egy új, kompromisszumos javaslattal próbálják rávenni az uniós vezetők Orbán Viktor miniszterelnököt arra, hogy hagyjon fel az Ukrajnának szánt, égetően fontos támogatás blokkolásával.

Mint ismert, a magyar kormány azt szeretné, hogy a tervezett 50 milliárd eurós ukrajnai segélycsomagot ne a hétéves költségvetés részeként folyósítsák Ukrajnának, hanem évente vizsgálják felül a támogatást. Így Orbánnak minden évben lenne lehetősége vétóval fenyegetni.

Egy Euractiv által megismert uniós javaslat úgy próbálja leküzdeni a magyar ellenállást, hogy teret ad az évenkénti vitának, ám a vétó lehetőségét kiiktatja.