Best WordPress Hosting
 

Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól

Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely történetesen a magyaroké lesz – teljesen

hulladékperiódus lesz a közösség történetében.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.

Hogyan lehetne elfoglalni Brüsszelt?

„A kiegyezéssel pedig megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár, és békés, virágzó korszakot teremtünk, ameddig a szem ellát. Barátaim, úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. Ezért, ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most nem tesszük.

Most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Nem vagyunk már éppen csikók, mégiscsak 1100 éves állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az Európai Uniót. Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék.

– ezt mondta Orbán Viktor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén tartott beszédében március 15-én. A miniszterelnök régóta beszél arról, hogy Magyarország számára a cél nem az, hogy alkalmazkodjon a Nyugat politikai elvárásaihoz, hanem hogy átalakítsa azokat.

Fel kel mutatni valami érdemit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

A nemrég zárult koppenhágai miniszteri csúcsra készülve az európai külügyminiszterek elfogadták az EU nemzetközi klímadiplomáciáját meghatározó zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amellyel az a célja, hogy előrevigye a tavalyi dubaji klímacsúcson elfogadott nemzetközi vállalásokat. Miért fontos a klímaváltozás elleni fellépésben a zöld diplomácia, és elegendők lesznek-e az EU által azonosított intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

A zöld diplomácia alatt alapvetően azt az uniós tevékenységet értjük, amikor az Európai Unió és tagállamai az Európai Külügyi Szolgálaton (az EU diplomáciai testülete), valamint a nemzeti nagykövetségeken keresztül, illetve a különféle nemzetközi egyeztetésein a globális klímavédelemmel kapcsolatos elképzeléseit igyekszik harmadik országoknál érvényre juttatni. Erre a lobbitevékenységre alapvetően azért van szükség, mivel a klímaváltozás globális kihívás, amire csak nemzetközi összefogásban lehet hathatós választ adni. Az EU és tagállamai a globális kibocsátások csak egy részéért felelősek, tehát más nagy kibocsátók cselekvésére is szükség van a klímaváltozás megállításához.

Bár az EU és tagállamai komoly célokat fogadtak el, és egyre több klímavédelmi jogszabályt és intézkedést foganatosítanak, ha azt nézzük, hogyan állunk globális szinten a klímaváltozás elleni fellépésben, láthatjuk, hogy van még bőven teendőnk. Ezért is fontos, hogy más országokat is rávegyünk komolyabb intézkedések bevezetésére.

Jön a hadigazdaság? Fontos mondatok az Európai Tanács elnökétől

Európának át kell állnia a hadigazdaságra, fel kell készülnie a háborúra, mert ha nem sikerül megfelelően reagálni az ukrajnai háborúra, Oroszország meg fogja támadni az EU országait, hangzott el az EU berkeiből.

Mi történt? Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Euractivra írt egy véleménycikket, amelyet a Portfolio szemlézett. Michel szerint két évvel az invázió kezdete után világossá vált, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, hanem más országokra is szemet vetett. Michel úgy látja, főleg Moldova, Grúzia, illetve kaukázusi, balkáni és afrikai országok vannak veszélyben, de szerinte Európát is megtámadhatja Oroszország, ah nem sikerül megfelelően reagálni az ukrajnai háborúra.

Mi következik ebből? „Fel kell készülnünk a védekezésre és át kell állnunk a háborús gazdálkodásra. Itt az idő, hogy felelősséget vállaljunk saját biztonságunkért. Nem számíthatunk másokra, nem lehetünk többé kitettek a választási eseményeknek az Egyesült Államokban vagy máshol” – fogalmaz Michel. Azt is írta, Európának fegyverkeznie kell, hogy meg tudja védeni magát, illetve Ukrajna támogatását is fokoznia kell.

A világ pénzét veszítjük el, ha Orbánnak most nem sikerül időt nyernie Brüsszelben

A lengyelek előtt megnyílt az uniós pénzcsap, de Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány. A magyar kormány most igyekszik meggyőzni a többi országot, hogy hosszabbítsák meg a programot, és legalább később legyen esély megszerezni a beragadt eurómilliárdokat.

Orbán úgy tárgyal, hogy a végén a többiek lélegeznek fel, mert nem is gondolta komolyan

Klasszikusan kétféle uniós csúcstalálkozó van: vagy örökké tart, éjszakába nyúló tárgyalásokkal, vagy szinte azonnal véget ér, mert már a csúcs előtt sikerül megegyezni. A legutóbbi két csúcsértekezlet mindkét típusból bemutatott egyet. A decemberi csúcson éjszakáig egyezkedtek a tagállami vezetők, és így sem sikerült mindenre megoldást találni. A február elejére összehívott vészhelyzeti csúcson pedig jóformán a start után le is zárták a tárgyalásokat.

A mostani találkozót azért kellett összehívni, mert decemberben ugyan Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről meg tudtak egyezni (emlékezetes, hogy Orbán Viktor kiment a döntés idejére a teremből), de a magyar miniszterelnök nem értett egyet az Ukrajnának az uniós költségvetésből adni tervezett hosszútávú támogatással. Akkor arról írtunk, hogy Orbán felismerte, melyik ügyben lehet halogatni a döntést, és melyikben nem. A költségvetéssel kapcsolatban ugyanis más viták is voltak, Ukrajnának pedig márciusig volt fedezete működtetni az államot, így itt belefért egy újabb uniós csúcs.

Azt is írtuk korábban, hogy Orbán olyan ügyekben soha nem vétózott még, melyekben teljesen egyedül maradt. Ha 26 másik tagország egyetért valamiben, és nincsenek más típusú problémák, akkor az eddigi gyakorlat szerint a magyar miniszterelnök sem akadályozza meg a döntést, legfeljebb kimegy kávézni, ahogy az történt az legutóbb.

Ezt üzente Orbánnak a lengyel miniszterelnök az EU-csúcs előtt

Nincs B-terv az Ukrajnának nyújtandó európai uniós támogatással kapcsolatban. Az azt hátráltató Orbán Viktornak pedig el kell döntenie, hogy Magyarország „a közösségünk része-e” – mondta csütörtökön Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Reuters szerint.

Keményen és tisztességesen kell játszanunk, de kompromisszumnak nincs helye. Nincs középút: vagy az ukrán, vagy az orosz oldalon állunk

– fogalmazott a lengyel kormányfő a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs előtt.

Orbán Balázs a brüsszeli fenyegetésről: Ez zsarolás, semmi köze a jogállamisághoz

Megérkezett a magyar kormány reakciója a Financial Times vasárnap esti cikkére, amely egy kiszivárgott uniós dokumentumra hivatkozva kemény gazdasági és pénzügyi nyomásgyakorlást helyez kilátásba Magyarországra abban az esetben, ha Orbán Viktor ismét elgáncsolja Ukrajna támogatását.

Brüsszel úgy zsarolja Magyarországot, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy van egy kompromisszumos javaslatunk

– írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az X-en (leánykori nevén Twitteren).

Orbán Viktor biztosan nem lesz az Európai Tanács elnöke

Charles Michel, úgy döntött, hogy mégsem indul a júniusi európai parlamenti választásokon, és kitölti az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács élén novemberben lejáró mandátumát. így kizárható, hogy akár ideiglenesen is Orbán Viktor vegye át a helyét, írja a Guardian.

Mint ismert, ha Michelt indulása esetén megválasztották volna, akkor július közepén foglalhatta volna el a helyét az Európai Parlamentben, így az Európai Tanács vezető posztja megüresedett volna. Ezzel párhuzamosan pedig Magyarország veszi át ugyancsak júliusban az EU Tanácsának soros elnökségét. Márpedig megválasztott elnök hiányában az aktuálisan elnöklő ország szervezi és vezeti a Tanács üléseit, aki ebben a forgatókönyvben Orbán Viktor magyar miniszterelnök lehetett volna.

Erre mostanra semmi esély nem maradt. Michel hat nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor várhatóan megvétózza az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot az uniós csúcson, meggondolta magát és marad a helyén.

Hogy lehet, hogy megint a hetes cikkes eljárást akarják megindítani Magyarország ellen?

Az Európai Unió néha időutazásszerű pillanatokat produkál azok számára, akik nem követik folyamatosan az eljárásrendi szabályokat. Valami ilyesmi történt január 9-én is, amikor egy finn néppárti képviselő, Petri Sarvamaa bejelentette, aláírásokat gyűjtene azért, hogy Magyarországgal szemben megindítsák a hetes cikk szerinti eljárást. Az aláírások elég gyorsan össze is gyűltek, összesen 120-an írták alá a kezdeményezést a parlamentben.

Martin Bertrand / Hans Lucas / AFP Petri Sarvamaa

Adódik a kérdés: hogyan lehetne megindítani Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárást, ha az már meg van indítva?

A héten eldől, újrakezdődik-e a harc Magyarország és az EU között

Míg az utóbbi hetek inkább a kompromisszumkeresés jegyében teltek Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában, az Európai Parlament (EP) fellépése nyomán újra kiélesedhet a konfliktus.

Mi történik? Több EP-frakció sokallja az Európai Bizottság (EB) által Magyarországnak tett engedményeket, főként azt, hogy a magyar igazságügyi reform elfogadásával mintegy 10 milliárd euró, korábban felfüggesztett kohéziós forráshoz férhet hozzá hazánk.

Erről szerdán EP-képviselők fognak egyeztetni az EB-t vezető Ursula von der Leyennel és az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel.

Kell attól rettegnie Európának, hogy Orbán Viktor vezeti majd az Európai Uniót?

Azt eddig is sejtette mindenki, hogy 2024 izgalmas év lesz az Európai Unióban, hiszen nem csak az Európai Parlamentben lesznek választások, de az EU legfőbb döntéshozóinak személyéről is döntenek a választások után. Azt viszont kevesen gondolták volna, hogy már az év elején felpörögnek, kissé kaotikussá válnak az események.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a hét végén bejelentette, hogy elindul az Európai Parlament egyik mandátumáért. A belga Michel a liberális Reformista Mozgalom tagja – a szervezet két-három helyre számíthat az EP-ben –, és valószínűleg ő lesz a listavezetőjük is. Az EP-tagság így szinte biztosan megvan Michelnek.

A probléma ezzel az, hogy az EU legfontosabb vezetői pozícióit a miniszterelnökök általában az európai parlamenti választások után, annak eredményét figyelembe véve döntik el. Michel pedig nem lehet egyszerre EP-képviselő és a tanács elnöke, így ha megválasztják, júniusban le kell mondania az elnökségről.

Így vezetheti Orbán Viktor hónapokig az uniós kormányt

Automatikusan Orbán Viktor lesz az EU vezető testületének elnöke, ha nem találnak valakit a leköszönő vezető, Charles Michel helyére sürgősen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelölteti magát a júniusi európai parlamenti választásokon – írta vasárnap belga lapok alapján a Politico. Michel szóvivője meg is erősítette a bejelentést a brüsszeli újságnak.

Ha Michelt megválasztják és július közepén elfoglalja a helyét az Európai Parlamentben, akkor más vezetőt kell találni a testület élére. Ha ez nem történik meg időben, akkor

Átmenetileg Orbán Viktor veheti át az Európai Tanács elnöki posztját

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (képünkön) elindul a júniusi európai parlamenti választásokon, a bejelentést az elnök szóvivője is megerősítette – írta a Politico cikke alapján a Portfolio.

Ha megválasztják, akkor július közepén foglalhatja el a helyét az Európai Parlamentben – ez pedig azt is jelenti, hogy megüresedik az Európai Tanács vezető posztja. Ezzel párhuzamosan pedig Magyarország veszi át ugyancsak júliusban az EU Tanácsának soros elnökségét. Márpedig megválasztott elnök hiányában az aktuálisan elnöklő ország szervezi és vezeti a Tanács üléseit – ebben a forgatókönyvben Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A Politico szerint ezt a forgatókönyvet a többi 26 uniós tagállam vezetői kétségbeesetten szeretnék elkerülni, többek között Magyarország és a közöttük fennálló viták, például Ukrajna támogatása miatt. Miután június 6-9. között mind a 27 uniós országban megtartják a parlamenti választásokat, az európai vezetők a tervek szerint június 17-én, majd június 27-28-án ismét találkoznak. A tagállamoknak ezen a két találkozón van lehetőségük megegyezni Charles Michel utódjáról, figyelembe véve a választási eredményeket és a tagállamok közötti kompromisszumokat.

Mihez kezd az unió az Orbán-problémával?

Az Európai Tanács decemberi csúcstalálkozója valószínűleg az évtized egyik legfontosabbjaként kerül majd be az EU történelmébe. A jelentősége egyrészt egyértelmű, másrészt önmagán túlmutató.

Ukrajna ellentámadásai sikertelenek voltak az Oroszország által elfoglalt részeken, miközben az EU olyan irreális elvárásokat tekintett egyértelműnek, mint hogy az ukrán haderő a korábbi villámgyorsaságú előretöréshez hasonló gyorsasággal foglaljon vissza nagy területeket egy sokkal nagyobb haderőtől. Az oroszok talán a háború 2022. februári kirobbanása óta nem voltak olyan jó helyzetben, mint most, és ezt csak fokozza, hogy Ukrajna nyugati partnerei a belső megosztottságuk miatt késve tudnak csak pénzügyi és katonai támogatást adni a megtámadott országnak.

A mostani EU-csúcson ezekre a problémákra próbáltak megoldást keresni az unió vezetői. Egyrészt azzal, hogy megnyitják Ukrajna előtt a csatlakozás jövőképét, és elindítják a csatlakozási folyamatot. Ez azért fontos, mert az orosz-ukrán konfliktus alapja az, hogy Ukrajna az orosz világ helyett a Nyugathoz akart tartozni. Ha erre a Nyugat nem ad lehetőséget, az súlyosan demoralizáló.

Orbán elbukta a harcát az EU-csúcson, de majd igyekszik elhitetni, hogy valójában győzött

A legrosszabb dolog, ami az Európai Unióban történhet veled, ha egyedül maradsz – állítja a régi mondás, és Orbán Viktorral valami hasonló történt az unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján Brüsszelben. A decemberi uniós csúcsot előzetesen egy kiemelten fontos, ezért várhatóan elhúzódó találkozóként harangozták be, ehhez képest az egyik legfontosabb ügyben már az első nap estéjére döntés született.

Még az is felvetődött korábban, hogy az uniós vezetők akár karácsonyig is elhúzhatják a dolgot, mivel több olyan ügy is terítékre került, amelyhez egyöntetű támogatásra van szükség, vagy a költségvetést érinti. Általában az ilyen ügyekben hosszú vitára lehet számítani.

Ezúttal a leginkább vitás ügynek Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának megkezdése, illetve az ukrán államnak nyújtandó támogatások megszavazása számított. Ezek közül az első csupán azért volt problémás, mert a magyar miniszterelnök ellenezte azt.

Bazári alkudozás vagy stratégia, amit Orbán tesz az ukrán EU-csatlakozás ügyében?

The post Bazári alkudozás vagy stratégia, amit Orbán tesz az ukrán EU-csatlakozás ügyében? first appeared on 24.hu.