Best WordPress Hosting
 

Kamu- és törpepártok sora is gyúr az EP-választásra

Nyakunkon a júniusi EP- és önkormányzati választás, már zajlik a hivatalos kampányidőszak. Induló pártból nincs hiány, olyannyira, hogy összesen 35 jelölő szervezetet vett nyilvántartásba az EP-választásra a Nemzeti Választási Iroda (NVI) – soha korábban nem jelentkezett még ennyi szervezet az uniós voksolásra Magyarországon. A mindenki által ismert szereplők mellett tucatnyi olyan törpepártot is találunk az indulók között, amelyek nemigen reménykedhetnek abban, hogy akár mandátum közelébe juthatnak.

A választási törvény módosításáig a hazai parlamenti választások visszatérő tünete volt, hogy a könnyen megugorható belépési feltételek miatt gyakorlatilag bárki indulhatott, aki bejegyeztetett egy pártot – az így képbe kerülő kamupártok jól dokumentálható módon nem a politikacsinálásért, hanem a zsíros kampánytámogatásért vállalkoztak a megmérettetésre, közülük néhányan a maffia módszerektől sem riadtak vissza.

Az EP-választás előtt azonban nincs állami támogatás, így a motivációkat is máshol kell keresni. Ahogy a 24.hu-nak nyilatkozó választási szakértő elöljáróban elmondta: a törpepártoknak leginkább az önkormányzati választásokra érdemes most koncentrálniuk (feltéve, hogy komolyak a szándékaik), mert mindig lehet egy-egy település, ahol pont az ő egy-két helyi emberük a legaktívabb, a legnépszerűbb jelölt – ellentétben az EP-választással, ahol az idén még az országgyűlésben szereplő pártok egy része sem rúghat labdába.

Foghíjasan hagyta a megyei jogú város vezetését a polgármesterdáma

A 2023-as év helyi politikai viharaiban áldozatul estek a szekszárdi önkormányzat vezetői, miután a képviselő-testület májusban leváltotta posztjáról a fideszes Ács Rezsőt polgármestert, aki ezt megelőzően kirúgta a jegyzőt. Ilyen eset ritkán fordul elő a hazai önkormányzatok világában, és ez ráadásul egybeesett a választási eljárási szabályok módosításával. A parlament kormányoldali többsége olyan változtatásokat fogadott el, amelyek korlátozták az időközi választások kiírásának lehetőségét. A május 26-án hatályba lépett rendelkezések értelmében a következő önkormányzati választásig, vagyis 2024 júniusáig helyi önkormányzati választás már nem tartható.

Varga Jennifer / 24.hu Ács Rezső

A tolnai megyeszékhelyen így csupán egyetlen alpolgármester és egy aljegyző maradt pozícióban.

Szuverenitésvédelmi törvény, választási rendszer, őshonos szkíták – parlamenti törvénygyár jön ma

Számos kétharmados törvényt fogadhat el keddi ülésén az Országgyűlés. Döntés lesz egyebek mellett a szuverenitásvédelmi törvénnyel összefüggő alaptörvény-módosításról, a fővárosi választási rendszer átalakításáról és az idegenrendészeti szabályok szigorításáról.

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 8 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Napközben több mint húsz előterjesztés bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitáit folytatják le a képviselők. Ezek között szerepel a gyermek után járó pótszabadság biztosításáról szóló KDNP-s törvénymódosítás, A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól, amelynek célja a kormány szerint az, hogy egy központi mobilalkalmazás segítségével a magyar emberek minden eddiginél könnyebben és gyorsabban intézhessék ügyeiket.

Kormánypárti képviselők javaslata az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosítás, miszerint január elsejétől létrejön az önálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pedig nevet vált, Nemzetgazdasági Minisztérium lesz.

Toroczkai László: Mi iszonyúan távol vagyunk a Fidesztől

Toroczkai László a Mi Hazánk elnöke, parlamenti frakcióvezetője a Telexnek adott interjújában elmondta, hogy 2018-as megalakulásuk óta rajtuk van a Fidesz-bélyeg, holott szerinte épp a Fidesz csipeget az ő programjaikból. „Mi iszonyúan távol vagyunk a Fidesztől. Amióta a parlamentbe kerültünk, több száz alkalommal szavaztunk együtt a balliberális pártokkal. Ez nem téma. Ha egyszer együtt szavazunk a Fidesszel, Fidesz-bérencek vagyunk” – mondta a pártelnök.

A Mi Hazánk arról nyújtott be törvénymódosítót, hogy bő fél évvel az önkormányzati választás előtt írják át a vonatkozó jogszabályt és állítsák vissza a listás választási rendszert Budapesten, amelyet 2014-ben a Fidesz vezetett ki. Azt is szeretnék, ha átalakulna a választási rendszer és a mostani helyett egy szavazatarányos mandátumelosztást eredményező modell jönne létre. E két javaslatról múlt héten rendkívüli ülésen tárgyalt a parlament, kedden már szavaznak is róluk.

Toroczkai a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy azt a Fidesz 2014-ben egyoldalúan alakította ki a fővárosban, hogy a nagy pártoknak kedvezzen.

Bazári alkudozás vagy stratégia, amit Orbán tesz az ukrán EU-csatlakozás ügyében?

The post Bazári alkudozás vagy stratégia, amit Orbán tesz az ukrán EU-csatlakozás ügyében? first appeared on 24.hu.

Répássy Róbert: A kormány nem kíván véleményt formálni a választási rendszer tervezett átalakításáról

Cikkünk frissül.

Rendkívüli ülést tart a kormánypárti képviselők kezdeményezésére csütörtökön az Országgyűlés. A Fidesz képviselői a parlament igazságügyi bizottságában délelőtt megszavazták, hogy tárgysorozatba kerüljön a Mi Hazánk választási törvény módosítására vonatkozó javaslata. Szavazás még nem lesz az indítványról.

A Mi Hazánk az önkormányzati választást a jövő júniusi voksolás előtt úgy alakítaná át, hogy visszatérne a 2014-ben eltörölt listás választási rend. „A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg” – olvasható a Szabadi István által jegyzett indítványban. Budapest így egy választókerületet alkotna, a fővárosi közgyűlésbe pedig a fővárosi listáról 32 személy szerezhetne mandátumot. Jelenleg a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listáról bejutó képviselő alkotja a közgyűlést.

Tarlós István nem támogatja a Mi Hazánk által javasolt tisztán listás választást Budapesten

Kedden benyújtott törvénymódosító javaslatában azt kezdeményezte a Mi Hazánk, hogy a 2014-ig alkalmazott szabályoknak megfelelően ismét a listás szavazatok aránya szerint osszák el a mandátumokat a fővárosi közgyűlés megválasztásakor. Az ötlet először Fodor Gábor dobta be: a Fidesz-alapító, későbbi SZDSZ-es politikus egy Indexen megjelent publicisztikában érvelt a rendszer visszaállítása mellett. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a Mi Hazánk javaslatával valójában a Fidesz próbálja újra módosítani a közgyűlésre vonatkozó választási szabályokat.

Az atv.hu megkérdezte Tarlós Istvántól, mit gondol a Mi Hazánk kezdeményezéséről. A korábbi főpolgármester 2010-2019 között, két ciklusban is vezette várost, azaz, a korábbi listás rendszerben és a jelenleg hatályos választási szisztémában is győzni tudott.

A tisztán listás rendszert a magam részéről nem támogatnám

Átírhatják a budapesti választási szabályokat

Kedden benyújtott törvénymódosító javaslatában azt kezdeményezte a Mi Hazánk, hogy a 2014-ig alkalmazott szabályoknak megfelelően ismét a listás szavazatok arányának megfelelően osszák el a mandátumokat a fővárosi közgyűlés megválasztásakor.

Karácsony Gergely főpolgármester  éles szavakkal bírálta a Mi Hazánk javaslatát. A közösségi médiában szerdán arról írt, szerinte a Fidesz próbálja újra módosítani a közgyűlésre vonatkozó választási szabályokat, ám „még ahhoz is gyávák, hogy saját nevükben adják be a javaslatot, rábízták azt a félfasiszta testvérpártjukra”.

2014-ben eltörölték a listás választást, hogy így csináljanak többséget maguknak, most visszaállítanák a korábbi rendszert, mert abban bíznak, hogy így tudják elvenni az ellenzékét