Az állítólagos brüsszeli beavatkozásra hivatkozva tart rendkívüli ülést a parlament
Svéd miniszterelnök: Háború esetén készek vagyunk atomfegyvert fogadni
Metropol: Fegyházban ült Magyar Péter gazdasági vezetője – a Tisza Párt alelnöke aljas lejáratásról beszél
Cikkünk frissül…
Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a parlament hétfői, egynapos ülése, amelyet összehívását még Deutsch Tamás kezdeményezte márciusban Hajnal Miklósnak, a Momentum politikusának egy kijelentésére hivatkozva.
Hajnal akkor az ATV-ben arról beszélt, hogy Donáth Anna és Cseh Katalin „egy csomó olyan dolgot csinált az elmúlt öt évben az Európai Parlamentben, amiről azt gondoltuk volna korábban, hogy nem megvalósítható”. Példaként említette, hogy korábban szerinte „senki nem gondolta volna azt, hogy Magyarországgal szemben indulhat jogállamisági eljárás, kötelezettségszegési eljárás”. Deutsch szerint ezzel beismerték, hogy Magyarország ellen „áskálódtak”.
A baloldal állítólagos „magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióinak” a feltárását célzó vizsgálat eredményeiről tárgyal e heti egynapos ülésén hétfőn az Országgyűlés – olvasható az MTI tájékoztatásában.
A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el.
Ezt követően vita lesz az európai ügyek bizottsága jelentéséről, amelyet a baloldal magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióinak a feltárását célozta. A jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatban az Országgyűlés felszólítja a baloldalhoz tartozó választott tisztségviselőket, hogy a jövőben ne folytassanak magyar nemzeti érdekeket veszélyeztető tevékenységet, emellett felkéri a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy folytasson vizsgálatot az ügyben.
A juttatás összege egyébként 2008 óta nem emelkedett, egy gyerek után 12 200 forint, két gyerek esetén gyerekenként 13 300 forint, három vagy több gyereknél pedig gyerekenként 16 ezer forint.
A családi pótlék emelésére irányuló módosításokat, javaslatokat a jellemzően az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága tárgyalja. Lényegében az összes lap által vizsgált jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy a kormánypárt álláspontja szerint az ellenzék és a kormány közt szemléletbeli különbségről szól a „családi pótlék vita”.
Sztojka Attila kormánypárti politikus egy vita alkalmával ennél úgy érvelt az ellenzéki képviselőknek, hogy míg ők munkaalalapú társadalom létrehozásában hisznek, addig „önök szakpolitikai gondolkodása alapvetően a segélyalapú társadalom megteremtésében nyilvánult meg, azt jelentette, hogy az emberek kiszolgáltatottságát szándékosan akarták fenntartani.”
Az úgy kezdődött, hogy március 7-én a fideszes EP-képviselő, Deutsch Tamás nyílt levelet írt a fideszes frakcióvezetőnek, Kocsis Máténak és a fideszes többségű Európai Ügyek Bizottságának rendkívüli összehívását javasolta. A kormánypárti politikus szerint ugyanis
a Momentum EP-képviselői esküjüket megszegve és választóikat elárulva Magyarország ellen áskálódtak, amellyel súlyos károkat okoztak magyar emberek millióinak.
A Varga Judit lemondása miatt immár Tessely Zoltán vezette testület meghallgatta Deutsch Tamást, később Bóka János uniós ügyekért felelős minisztert, Szijjártó Péter külügyminisztert, majd elfogadott egy jelentést, amely összegezte, mi mindent tettek ellenzéki (a szövegben baloldali) EP-képviselők az elmúlt években.
Szóról szóra ugyanazt a felszólalást mondta el alig több mint egy hónap különbséggel a parlamentben Halász János fideszes képviselő, számolt be az esetről Hadházy Ákos Facebook-oldalán. A független képviselő azt írta:
csak a nyakkendő különbözött a március 19-i és április 29-i napirend előtti felszólalás alkalmával, de az elmondott szöveg betűről betűre megegyezett.
Hadházy szerint „a kétszer elmondott beszéd mindent megmutat a magyar parlamentarizmusról és persze a propagandáról is”.
Az Országgyűlés döntése értelmében az MTVA gyakorolja a jövőben a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. fölött az államot megillető tulajdonosi jogokat.
A javaslatot, amely a rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást is tartalmazza, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be.
Mi történt? A parlament 134 igen szavazat, 43 nem szavazat és hat tartózkodás mellett kedden elfogadta az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötött gazdasági együttműködésről szóló megállapodást kedden, amely a rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást is tartalmazza. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes március 28-án nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely az elhíresült beruházást érinti, így nem nagy meglepetés a parlamenti döntés.
De mit jelent mindez? Nemzetközi egyezmény szintjére emelte ezzel a magyar Országgyűlés a korábbi kormánydöntést. Az arab befektetők projektjét egy 15 évre szóló szerződés keretében az Orbán-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, és vállalta, hogy 800 millió euró (310 milliárd forint) erejéig infrastrukturális beruházásokat valósít meg a területen, és ezen túlmenően vállalta a terület megtisztítását is, az ott élők és a cégek kiköltöztetését, valamint a terület kármentesítését.
Az Országgyűlés 134 igen szavazat, 43 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényt, amely általános gazdasági együttműködés mellett a vitatott Rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást tartalmazza.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat értelmében a területet a kormány értékesíteni fogja a beruházó számára, tehát a mini-Dubaj projekt végül nem állami területen valósul majd meg, az egész ingatlan magánkézbe kerül. Továbbá a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti a projektet.
„A vonatkozó magyar jogszabályok által megengedett mértékben és feltételek mellett, a projekthez kapcsolódó szerződések, programok és megállapodások egyik fél esetében sem, de különösen Magyarországon nem képezik közbeszerzési, pályázati, versenyeztetési eljárás vagy bármely más, a megállapodás ratifikációja időpontjában Magyarország vagy az Egyesült Arab Emírségek nemzeti jogszabályaiban meghatározott eljárás tárgyát” – írja a törvény.
Az Országgyűlés kedden felfüggesztette Gy. Németh Erzsébet mentelmi jogát, miután a parlament Mentelmi bizottsága is ezt javasolta a képviselőknek. A DK Országgyűlési képviselőjét Áder János volt köztársasági elnök testvére jelentette fel rágalmazás miatt, a parlament pedig 140 igen szavazat, 43 nem szavazat mellett tartózkodás nélkül felfüggesztette a mentelmi jogát a politikusnak.
A képviselő ellen, az „Újabb bizonyíték van az orbáni pedofilhálózat működésére!” címmel megjelent online sajtótájékoztatón – nagy nyilvánosság előtt – közzétett állításai miatt tett feljelentést Pölöskei Gáborné, Áder János testvére.
Mint megírtuk, a Mentelmi bizottság határozati javaslata végig feljelentőként említi csak a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkárát, Pölöskei Gábornét, akit korábban azzal vádolt az ellenzéki politikus, hogy 2011-ben nem tett semmit, amikor a Fővárosi Önkormányzat Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetőjeként tudomást szerzett a bicskei pedofilügyről. A bizottság szerint ezt a feljelentő tételesen cáfolta feljelentésében.
„Akár vissza is vonom az állításom”. Ezt mondta a minap Kocsis Máté arról, hogy Varga Judit szerezte-e Magyar Péter állami állásait. A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor nem ezt tette, a Telexnek azt mondta: „nehezen tudom elképzelni, hogyha Magyar Péternek nem Varga Judit lett volna a felesége, akkor 4-5 jó fizető állami cégnél felfigyeltek volna az ő különleges képességére.” Szerinte az ő felesége a szuperkórház projektcégében a végzettségének megfelelő munkát kapott, de Magyar Péter nem.
Kocsis Máté minderről már azt követően nyilatkozott, hogy megírtuk, előzőleg ezt az Orbán-komány valamennyi tagja cáfolta a szocialista Tóth Bertalannak. A Fidesz-frakcióvezető azt mondta: elfogadja a miniszterek válaszát.
De ők meg fogadják el, hogy nekem joggal juthatott eszembe, hogy van-e összefüggés a két dolog közt. Hogy valaki Diákhitel Központot, közút-kezelőt meg mindent képes vezetni hirtelen. Csodálkoznék, ha ez spontán lett volna. De mivel a miniszterek állítják, hogy ez így van, én nem mondtam semmit ebben az ügyben.
Kétnapos ülést tart a héten az Országgyűlés. Hétfőn a kormányt kérdezik a képviselők, majd tizenhét előterjesztés bizottsági jelentéseinek vitáját folytatják le. Az ülés 13 órakor kezdődik, írja az MTI.
A képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Molnár László (MSZP) volt országgyűlési képviselőről, majd a napirend előtti felszólalások után három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el.
A képviselők tizenhét javaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatainak vitáját folytatják le ezt követően.
A Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet abban a polgári perben, amelyben a felperes a kegyelmi ügy összes iratának kiadását kérte, közérdekű adatként. A bíróság a döntést azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvény alapján nem lehet nyilvánosságra hozni, Novák Katalin miért döntött úgy, kegyelmet ad K. Endrének.
A bíró felhívta a figyelmet, a Kúria hasonló tényállású ügyekben hozott precedensértékű ítéleteiben is azt állapította meg, a kegyelmi eljárások iratai nem közérdekű adatok, kizárólag K. Endre bűnügyi személyes adatait tartalmazzák. A bűnügyi személyes adatok viszont nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, nyilvánosságra hozatalukat a törvény széles körű társadalmi érdeklődés mellett sem teszi lehetővé.
Közben a Hende Csaba által elnökölt fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság úgy döntött, tárgysorozatba se kerülhet a Demokratikus Koalíció törvényjavaslata, amely éppen azért módosított volna több törvényt is, hogy nyilvánosak legyenek a kegyelmi döntések. Az ellenzéki párt szerint az elnök ideális esetben nem egy személy, politikai csoport, hanem a társadalom egésze nevében dönt, ezért hibás gyakorlat, hogy minden különösebb indoklás nélkül gyakorolhat kegyelmet.
A Fidesz-frakció javaslatára eltörölnek a tavaszi ülésszakból nyolc ülésnapot, így május 13-a után majdnem egy teljes hónapra szünetel a törvényhozás a hvg.hu információi szerint. Így a szünet egybeesik a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választások előtti egy hónapos kampányhajrával, és majd csak a választások másnapján, június 10-én jönnek össze újra a képviselők.
A hosszú szünetet azzal magyarázták a kormánypárti képviselők a házbizottság ülésén, hogy a korábbi évektől eltérően nem nyár elején nyújtják be a jövő évi büdzséjavaslatot, hanem majd valamikor ősz folyamán – írta a hvg.hu.
The post Egy hónapos rendkívüli szünetet kapnak májusban a képviselők first appeared on 24.hu.
Főleg orosz és kínai vendégmunkások érkezésére lehet számítani azzal, hogy egyszerűsítenék a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását a paksi bővítésnél és a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építésénél, írja a Népszava a parlament honlapjára felkerült szakbizottsági javaslat alapján.
Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága a két nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás „megvalósításával kapcsolatban felvetődött speciális munkaerőigény mielőbbi biztosíthatósága érdekében” tartja szükségesnek a módosítást. A harmadik országból érkező vendégmunkások öt évre kaphatnának tartózkodási engedélyt.
A két beruházás esetén
Az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet november 19-ig történő meghosszabbításáról dönthet szerdán az Országgyűlés, írja az MTI.
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását, azaz a veszélyhelyzet meghosszabbítását azzal indokolják, hogy
az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi, különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai, következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.
Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely hétfőn egyebek mellett a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitáját is lefolytatja, írja az MTI.
A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor kezdődik. A képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Gyenesei István (független) és Lajtai István (MSZP) volt országgyűlési képviselőkről, majd a napirend előtti felszólalások következnek.
A napirend elfogadása után két és fél órán keresztül interpellációk és azonnali kérdések hangzanak el.
alapvető jelentőségű vállalkozás, fogyasztói jogok, piacvédelem
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter jegyzi Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról címmel benyújtott klasszikus salátatörvényt. A javaslat egyebek mellett módosítaná a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, bevezetné az alapvető jelentőségű vállalkozások fogalmát. Az a cég számítana ennek, amely
a verseny és a fogyasztók szempontjából piacokon átívelő alapvető jelentőséggel rendelkezik.
Nem lesz újabb vita a parlamentben az életvégi döntésekről annak köszönhetően, hogy az igazságügyi bizottság vitáján a fideszes és KNDP-s képviselők leszavazták az erre vonatkozó javaslatot – számolt be az RTL.
Az ülésen kísérője és dokumentumfilmesek társaságában részt vett a halálos beteg Karsai Dániel is, akit Szabó Tímea (Párbeszéd) örvénymódosító javaslatával kapcsolatban, érintettként hallgatták meg. A javaslat szerint nem lenne büntethető az, ha valaki segítene egy gyógyíthatatlan beteg életvégi döntésében.
Szabó azzal érvelt, hogy a passzív eutanázia, vagyis a gyógykezelés megtagadása legális Magyarországon, ezzel viszont a törvény különbséget tesz a halálos betegek között. Az ALS-szel küzdő Karsai Dániel számára a passzív eutanázia nem lehetőség, miközben ugyanúgy nincs esélye a gyógyulásra.
Vadai Ágnes (DK) arról kérdezte Semjén Zsoltot, hogy egyszerűsített honosítással eddig hányan lettek magyar állampolgárok. Felidézte, hogy a Népszava erről többször is kért konkrét adatot, ám hiába. Csak annyit lehet tudni, hogy az egymilliomodik külhoni magyar 2017. december 16-án a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt és őt Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is köszöntötte.
A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter kurtán válaszolt.
Az elmúlt több mint tizenhárom évben 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot (állampolgárság megállapítása a diaszpórában, míg az egyszerűsített honosítás a Kárpát-medencében volt jellemző).