Best WordPress Hosting
 

A Velencei Bizottságban nem hiszik, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az alkotmányos identitás védelmezője lenne

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság kedden bejelentette, hogy megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, különös tekintettel a külföldi finanszírozás tilalmára a választási kampányok során, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét.

Az MTI a strasbourgi közlemény alapján arról ír, hogy a Velencei Bizottság megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját mint az „alkotmányos identitás” védelmezőjét.

„Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állami intézményeken keresztül lépnek fel, amelyek a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozás tekintetében” –fogalmazott a bizottság, mely végül arra jutott:

Szerkesztőségek kiállása a megtámadott Átlátszó mellett

Noha külföldi pénzekre a Válasz Online nem pályázik, szolidárisak vagyunk és leszünk azokkal, akiket hazug módon a nép ellenségeként igyekeznek beállítani. Most, a sajtószabadság ünnepének előestéjén, amikor az Átlátszó ellen kampány indult a szuverenitásvédelminek mondott törvényre hivatkozva, lapunk csatlakozik az alábbi közös nyilatkozathoz.

Jávor Benedek: Ismét felfüggeszthetik az uniós pénzeket

Az Európai Bizottság a szuverenitásvédelmi törvény miatt újra zárolhatja a Magyarországnak járó uniós forrásokat – közölte Jávor Benedek. A Párbeszéd európai parlamenti listavezetője sajtótájékoztatóján azt mondta, a jogszabály már elfogadása pillanatában nyilvánvalóan sértette az EU alapszerződéseit, év elején is indult a kötelezettségszegési eljárás.

Szerinte a törvény célja pusztán az ellenzéki pártok, civilek és újságírók vegzálása – egy új eszköz a kormány kezében, amivel elrettentheti a rendszer kritikusait. Jávor Benedek úgy vélte, a kormány a Magyarországnak járó uniós támogatásokat újra veszélybe sodorta.

Az Európai Bizottság kérdésére adott válaszából ugyanis az derült ki, a feltételek megsértése miatt zárolhatják még azokat a pénzeket is, amelyeket decemberben megnyitott Magyarország számára. Az uniós pénzeknek ugyanakkor meg kellene érkeznie Magyarországra ahhoz, hogy stabilizálni lehessen a magyar gazdaságot, ezért Jávor Benedek  elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezt a kormány kockára teszi.

Itt a kormány első reakciója arra, hogy újabb kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen

Miután az Európai Bizottság úgy találta, hogy a magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései ellentétesek az uniós joggal, újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A kormánynak innentől kezdve két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság felszólítólevelére, amennyiben ez a válasz nem kielégítő, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik. Nem valószínű, hogy a folyamat részét képzi, de szerda délután Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár révén megérkezett az első reakció a kormány berkeiből a bizottság döntésére.

Kovács Zoltán a vonatkozó Facebook-posztjában úgy fogalmazott,

Brüsszel és a dollárbaloldal gazdái éppen azért támadják a szuverenitásvédelmi törvényt, mert annak az a célja, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzést a Soros-féle guruló dollárokon keresztül.

Nagyot gyengült a forint a brüsszeli bejelentés után

Szerda délelőtt ismét esni kezdett a forint – írja a Portfolio. A gyengülés oka, hogy kötelezettségszegési eljárást indított a szuverenitásvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság.

Az euró jegyzései kora délutánra 389-ig ugrottak, a dolláré 361-ig, és így közel járunk ahhoz, hogy új sokhavi forintmélypont alakuljon ki mindkét devizapárban – hívja fel a figyelmet a lap.

Kötelezettségszegési eljárást indított a szuverenitásvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései ellentétesek az uniós joggal, ezért megindították az ilyen esetekben alkalmazható eljárást – írja a hvg.hu.

Az Eurologus cikke szerint a jogszabály sérti az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot vagy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólítólevélre, amennyiben ez a válasz nem kielégítő, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik – írja a lap.

Novák Katalin hivatalosan kinevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét

Novák Katalin köztársasági elnök a Facebook-oldalán tudatta, hogy kinevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének Lánczi Tamást. A tavaly decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény nyomán felálló hivatal vezetőjét Orbán Viktor miniszterelnök javasolta, megbízatása hat évre szól.

Lánczi fizetése közel 5 millió forint lesz, azt ugyanis a jegybank elnökének járó havi bér 80 százalékának megfelelő összegben határozták meg.

Az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt december közepén fogadta el a parlament fideszes többsége. Az ország szuverenitásának védelme hónapok óta a kormány vezértémája. A hivatal a törvény szerint kidolgoz egy „szuverenitáskockázat-értékelési módszertant”, amely alapján a munkáját végzi majd.

Navracsics Tibor: sajnos megrekedtek a tárgyalások az Európai Bizottsággal

A lengyel PAP hírügynökség készített interjút Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, aki az Economx által szemlézett beszélgetésben elmondta, „látótávolságban sincs”, hogy a kormány megegyezzen az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa további finanszírozásáról.

„Sajnos a tárgyalások késő ősszel megrekedtek. Még mindig várjuk az Európai Bizottság válaszát a legutóbbi álláspontunkra, amelyet írásban küldtünk el” – kezdte a miniszter, majd úgy folytatta:

Úgy látom, hogy tárgyalópartnereinknek az Európai Parlament politikai zsarolása miatt nincs bátorságuk további lépéseket tenni a probléma megoldása érdekében.

Magyar Nemzet: Lánczi Tamást jelölik a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének

Lánczi Tamás politikai elemzőt, az MTVA online igazgatóját kérte fel Orbán Viktor az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének – értesült a kormánypárti Magyar Nemzet.

A politológus, volt miniszteri kabinetfőnök, később a Századvég igazgatója, a Figyelő főszerkesztője, majd a XXI. Század Intézet igazgatója, jelenleg az MTVA online igazgatója és a 48 perc című műsor házigazdája. Az esküt várhatóan január közepén teszi majd le Novák Katalin köztársasági elnök előtt a Sándor-palotában.

A 2024-ben felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal a szuverenitásvédelmi törvény betartását fogja vizsgálni. A jogszabály nemcsak a pártoknak, hanem a választáson induló, civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük. A választásokon egyesületi formában induló szervezetek névtelenül sem gyűjthetnek adományokat, az adománygyűjtő ládáknak tehát vége, tulajdonképpen nem marad szabályosan igénybe vehető belföldi pénzügyi forrás az ellenzék számára.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint drákói a magyar szuverenitásvédelmi törvény

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma is foglalkozott a magyar szuverenitásvédelmi törvénnyel, amely aggodalmat keltett a magyar újságírók és aktivisták körében – írta a Guardian.

A magyar parlament a múlt hét elején fogadta el a jogszabályt, amellyel egy széles körű felhatalmazással rendelkező szuverenitásvédelmi hivatalt hozott létre.

A brit lap pénteki cikkében idézte az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szerdai közleményét. Ebben Matthew Miller kijelentette, hogy országát is aggasztja a magyar döntés, amely olyan drákói eszközökkel ruházza fel a kormányt, amelyekkel megfélemlítheti és megbüntetheti azokat, akik nem értenek egyet a kormánypárttal.

Novák Katalin aláírta a szuverenitásvédelmi törvény, de megvétózta a kastélyok „örökbefogadhatóságát”

Novák Katalin köztársasági elnök elrendelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény kihirdetését, vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte ugyanakkor az államfő a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt – tájékoztatta a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-t.

Az összegzés felidézi, hogy az Országgyűlés az elmúlt héten számos jelentős törvényt fogadott el: egyebek mellett a CSOK Plusszal vásárolt ingatlanok illetékmentességéről, a digitális államról, a gyermekek után járó pótszabadságról vagy a magyar építészetről.

A közlés szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban több megkeresés is érkezett a köztársasági elnökhöz, itthonról és külföldről egyaránt. A külföldről kapott üzenetek igazolják az Országgyűlés által kitűzött cél helyességét: szükség van a nemzeti önazonosságunk, szuverenitásunk védelmére.

Ukrajnáról és a karácsonyi menüről is beszélt Orbán a TV2-nek adott interjújában

Szerdán interjút adott a TV2-nek Orbán Viktor, ám sikerült a komplett magyar közvéleményt, beleértve a Magyar Nemzetet és az Origót átverni azzal, hogy az előzetesen meghirdetett 18:30-as időpont helyett már 18 órakor elkezdték vetíteni a beszélgetést. Maga Orbán Facebook-oldalán is 18:30 szerepelt, majd 8 perccel este hat előtt átírták 18 órára a kezdést.

Aki lemaradt róla, az sem maradt le sok újdonságról. Szóba került az, hogy az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és Orbán elmondta azt, amit már korábban is, hogy nem ért egyet a döntéssel. „Olyat még sosem csináltunk, hogy egy háborúban álló országot veszünk fel az Európai Unióba”, jelentette ki, azonban hozzá kell tennünk, hogy a csatlakozási tárgyalások hosszú évekig elhúzódhatnak, így ez nem azt jelenti, hogy Ukrajna rövid időn belül tagország lesz.

A kormányfő ismét felvetette, hogy nem lehet úgy felvenni egy országot, hogy nem tudjuk, mekkora területű országról van szó és hogy hányan laknak ott, és állítása szerint, ha Ukrajna EU-tag lenne, akkor a mezőgazdasági támogatások folyósítása is problémát jelentene, és a most támogatott országok, köztük hazánk, is elveszítené az uniós pénzeket.

Az Index után a Mediaworks is megszünteti a tagságát a Magyar Lapkiadók Egyesületében

Ami tegnap még csak fenyegetés volt, mára megvalósult: az Index után a Mediaworks is bejelentette, hogy megszünteti a tagságát a Magyar Lapkiadók Egyesületében (MLE) – erről a Magyar Nemzet számolt be elsőként.

A döntés előzménye, hogy az MLE korábban levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz, akit arra kért, hogy ne írja alá a kedden elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt. Ahogy a Nemzet írja: „a lapkiadó egyesület két vezetője önkényesen, egyeztetés nélkül, kizárólag a saját véleményüket tükröző kritikát fogalmaztak meg az egyesület egésze nevében a szuverenitásvédelmi törvény ellen a köztársasági elnökhöz intézett levelükben”.

A lap arról ír, hogy ezt követően a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke, valamint a Mediaworks Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója és tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettese is levelet küldött az államfőnek. A Liszkay Gábor, Kálmán Erika és Csermely Péter által aláírt levélben a lap szerint az áll, hogy az MLE elnöke, Kovács Tibor és főtitkára, Havas Katalin az államfőhöz intézett állásfoglalásában és felszólításában „szándékosan hamisan azt állítják, hogy a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben megfogalmazott kritika a Magyar Lapkiadók Egyesületének véleményét tükrözi”.

A Mediaworks azzal fenyegetőzik, hogy kilép a Magyar Lapkiadók Egyesületéből

Közleményt adott ki a többtucatnyi online és nyomtatott újságot kiadó kormányközeli Mediaworks azt követően, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz, akit arra kértek: ne írja alá a kedden elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt. Az Origon megjelent írásban úgy fogalmaznak, hogy:

A Mediaworks mint a Magyar Lapkiadók Egyesületének tagja megdöbbenéssel értesült arról, hogy Kovács Tibor, az MLE elnöke és Havas Katalin, az MLE főtitkára a Mediaworks tudta és jóváhagyása nélkül az MLE nevében egy olyan állásfoglalást és felszólítást juttatott el Novák Katalin köztársasági elnök hivatalához, amelyben a Magyar Országgyűlés nagy többsége által elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt minősítik.

A Mediaworks szerint „Kovács Tibor elnök az MLE elnökségének jóváhagyása nélkül ilyen akciót nem hajthat végre, így az állásfoglalásban leírtak legfeljebb az ő és Havas Katalin (az MLE főtitkára) magánvéleményét tükrözik, akkor is, ha egyes kiadók támogatását utólag megpróbálják megszerezni.”

Kártékony és jogállamellenes a Szuverenitásvédelmi Hivatal, mégsem félemlítheti meg a független médiát!

A tegnap elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.

Az úgynevezett „Szuverenitásvédelmi Hivatal” önkényesen kijelölt ügyeket vizsgáló, korlátlan hatáskörű, minden kontroll nélkül működő szerv lesz. A hivatal látszólag jogszerűen, valójában teljes önkénnyel tarthatja sakkban és hurcolhatja meg a megtámadott személyeket és szervezeteket. Ehhez még szankciókra sincs szüksége, mivel a korlátok és jogi garanciák nélküli vizsgálatok okozta károk önmagukban elegendők lehetnek a megcélzottak tönkretételére.

A 2023 december 12-én a kormánypártok és a Mi Hazánk által a parlamenten átvert törvény világossá teszi: ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában. A független média közérdekű információkat megszerző és közlő műhelyeit visszatérően azzal vádolják, hogy „külföldi érdekeket” szolgálnak. Ez tudatos hazugság, amivel nemcsak a demokrácia szempontjából létfontosságú munkát végző szerkesztőségeket támadják, hanem azokat a magyarokat is, aki az ilyen szerkesztőségek tartalmait nézik, hallgatják és olvassák, működésüket anyagilag is támogatják. A független szerkesztőségek működése, ide értve az anyagi hátteret is, nyilvános, átlátható. Nincsenek eltitkolt pénzek, támogatások.

Vera Jourová hazugnak tartja a nemzeti konzultáció kérdéseit

Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fogadott el a demokrácia védelme érdekében, hogy csökkentse a külföldi beavatkozás veszélyét. Ezt Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos jelentette be Brüsszelben. A sajtótájékoztatón az Euronews kérdésére azt mondta, az Orbán-kormány nemzeti konzultációjának kérdései hazugságokat tartalmaznak, az  ahhoz kapcsolódó plakátkampány pedig felháborító, botrányos. Sérti Ursula von der Leyent, őt és a legtöbb uniós biztost, ha nem az összeset. Szerinte nem ezt hívják az európai zsargonban őszinte együttműködésnek.

Vera Jourová szerint a nemzeti konzultáció kérdései közül igazolhatóan hazugság, hogy Brüsszel

le akarja a bontani az energiaárak támogatási rendszerét,

A „Szuverenitásvédelmi Hivatal” kártékony és jogállamellenes, mégsem félemlítheti meg a független médiát

Noha külföldi pénzekre a Válasz Online nem pályázik, szolidárisak vagyunk és leszünk azokkal, akiket hazug módon a nép ellenségeként igyekeznek beállítani. Másrészt azért csatlakoztunk az alábbi közös nyilatkozathoz, mert a tegnap megszavazott Szuverenitásvédelmi Hivatal jogállása önmagában is botrány – éppen az ebben a nyilatkozatban taglaltak miatt.

A „Szuverenitásvédelmi Hivatal” kártékony és jogállamellenes, mégsem félemlítheti meg a független médiát

A „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot. A célja a demokratikus vita ellehetetlenítése, ezért alapjaiban elvetendő.

The post A „Szuverenitásvédelmi Hivatal” kártékony és jogállamellenes, mégsem félemlítheti meg a független médiát first appeared on Direkt36.

A nap legfontosabb hírei – 2023.12.12.

Megszavazta a Fidesz-KDNP: listás választás jön Budapesten újra

Elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, lényegében bárkit vizsgálhatnak a jövőben

Parlamenti szavazás: úgy módosították az Alaptörvényt, hogy betiltották a honvédelmi szakszervezetet

Elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, lényegében bárkit vizsgálhatnak a jövőben

141 igen és 50 nem szavazattal kedd este a parlament elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt.

Tegnap írtuk meg, hogy a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illetheti meg, amit csak kétharmados parlamenti többséggel lehet felfüggeszteni. Mindez azt jelenti, hogy az új hatóság elnökét nem lehet felelősségre vonni bíróság vagy más hatóság előtt a tevékenységével kapcsolatban, illetve csak a parlament előzetes hozzájárulásával lehet ellene büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani (ebben az esetben önként is lemondhat a mentelmi jogáról).

A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a mandátuma hat évre szól majd. A havi fizetése közel 5 millió forint lenne, azt ugyanis a jegybank elnökének járó havi bér 80 százalékának megfelelő összegben határozták meg.