The post Mit kapott Orbán az uniós tagságtól? first appeared on 24.hu.
Archívum címkék: eu-csatlakozás
Dömötör Csaba: nem ilyen Európai Unióról álmodtunk
Videóüzenetben értékelte Magyarország EU-tagságát Dömötör Csaba parlamenti államtitkár, a közgondolkodáshoz való hozzájárulást az MTI szemlézte. Eszerint Dömötör azt mondta: húsz évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel várták az uniós tagságot, sokan érezték úgy, annak fontos szerepe lehet abban, hogy egy tragédiákkal terhelt huszadik század után a huszonegyedik század már a magyarok évszázada lesz. Abban az időben az uniós tagság a nagyobb jólét ígérete is volt. És ami épp ennyire fontos, az évszázadok után, amikor rendre rólunk a fejünk fölött kötöttek alkukat, úgy érezhettük, hogy végre egyenrangú tagok lehetünk – elevenítette fel.
Felidézte, hogy a csatlakozás melletti egyik szlogen így hangzott: egység a sokféleségben, ennek azonban mára nyoma sincs. Olyannyira, hogy sokan a nemzetek létjogosultságát is megkérdőjelezik, a kisebbségi véleményt pedig üldözik – mondta. Úgy gondolták, hogy az EU továbbra is épít majd a keresztény hagyományokra, azokra, amelyek megtartották Európát. Ehelyett a kereszténydemokrata politikát már „foltjaiban is alig látni”, elég csak megnézni egy tetszőleges családpolitikai vitát az Európai Parlamentben – fogalmazott a politikus.
Azt remélték, az uniós bővítés véget vet majd Európa megosztottságának. Azonban „kaptunk helyette egy nagy adag kettős mércét”, és sok-sok tapasztalatot arról, hogy egy intézkedés teljesen elfogadható, ha nagy tagállam, de „demokráciapusztító, ha mi alkalmazzuk” – mondta. Az is naiv elképzelés volt, hogy a brüsszeli döntések meghozói számon kérhetőek lesznek. Ehelyett szerinte azt látni, hogy hiába hoz valaki döntést gazdaságilag káros szankciókról, hiába hoz titkos megállapodást vakcinaszállítmányokról, vagy hiába kapják rajta egy koffer pénzzel, alig van következménye.
Bosznia-Hercegovinával is elindítja a csatlakozási tárgyalásokat az unió
Az Európai Tanács csütörtöki ülésén az uniós vezetők úgy döntöttek, hogy elindítják a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, jelentette be Charles Michel az X-en.
Az önök helye a mi európai családunkban van
– írta az Európai Tanács elnöke, hozzátéve, hogy ezzel Bosznia-Hercegovina nagyot lépett előre az uniós csatlakozás útján. „Most folytatni kell a kemény munkát” – fogalmazott.
Gyengén muzsikáltak a magyar nyugdíjak az elmúlt 20 évben
Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt – ez 241 százalékos emelkedést jelent. Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ami évi átlagban 1,8 százaléknak felel meg). Ennek egyik oka a gazdaságkutató szerint a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. A nyugdíjasok kicserélődéséről mi is írtunk korábban. Másik fontos ok szerintük az új ellátási formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).
Az első ábrán az átlagnyugdíj, a reálnyugdíj, az átlagkereset változása látható:
KSH / GKI Megjegyzés: bal tengely: ezer forint, jobb tengely: %.
Van olyan korrupciós mutató, amelyben Magyarország már behozta Ukrajnát
Magyarország a decemberi európai uniós csúcson a tagállamok közül egyedüliként nem támogatta (bár egy sajátos megoldással végül nem is vétózta meg) a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, amit Orbán Viktor miniszterelnök a Le Point című francia lapnak adott interjújában egyebek mellett azzal indokolt, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, és ezért nem áll készen az EU-csatlakozásra.
Ukrajna felkészültségével kapcsolatban természetesen nem csak a magyar miniszterelnöknek vannak kételyei, és a csatlakozási folyamat megkezdéséről szóló döntést elemzők inkább az orosz invázióval dacoló ország felé tett jelképes gesztusnak tartják. Azt illetően sincs sok kétség, hogy Ukrajna, ha nem is a világ, de Európa legkorruptabb országai között van, ezt a korrupció mértékét és jellegét mérni hivatott nemzetközi indexek is megerősítik.
Ugyanakkor Orbán kijelentése az európai politika számos vajákosát megmosolyogtatta, hiszen 2010-es regnálása óta Magyarország is erős lejtmenetbe került a korrupció megítélését illetően, és már van olyan nemzetközi korrupciós mutató is, amely alapján a magyar helyzet bizonyos téren rosszabb, mint Ukrajnában. A Götheburgi Egyetem vezetésével működő, a demokrácia szintjét mérni hivatott, és a politikatudományban e téren etalonnak tekintett Varieties of Democracy (V-Dem) projekt értékelése szerint a végrehajtó hatalom korrupciója már súlyosabb hazánkban, mint a szomszédban, és a politikai vezetés ugyanúgy egyéni érdekek mentén használja a közpénzeket, mint Kijevben.
Paradoxnak érzik a boszniai szerbek Ukrajna uniós csatlakozásnak megkezdését
Paradoxnak nevezte az X-en (korábban Twitter) közzétett posztjában Zlatan Klokic, a boszniai Szerb Köztársaság európai integrációért felelős minisztere az Európai Tanács azon döntését, mely alapján megkezdődnek a csatlakozási tárgyalásokat Moldova mellett Ukrajnával is, Szarajevóval azonban továbbra sem – közölte az MTI.
Milyen üzenetet küld mostani döntésével Brüsszel Boszniának és a világnak? Ez azt jelenti, hogy az összetűzéseket szívesen fogadják? Miért vannak a feltételek?
– tette fel a kérdést a miniszter, és kiemelte: Bosznia-Hercegovinában 28 éve béke honol.
Bazári alkudozás vagy stratégia, amit Orbán tesz az ukrán EU-csatlakozás ügyében?
The post Bazári alkudozás vagy stratégia, amit Orbán tesz az ukrán EU-csatlakozás ügyében? first appeared on 24.hu.
„Nincs időnk játszadozni!” – üzeni a német külügyminiszter a vétóra készülő Orbánnak
Nem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel járna Ukrajna EU-tagsága, ezért nem kell róla tárgyalni sem
– mondta múlt pénteken a Kossuth Rádióban Orbán Viktor, amivel előrevetítette, hogy Magyarország a december közepi uniós csúcson ismét meggátolhatja az EU közös fellépését.
Ahogy azt korábban taglaltuk, az Európai Bizottság számára három igazán fontos téma van porondon jelenleg, de ebből kettő is felsülhet a december közepi EU-csúcson: egyrészről a hétéves pénzügyi keret (MFF), vagyis az uniós közös költségvetés felülvizsgálatánál félév alatt sem jutottak el addig, hogy az minden tagállamnak megfeleljen, míg Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak elindításánál Magyarország miatt bukhat el a közös döntés. Hiába jött Budapestre tárgyalni Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy meggyőzze Orbánt az ukrán csatlakozási tárgyalások elindításának támogatásáról, egyes hírek szerint a magyar kormányfő egyenesen követeli, hogy vegyék le az ukrán csatlakozás témáját a jövő heti EU-csúcs napirendjéről.
Nem tud úgy táncolni Ukrajna, ahogy Orbán Viktor fütyül
Jó ideje nem barátságos Ukrajnával, most azonban új szintre emelte ezt a magyar kormány az ország uniós csatlakozási tárgyalásának blokkolásával.
Mi történt? Az utóbbi három napban a magyar miniszterelnök több nyilatkozatában, megnyilvánulásában is egyértelművé tette: megvitatni sem akarja a decemberi uniós csúcson, hogy elkezdődhessenek Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai.
Idézet: „Mi nem azt javasoljuk, hogy vitassuk meg, utána pedig állapítsuk meg, hogy nem értünk egyet, hanem hogy ne tűzzük napirendre.”
Most nagyot üthet az Orbán-kormány vétója Brüsszelben Ukrajna ügyében
Az Európai Bizottság számára három igazán fontos téma van rövid távon, de úgy fest, hogy ebből kettővel is felsülhetne a december közepi EU-csúcson: egyrészről a hétéves pénzügyi keret (MFF), vagyis az uniós közös költségvetés felülvizsgálatánál félév alatt sem jutottak el addig, hogy az minden tagállamnak megfeleljen; míg
Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak elindításánál épp Magyarország miatt bukhat el a közös döntés.
– olvasható a portfolio.hu-n.
Gulyás az Orbán-Charles Michel találkozóról: Nem változott a kormány álláspontja Ukrajnával kapcsolatban
Nem változott a kormány álláspontja – így fogalmazott Gulyás Gergely az atv.hu-nak, amikor az Orbán Viktor–Charles Michel találkozó kapcsán arról kérdezték: támogatni tudja-e a magyar kormány Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, miután Kijev módosítja nyelvtörvényt.
A kormány álláspontja továbbra is az, hogy
Ukrajna fényévekre van attól, hogy az Európai Uniós tárgyalásokat megkezdhessük.
Montenegró már 2030 előtt EU-tag lehet
Már 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat Montenegró, csak politikai akaratra van szükség hozzá, és ha a csatlakozás minden feltétele teljesül, akkor nem kell semmilyen, előre meghatározott dátumhoz kötni a teljes jogú tagság elnyerését – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Podgoricában. Szerinte Montenegró jutott a legtovább az európai integráció útján, most már csak magát a csatlakozást kell szem előtt tartania. Von der Leyen örömének adott hangot amiatt, az ország elindult az integráció útján, és arra biztatta a podgoricai vezetést, hogy tegye meg az utolsó szükséges lépéseket, az EU ajtaja kinyílik majd Montenegró előtt.
Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnök az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón közölte: teljesen reális elképzelés, hogy az ország még 2030 csatlakozzon az EU-hoz. A bizakodásra a véleménye szerint az ad okot, hogy Montenegrónak nincsenek vitás kérdései a szomszédaival, az ország 2017 óta tagja a NATO-nak, a pénzügyi politikáját már két évtizede az euróhasználathoz köti, a tagjelölt országok között élen jár a csatlakozási elvárások teljesítésében, és teljesen összehangolta külpolitikáját az unióéval. „Montenegró csatlakozása csodás üzenet lenne a többi tagjelölt országnak is, mert azt jelentené, hogy a bővítési folyamat él” – mondta a montenegrói elnök.
Ursula von der Leyen találkozott Montenegró új miniszterelnökével is, akit kedden reggel választott meg az ország törvényhozása. Milojko Spajic leszögezte: kormánya Európa-barát politikát kíván folytatni, és annak ellenére, hogy szerbbarát politikusokkal is szövetségre lépett, Belgrádnak nem lesz beleszólása a montenegrói politikába. Egyúttal hangot adott abbéli reményének, hogy Montenegró lesz az EU következő tagállama.
Külügyminisztérium a betiltott magyar himnuszról: Magyarország így nem tudja támogatni Ukrajna EU-csatlakozását
Amint arról lapunk is írt, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanévnyitó ünnepségén az intézmény vezetése nem engedte lejátszani a magyar himnuszt, de tilos volt ezen felül a magyar zászló és a magyar nemzeti színek használata is, és az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangzott el.
Az iskola augusztus utolsó napján azt közölte Facebook-oldalán, hogy a szakszervezeti gyűlésen a kinevezett igazgató és helyettese is jelezte, hogy rövidtávú céljuk az iskola ukránosítása, ennek szellemében a magyart is csak idegen nyelvként tervezik oktatni, és az előttünk álló tanévben is ukrán első osztályt indítanának, a tantárgyak egy részét ukránul oktatnák. A tantestület tiltakozásának hatására ugyanakkor a vezetők meghátráltak, így most még nem indul új, ukrán tannyelvű osztály és a tanítás nyelve is marad a magyar.
De látjuk, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban
Valóban borítaná Ukrajna csatlakozása az uniós pénzeket, ahogy Varga Judit mondja?
Varga Judit leköszönő, egyben európai parlamenti képviselőnek készülő igazságügyi miniszter sok érdekes témát vet fel a Magyar Nemzetben ma vele megjelent interjúban. Többek között azt mondja, hogy ha a nagyon alacsony gazdasági teljesítményű Ukrajna csatlakozik az unióhoz, akkor lecsökken miatta az uniós átlag, vagyis ahhoz képest mindenki jóval gazdagabb lesz a statisztika szerint. Emiatt pedig kiüresedhet a kohéziós támogatások politikája, hiszen annak ez az egyik alapköve.
Felülnézet: kohéziós támogatást jelenleg azok az országok kaphatnak, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az uniós átlag 90 százalékánál kevesebb (a miniszter GDP-t említ, de az uniós rendeletben GNI szerepel). Ezt a 2021-ben elfogadott rendelet határozza meg, amely a 2021-27-es támogatási ciklusra vonatkozik.
Számokban: az alábbi grafikonra feltettük az uniós országok egy főre jutó GNI-értékeit, és azt a vonalat, amely az uniós átlag 90 százalékát mutatja. A 2018-as világbanki adatokkal számoltunk (ez az év volt az alapja a ciklus tervezésének), amely valószínűleg kis mértékben eltér az uniós számítási módszertantól, és emiatt Máltát épp az átlagvonal fölé teszi. Az uniós valóságban Málta a vonal alatt van, de a tagállamok két véglet közötti eltérései nagyságrendileg így is látszanak.