Best WordPress Hosting
 

Európából kérnek haladéktalan fizetésemelést a magyar bíráknak

Kemény hangú közleményben állt ki a magyar bírók mellett az Európai Bírói Egyesület, mert megállapításuk szerint a bírák javadalmazásának jelenlegi szintje és feltételei Magyarországon ellentétesek az európai és más nemzetközi normákkal, illetve nem egyeztethetők össze az Európai Unió Bíróságának határozataiban meghatározott követelményekkel. Ezért felhívták a magyar hatóságokat, hogy haladéktalanul emeljék a magyarországi bírák fizetését az inflációt meghaladó mértékben, ahogyan azt más kormányzati ágakban már megtették, valamint biztosítsák, hogy a magyar bírók a jövőben legalább a más hatalmi ágak döntéshozóival azonos mértékű fizetésemelésben részesüljenek

– olvasható a 24.hu-hoz eljuttatott határozatukban.

Az Európai Bírói Egyesület szerint ugyanis a bírák magyarországi javadalmazásának helyzete – amely nyilvánvalóan nincs összhangban a kormányzati alkalmazottak javadalmazásával – számottevő mértékben hátrányosan befolyásolja az igazságszolgáltatás függetlenségét. „Az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából gyakran hangoztatott annak fontossága, hogy a bírák megfelelő és arányos díjazásban részesüljenek” – hívták fel a figyelmet.

„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”

Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem, így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.

Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre: „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.

A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet a Kúria elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.

Tavaly négyszer annyi kilakoltatás volt, mint egy évvel korábban

Tavaly már majdnem a járvány előtti szinten volt a lakásokkal kapcsolatos végrehajtások száma, írja a Mérce Répássy Róbert igazságügyi államtitkár Jámbor Andrásnak adott válasza alapján.

Répássy arra nem adott választ, hogy 2023-ban hány gyerekes családot lakoltattak ki, csak a Magyar Bírósági Végrehajtói kar „Ingatlannal kapcsolatos egyes végrehajtási cselekmények statisztikája” című összesítő dokumentumra mutató linket küldött.

A táblázatból az derül ki, hogy az egy évvel korábbinál négyszer több végrehajtás volt tavaly. 2022 első felében még a járvány miatt bevezetett kilakoltatási moratórium érvényben volt, akkor 597 embert lakoltattak ki. Tavaly ez a szám 2305 volt, ami közelít a 2019-es 3117-hez.

Személyes adatok védelmére hivatkozva nem árulják el, hogy ki döntött K. Endre házi őrizetéről

„Ki engedélyezte K. Endre házi őrizetét és miért” – tette fel az írásbeli kérdést Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője Tuzson Bence igazságügyi miniszternek. A bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét, akit pedofil bűncselekmények eltussolásáért ítéltek három év négy hónapos börtönbüntetésre, még a hatalmas botrányt kiváltó kegyelmi döntés előtt házi őrizetbe kerülhetett.

Tuzson helyett Répássy Róbert államtitkár válaszolt és gyakorlatilag a személyes adatok védelmére hivatkozva nem árult el semmit.

Tájékoztatom, hogy a kegyelmi eljárásokban egy konkrétan meghatározott személlyel kapcsolatos adatok személyes adatok, illetve azon belül is az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 4. pontja szerinti bűnügyi személyes adatok, melyek megismeréséről a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 100. § (1) és (2) bekezdése, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (továbbiakban: Bv. tv.) 26. § (1) bekezdése rendelkezik

Reagált a kormány a monstre Simonka-per elhúzódására

„Meddig lehet még elhúzni Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőperét a Fővárosi Törvényszéken? Vagy arra játszanak, mint Budaházyék esetén, hogy majd a fideszes elnök kegyelmet ad?” Erre a kérdésre várt választ Tuzson Bence igazságügyi minisztertől Vadai Ágnes. A DK politikusa hosszan idézte a Narancs.hu cikkét, amely szerint a Simonka-pert ismét teljesen elölről kell kezdeni, mivel előbb a tanácsvezető bíró, majd az egyik bíró személye változott.

Hosszú, több évtizedes pályafutásom alatt nem tudok hasonlóra példát mondani, de kollégáimat is kérdeztem, akik ugyanezt állítják

– mondta az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő jogász a Narancs.hu-nak. Hozzátette, hogy

Répássy Róbert: A kormány nem kíván véleményt formálni a választási rendszer tervezett átalakításáról

Cikkünk frissül.

Rendkívüli ülést tart a kormánypárti képviselők kezdeményezésére csütörtökön az Országgyűlés. A Fidesz képviselői a parlament igazságügyi bizottságában délelőtt megszavazták, hogy tárgysorozatba kerüljön a Mi Hazánk választási törvény módosítására vonatkozó javaslata. Szavazás még nem lesz az indítványról.

A Mi Hazánk az önkormányzati választást a jövő júniusi voksolás előtt úgy alakítaná át, hogy visszatérne a 2014-ben eltörölt listás választási rend. „A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg” – olvasható a Szabadi István által jegyzett indítványban. Budapest így egy választókerületet alkotna, a fővárosi közgyűlésbe pedig a fővárosi listáról 32 személy szerezhetne mandátumot. Jelenleg a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listáról bejutó képviselő alkotja a közgyűlést.

Államtitkár: Jelenleg is fennáll a „szakállas” perek problémája

Fel kell tárni egyes perek hosszas elhúzódásának okait, mert az állam az elmúlt öt évben 6 milliárd forint kártérítést fizetett ki, holott a törvényhozás sokat tett azért, hogy a bíróságok megfelelően tudják lefolytatni a peres eljárásokat – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfő este.

Répássy Róbert az elhúzódó, „szakállas” perek kapcsán kiemelte, a probléma jelenleg is fennáll. Emlékeztetett a 13 évig zajló Hunnia- vagy más néven Budaházy-perre. Hozzátette, folynak olyan munkaügyi perek is, amelyek láthatóan hosszasan el fognak húzódni.

A törvényhozás sokat tett azért, hogy a bíróságok megfelelően tudják lefolytatni a pereket, így az elhúzódás okát a bíróságokon belül kell feltárni, és ez munkaszervezési kérdéseket vet fel

Nem közügy Budaházy György eltiltása a közügyektől

Miután Novák Katalin államfő jogkörével élve kegyelmet adott a Hunnia-perként ismert ügyben jogerősen elítélteknek is. Budaházy György esetében szabadságvesztése felfüggesztéséről döntött, ám Ungár Péter (LMP) arra is kíváncsi volt, mikor veszi kezdetét eltiltása a közügyektől.

Írásbeli választ igénylő kérdésében a képviselő jelezte, az államfő döntése után sem egyértelmű, hogy a közügyektől eltiltás hatálya beáll-e, ha igen, mikor. Érvelése szerint a hatályos büntetőtörvénykönyv szerint felfüggesztett büntetés mellett nem szabható ki közügyektől eltiltás, ám a közügyektől eltiltás időbelisége sem ismert.

Ezért tájékoztatást kért arról, Budaházy György esetében

Varga Judit „mindent megtesz”, hogy a TV2 végrehajtsa a Juhász Péter által megnyert per ítéletét

Arról kérdezte az igazságügyi minisztert a szocialista Vajda Zoltán, hogy Varga Judit jogértelmezése szerint végre kell-e hajtani a jogerős bírósági ítéleteket.