Best WordPress Hosting
 

„Visszatértünk a szocializmusba” – itt a nagy kultúrpolitikai kibeszélő!

L. Simon László kirúgása, Vidnyánszky Attila majdnem-lemondása, elkordonozott fénykép a Néprajziban, Magyar Vitézség Csarnoka. Azaz a magyar kultúrpolitika elmúlt két hete. Hogyan értelmezzük a fejleményeket? Erről beszélget HetiVálasz podcastunkban Stumpf András, Zsuppán András és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Magyar György: Vidnyánszky csak felmondhat, le nem

Hétfőn a Nemzeti Színház azt közölte, hogy lemondott Vidnyánszky Attila vezérigazgató, miután pénteken a Rómeó és Júlia előadása közben súlyos balesetet szenvedett két színész. Magyar György a Klubrádióban azt mondta, a döntés indokoltnak tűnik, de rendkívül teátrális, Vidnyánszky jogviszonya ugyanis speciális.

Az ügyvéd emlékeztetett rá, a Nemzeti Színházat egy gazdasági társaság, hivatalos nevén a Nemzeti Színház Nonprofit Zrt. üzemelteti, amelynek egyetlen részvényese a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Vidnyánszky részvényesi határozat alapján tölti be vezérigazgatói tisztségét, megbízással, megbízási jogviszonyban vagy munkaszerződéssel munkaviszonyban (tehát nem közalkalmazotti jogviszonyban).

Magyar György azt mondta, erre a jogviszonyra más szabályok vonatkoznak.

Ókovács Szilveszter: Nem érdeke a magyar kultúrának, hogy fontos vezéregyéniségek a helyükön maradjanak?

Vidnyánszky Attila hétfőn benyújtotta lemondását a Nemzeti Színházban történt pénteki baleset miatt, amelynek során két színész, Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia súlyosan megsérült lezuhant a díszlet egyik több méter magas eleméről. Csák János azonban egyelőre nem fogadta el a lemondást, megvárja vele a vizsgálat lezárását, emellett pedig kulturális intézményvezetők egymással versengve kérték arra a minisztert és magát Vidnyánszkyt, hogy a Nemzeti igazgatója maradjon a helyén. Közülük is az egyik első volt Ókovács Szilveszter:

Attila, maradj! A traumán átvezetni a társulatot is Te vagy hivatott

– reagált hétfőn a lemondás hírére a Magyar Állami Operaház főigazgatója egy Facebook-posztban. Egy kedd esti tévéinterjúban már részletesebben is kifejtette nézeteit az ügyről, azt mondta, hogy senkivel nem egyeztetett a reakciója előtt, és egyetért a miniszteri kivárással:

Vidnyánszky Attila: A színház veszélyes üzem, és százszázalékosan nehéz kizárni az ilyen eseteket

Vidnyánszky Attila megszólalt a Nemzeti Színházban történt baleset óta. Ahogy mi is megírtuk, a Rómeó és Júlia pénteki előadását amiatt kellett megszakítani, mert két színész, Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia több métert zuhant a díszletről és súlyos végtagsérülésekkel kellett őket kórházba szállítani. Az eset nyomán Vidnyánszky Attila hétfőn benyújtotta lemondását, de Csák János ezt nem fogadta el a vizsgálat lezárultáig. Az igazgató most a Magyar Nemzetnek megerősítette, hogy a belső vizsgálat már elindult, és igyekeztek a vizsgálóbizottságot úgy összeállítani, hogy mindenféle területről legyenek benne szakemberek, elsősorban a színházi műszakok képviselői.

A héten felrakjuk a díszletet, már csak azért is, mivel egy rendőrségi vizsgálat is elkezdődött, aminek én személy szerint nagyon örülök

– mondja az interjúban Vidnyánszky, hozzátéve, hogy mihamarabb szeretne pontot tenni az ügy végére, de sürgetni nem akarja a dolgokat.

Bár igazgató sem akart lenni, akár lemondása után is a színházi élet ura maradhat Vidnyánszky Attila

 Úgy gondolom, hogy én nem születtem igazgatónak. Megtanultam egy csomó mindent, ami ahhoz kell, hogy az ember egy intézményt vezetni tudjon. Én rendezőnek vágytam lenni, és annak születtem, ha van ilyen. Az igazgatás, az úgy jött. Menekültem előle már Beregszászban is. Megalapítottuk a beregszászi színházat, én voltam az első alkalmazottja, egyben igazgatója. Egy évig bírtam az igazgatást, majd gyorsan átpakoltam a vállaimról a terhet Balázsi Józsefre

– mondta Vidnyánszky Attila 2015-ben, amikor már másfél éve vezette a Nemzeti Színházat. Ahogy más interjúkban, ott is azt hangsúlyozta, hogy valójában a színpad közelében szeret lenni, mert az az ő világa, és minden, ami a színpadtól elvonja, az idegesíti, és szükséges rosszként éli meg. Ennek ellenére nemcsak igazgatói, majd főigazgatói szerepkört vállalt az elmúlt évtizedekben, de a Fidesz hatalomra kerülését követően a magyar színházi élet legbefolyásosabb alakja lett, saját érdekvédelmi szervezetet alapított, és kiterjesztette befolyását a támogatási pénzek elosztására és a színházi képzésre is.

Máthé Zoltán / MTI Orbán Viktor miniszterelnök és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója a Tizenhárom almafa című darab díszelőadásán, 2021. június 4-én.

Több kulturális intézményvezető is kiáll Vidnyánszky mellett

A Nemzeti Színházban történt pénteki baleset miatt hétfőn reggel lemondott posztjáról Vidnyánszky Attila, a teátrum vezérigazgatója, Csák János miniszter azonban ezt a döntését a vizsgálat lezárultáig nem fogadta el.

Hétfőn már beszámoltunk róla, hogy Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója Facebook-posztot tett közzé, biztosítva kollégáját arról, hogy mellette áll, és kéri a maradását. Az Index információi szerint Fekete Péter, volt kulturális államtitkár, aki a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ igazgatójaként a Nemzeti Kulturális Tanács tagja, arra szerette volna rávenni a Nemzeti Kulturális Tanács tagjait, hogy egységesen marasztalják Vidnyánszkyt, de ez valamilyen okból nem valósult meg. A kormány kinevezte kulturális vezetők viszont külön-külön szólaltak fel Vidnyánszky Attila maradása mellett.

Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet vezetője az Origónak nyilatkozva állt ki Vidnyánszky mellett:

Bodrogi Gyulát nem érte meglepetésként Vidnyánszky lemondása

A Nemzeti Színházban történt pénteki baleset miatt hétfőn reggel lemondott posztjáról Vidnyánszky Attila, a teátrum vezérigazgatója, Csák János miniszter azonban ezt a döntését a vizsgálat lezárultáig nem fogadta el.

A szerencsétlenség, illetve a lemondás hírét az elmúlt órákban számtalan ismert művész, illetve szakember kommentálta – köztük Bodrogi Gyula, akit a Blikk ért utol.

A nyolcvankilenc éves színészlegenda a lap szerint két órával a társulati ülés kezdete után, az elsők közt távozott a színházból, és a sajtó munkatársainak kijelentette:

Nem fogadta el a miniszter Vidnyánszky azonnali felmondását, a vizsgálat végéig a Nemzeti élén marad

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója a mai napon benyújtotta lemondását Csák János kulturális és innovációs miniszternek – írtuk meg korábban, hiszen a szakember úgy érezte, vezetőként ő is felelős a pénteki balesetért.

Az MTI-ben röviddel fél tizenkettő után a Kulturális és Innovációs Minisztérium is megjelentetett egy közleményt, amiben arról írtak, hogy

Vidnyánszky a vizsgálat végéig biztosan a teátrum élén marad.

Lemondott Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház éléről

„Vidnyánszky Attila vezérigazgató a péntek esti sajnálatos baleset hatására, elismerve vezérigazgatói felelősségét, lemondott a Nemzeti Színházban betöltött posztjáról. Döntéséről tájékoztatta Csák János kulturális és innovációs minisztert”

– közölte a Nemzeti Színház a Magyar Nemzettel. A döntést vélhetően egy időben jelentették be azzal, hogy a Nemzeti Színházban még társulati ülés zajlott a múlt héten bekövetkezett baleset miatt.

A Nemzeti Színház szombaton közölte a Facebook-oldalán, hogy mentők vitték kórházba Szász Júliát és Horváth Lajos Ottót, miután megsérültek a pénteki Rómeó és Júlia előadása közben. A baleset miatt a második felvonást félbe kellett szakítani. A sérült színészekhez rövid időn belül megérkeztek a mentősök, akik szakszerűen ellátták, majd kórházba szállították őket.

Lemondott a Nemzeti Színház éléről Vidnyánszky Attila

A Rómeó és Júlia péntek esti előadásán történt baleset miatt hétfő reggel lemondott vezérigazgatói székéről Vidnyánszky Attila – közölte a Nemzeti Színház a Magyar Nemzettel.

A baleset a díszlet nézők által nem látható részén történt: Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia egy zuhanás következtében szenvedtek végtagsérüléseket, majd kórházba szállításuk után azonnal megműtötték őket. Állapotuk a Semmelweis Egyetem Traumatológiájának közlése szerint stabil, de a művészeket még nem engedték haza.

A Magyar Nemzetben feltűnt szűkszavű közlemény szerint az igazgató elismerte saját felelősségét az ügyben, döntését pedig a minisztériumnak is bejelentette:

Nem hosszabbított szerződést a Nemzeti a Jászai Mari Színészház rászoruló lakóival, menniük kellett

1+1 éves szerződést kötött a Teátrumi Társaság a Jászai Mari Színészházban élő, rossz szociális helyzetben lévő színészekkel egy évvel ezelőtt. Ám a Színészház idén új fenntartóhoz került, a Nemzeti Színházhoz, amely intézmény nem kívánt szerződést hosszabbítani a lakókkal, írja a Revizor.

A portál emlékeztet: az annak idején még Gobbi Hilda alapította Színészház a pandémia alatt került a Teátrumi Társaság gondozásába, melynek célja az volt, hogy az intézmény eredeti funkciójának megfelelően elsősorban pályakezdő művészeknek biztosítson elérhető áron lakhatást, ugyanakkor fenntartsa a lehetőségét annak is, hogy rossz szociális helyzetben lévő színházi dolgozók továbbra is az intézményben bérelhessenek kedvező árú – 48 és 77 ezer forint közötti – szobát vagy apartmant 1+1 évre. Ez azt jelentette, hogy egy év határozott idejű szerződés után lehetett volna még egy évre meghosszabbítani a szerződést azoknak, akik rendben fizettek és nem volt velük kapcsolatban egyéb panasz sem.

Ám ez év június végén a Teátrumi Társaság arról tájékoztatta a bérlőket, hogy az intézménynek immáron nem ők, hanem a Nemzeti Színház a fenntartója, akik nem akarnak szerződést hosszabbítani, majd július végén megérkezett a Nemzeti tájékoztatása is, amelyben közlik, a lakóknak augusztus 31-ig el kell hagyniuk a színészházat. A Revizor úgy tudja, a lakók ekkor próbálták felvenni a kapcsolatot Vidnyánszky Attilával, aki azonban vagy visszahívást kért, vagy nem vette fel a telefont, ehelyett a Nemzeti egy levelet küldött a lakóknak arról, milyen retorziókra számíthatnak, ha nem költöznek ki időben: gyakorlatilag kilakoltatásról szólt a fáma, és megírták azt is, hogy a határidő másnapján zárcserét eszközölnek a bejárati ajtón, és hogy a lakásokban festés és rágcsálóírtás lesz, és ha valamilyen ott hagyott tárgyban kár keletkezik, azért nem vállalják a felelősséget.

Vidnyánszky Attila szerint sikerült kinyitni az SZFE-t

Hétfőn megtartották a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tanévnyitó és díszdiploma-átadó ünnepségét. A rendezvényen az MTI tudósítása szerint a kultúráért felelős államtitkár Závogyán Magdolna is részt vett, aki köszöntőjében azt mondta, hogy az SZFE „izgalmas és pezsgő szellemi műhely.” Az államtitkár arra szólította fel a diákokat, hogy érezzék annak felelősségét és súlyát, hogy nemsokára a nemzet kulturális életének meghatározó alakjai lesznek, „ízlést, értékrendet, identitást, nemzetet fognak formálni”. Ebben a „korszerű, nyitott, befogadó szellemiségű és a legmagasabb szakmai színvonalat nyújtó intézményben” szerinte minden együtt van a szabad, méltó körülmények között folytatott tanuláshoz és alkotáshoz.

A tanévnyitón felszólalt Vidnyánszky Attila, az egyetemet fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának elnöke is, akinek a vezényletével 2020-ban sikerült átvenniük a hatalmat az egyetemi autonómiáért hónapokig hevesen tüntető SZFE fölött, amit akkori okatóinak és diákjainak jelentős r. Vidnyánszky hangsúlyozta, hogy mára sikerült „kinyitni” az intézményt: soha ilyen gyakorisággal és intenzitással külföldi alkotók nem voltak jelen, mint most. Szerinte sikerült a nyári Madách projekttel jelentős lépést tenni a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése felé, nagy lépést jelentenek továbbá a megvalósult és jelenleg is zajló infrastruktúra-fejlesztések.

Vidnyánszky úgy látja, sok még a teendő az egyetemen infrastrukturális területen is, de t „az alap a szabad légkör biztosítása, hiszen szabadságérzet nélkül nem lehet alkotni, nem lehet komoly dolgokat létrehozni”. Ennek felelőssége szerinte elsősorban a tanári gárdáé, de a diákságé is.

Kiderült, ki lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetem új rektora

Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora lesz az SZFE rektora.

Vidnyánszky Attila visszautasította, hogy Színikritikusok díjára jelöljék a Nemzetit

A Színikritikusok díja legjobb díszlet kategóriájának idei három várományosa között megtalálható a Nemzeti Színház Don Juan című előadásának díszlete, amelyet a Numen / For Use csapata és Ivana Jonke közösen tervezett, ám Vidnyánszky Attila egyértelművé tette, hogy nem kérnek a jelölésből:

Meglepődve tapasztaltam, hogy céhük a 2022-2023-as évad Színikritikusdíjára a Nemzeti Színház egyik produkciójának alkotóit is jelölték. Azért ért váratlanul ez a nevezés, mert korábban Tompa Andreával levélben közöltem, hogy a Színházi Kritikusok Céhe jelölési eljárását hosszú évek óta szakmaiatlannak és politikailag motiváltnak tartom, és a Nemzeti Színház vezetőjeként nem szeretném semmilyen módon legitimálni ezt az ideológiai szándékot. Mivel meglátásom szerint az elmúlt években sajnos nem történt változás a céh tendenciózus eljárásában, ezért arra szeretném kérni Önöket, hogy tartsák tiszteletben korábbi kérésemet

– írta meg múlt héten levélben a Nemzeti Színház főigazgatója, utalva egy 2018-as esetre, amikor szintén levélben kérte, hogy távolítsák el az általa rendezett Bánk bánt a jelöltek listájáról. A Kritikusok Céhe most válaszolt Vidnyánszkynak, egyben nyilvánosságra hozva a levélváltást. Azt írják, hogy a Színikritikusok díjának szavazati struktúrája immár több mint negyven éve úgy működik, hogy minden egyes szavazásra jogosult kritikus külön szavazólapot kap, amelyen a többiektől függetlenül írja be saját jelöltjeit minden egyes kategóriában. „Ezt végül a szavazatszámlálók összesítik, az eredményt pedig csak ők ismerik egészen a díjátadó napjáig. A díjátadó után hagyományosan az összes szavazólapot nyilvánosságra hozzuk, amelyet minden évben a Színház folyóirat (az idei évtől a szinhaz.net) tesz közzé. Ezt a rendszert azért alakítottuk ki már a kezdetekkor így, mert úgy gondoljuk, ez tükrözi a lehető legtisztábban, legigazságosabban, és ami még fontosabb: a leginkább átláthatóan az összes szavazó céhtag véleményét az adott évadban.”

Demeter Szilárd: Lehet, hogy nem lesz pénzünk a Déryné Program folytatására

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Mandiner podcastjában arról beszélt, hogy nem fogják tudni folytatni a Déryné Programot, mely elsősorban az állandó színházzal nem rendelkező térségekre, kistelepülésekre segít eljuttatni színházi előadásokat.

Lehetséges, hogy nem lesz pénzünk a Déryné Program folytatására, az idén biztosan, hogy van, de egy idő után elfogy, nem tudunk kivinni színműveket a három almafa alá, a végekre

– mondta Demeter Szilárd a Mandiner podcastjában még a múlt héten, ezt a Népszava szúrta ki most, és meg is kereste a 2019-ben egymilliárd forinttal elindított Déryné Program ügyvezető igazgatóját, Kis Domokos Márkot, mi az igazság arról, hogy pénz hiányában megszűnhet a program, ám az ügyvezető nem reagált a kérdésekre.