Best WordPress Hosting
 

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukjuk a klímacélokat?

Évek óta folyamatosan bővülnek a tiszta energiára fordított beruházások világszerte, összmértékük 2023-ban már 1700 milliárd dollárt tett ki, ami jóval több, mint az ugyancsak növekvő, fosszilis energiára fordított beruházásokra költött 1000 milliárd – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentésében. Azonban még ez az ütem sem elég gyors ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött, az évszázad végéig 1,5 Celsius-foknál meghúzott felmelegedési klímacélt. Márpedig a 2 foknál nagyobb mértékű felmelegedés a természeti környezetben várható különböző átbillenési pontok miatt akár visszafordíthatatlan és katasztrofális változásokat is hozhat. Hol tart tehát a fenntartható gazdaságra történő átmenet, és mit várhatunk a jövőben?

Biztató kezdés

Több biztató adatot látunk arról, hogy a magánszemélyek és a vállalati fogyasztók egyre többet költenek elektrifikációra. A napelemek, az akkumulátorok és a hőszivattyúk piaca gyors ütemben bővült. A villanyautók globális eladása 2023-ban 31 százalékkal 14 millió darabra nőtt, ami különösen biztató, figyelembe véve, hogy mindez 130 milliárd dolláros többletkiadás ahhoz képest, mintha ugyanennyi hagyományos autót vásároltak volna a fogyasztók. A megújuló áramtermelésre fordított beruházások 650 milliárd dollárra nőttek, és ugyancsak több beruházás ment az áramhálózat fejlesztésére, atomenergiára és általában a végső energiafogyasztók elektrifikációjára is.

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

(Hidi János a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője, Kovács Márton a Cambridge Econometrics elemzője.)

Évek óta folyamatosan bővülnek a tiszta energiára fordított beruházások világszerte, összmértékük 2023-ban már 1700 milliárd dollárt tett ki, ami jóval több, mint az ugyancsak növekvő, fosszilis energiára fordított beruházásokra költött 1000 milliárd – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentésében. Azonban még ez az ütem sem elég gyors ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött, az évszázad végéig 1,5 Celsius-foknál meghúzott felmelegedési klímacélt. Márpedig a 2 foknál nagyobb mértékű felmelegedés a természeti környezetben várható különböző átbillenési pontok miatt akár visszafordíthatatlan és katasztrofális változásokat is hozhat. Hol tart tehát a fenntartható gazdaságra történő átmenet, és mit várhatunk a jövőben?

Biztató kezdés

Jönnek a zöld munkahelyek, de hiányzik a képzett munkaerő

A klímasemleges gazdaságra való átálláshoz környezet- és klímabarátabb munkahelyekre van szükség, amelyek már úton is vannak: a megújuló energiákba történő befektetés másfélszer annyi munkahelyet teremt, mint ha a fosszilis iparágba fektetnénk be azt a pénzt. Az EU is igyekszik ezt támogatásokkal elősegíteni (Igazságos Átmenet Alap), azonban világszerte csak minden 8. munkavállaló rendelkezik valamilyen zöld készséggel.

A zöld átmenet előnyei (csak a megújulóknak és a körforgásos gazdaságnak köszönhetően 100 millió új munkahely jöhet létre) valószínűleg nem oszlanak meg egyenlően sem földrajzi, sem demográfiai szempontból, ezért ha az állam és a magánszektor komolyan gondolja az igazságos átmenetet, akkor képzésekkel és támogatásokkal kell segítenie a munkavállalókat. Erre szükség is lesz, mert az EU munkaállományának több mint egyharmadát át kell majd képezni. Amelyik munkahely jó a környezetnek, az nem biztos, hogy jó a munkavállalóknak is: a a hulladékfeldolgozó- és újrahasznosító ipar a második legveszélyesebb iparág például az Egyesült Királyságban. A munkahelyeken fennálló kockázatok önmagukban nem érvek a zöld gazdaság ellen, mert okos tervezéssel, valamint megfelelő és valóban betartott szabályozással jelentősen növelhető a munkavállalók biztonsága. A változás már elindult az emberek fejében is: minden negyedik megkérdezett európai felnőtt mondta azt, hogy a munkakeresés során a fenntarthatóság az egyik legfontosabb, nem alkuképes szempont, amikor egy vállalat kultúráját és értékeit méri fel.

A klímasemlegességhez szükséges igazságos, zöld átmenet során a fosszilis iparhoz kapcsolódó munkahelyeket tiszta energiával foglalkozó munkahelyekké kell átalakítani. A Nemzetközi Szakszervezetek Szövetségének a World Resources Institute és a New Climate Economy kutatóintézetekkel készített jelentése megmutatta, hogy ennek a változásnak gazdasági és társadalmi haszna is van. A napenergiába való befektetés például másfélszer annyi munkahelyet teremt, mint ha ugyanannyi pénzt fektetnénk be fosszilis iparágba.

Nem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenet

Évtizedeken keresztül megkérdőjelezhetetlen volt, hogy a német autógyártó trió gyakorlatilag domináns piaci pozícióban van, most viszont nagyon komoly kérdőjelek merülnek föl. A kínai és az amerikai verseny és egyéb gyártók szempontjából tehát itt minden megváltozik, és a munkafolyamat is átalakul. Azzal kell szembenézni, hogy ezt a váltást hogyan fogjuk megélni, és a munkavállalókat ez hogyan érinti – mondta Galgóczi Béla az e heti G7 Podcastban.

Az európai járműipar 14 millió munkahelye közül egyet sem fog érintetlenül hagyni a zöld átmenet, amelyben habár már tud Európa eredményeket felmutatni, maga az átmenet egy várhatóan jelentős kihívásokkal teli és különféle egyenlőtlenségeket létrehozó folyamatnak ígérkezik – többek között ezek a legfontosabb megállapításai az Európai Szakszervezeti Intézet erről a témáról szóló új tanulmánykötetének (On the way to electromobility – a green(er) but more unequal future?). 

A G7 Podcast e heti adásában a kötetről Galgóczi Bélával, az Európai Szakszervezeti Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.