Best WordPress Hosting
 

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már mostanra is túl sok feszültséget okoztak. Az Egyesült Államok korábban is többnyire pragmatikus gazdaságpolitikát és szigorú biztonságpolitikát folytatott, így hamar rájöttek, hogy az ESG-politikában is változásokra van szükség ahhoz, hogy a nyugati világ megőrizze energiabiztonságát és iparát. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Európa egyelőre nem változtat, márpedig ha ez így marad, akkor búcsút inthet jó pár iparágnak a kontinensen.

Az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételének ötlete a fenntarthatóság és etika jegyében már hosszú ideje a köztudatban van. Azonban csak a 2010-es évek végén került fókuszba a nemzetközi világban, ahol a legjobban érintett iparágak közé tartozott az energetika, olajipar, bányászat és fémfeldolgozás. Ezután számos vállalat döntött úgy önszántából vagy szabályozói kényszer hatására, hogy jelentős erőforrásokat allokál az ESG-re. Nagy remény fűződött ahhoz, hogy ezáltal fenntarthatóbbá és etikusabbá válik a működésük, növelhetik a társadalmi jólétet, valamint az iparág társadalmi elfogadottságát. A legtöbb energetikai, olajipari és feldolgozóipari vállalat célul tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges lesz, és ennek érdekében hajlandó volt jelentős összegeket beruházni a megújuló energiaforrásokba.

Litkai Gergely ESG kerekasztal-beszélgetése

2024 májusában rendezzük meg a magyar Zöld Civil Együttműködés egyik legnívósabb találkozóját: a XXXIII. Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozóját (Zöld OT). A három napos rendezvény fókuszában a szakmai diskurzus, a vállalati szereplők bevonása a Zöld Civil Együttműködés ügyeibe, hálózatépítés és fejlesztés áll.

A rendezvény egyik kiemelt eseménye lesz a Litkai Gergely által moderált kerekasztal-beszélgetés a hazai ESG szabályozások hatásáról a vállalati és civil együttműködésekre vonatkozóan.

A Magyar Közlönyben is megjelent az Országgyűlés által a 2023. december 12-én elfogadott fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvény, azaz a magyarországi ESG-törvény.

Pusztítjátok az esőerdőt? Akkor lehet, hogy elvisszük tőletek az összes pénzünket

A világ legnagyobb befektetési alapja etikai vizsgálatot kezdeményezett, mert az egyik befektetése irtja az Amazonas-medence erdejeit. Nem lenne példa nélküli, ha emiatt kiszállnának. Csakhogy a sztoriban most is van egy „de”.

A világ legnagyobb szuverén befektetési alapja, a norvég állami vagyonalap (Norwegian Sovereign Wealth Fund) etikai tanácsa vizsgálja, hogy környezetvédelmi okok miatt kiszálljon az alap a világ második legnagyobb bányaipari vállalatából, a Rio Tintóból. Több milliárd dolláros részesedés sorsa a tét.

A Wall Street Journalhoz eljutott levél szerint az etikai testület az elmúlt hónapokban közölte a Rio Tintóval, hogy „kiértékeli a bányavállalatot a brazíliai Amazonas térségében végzett tevékenységeiből eredő környezeti károk miatt”. Az összesen 1,6 billió dollárt kezelő alapból való kizárásra készült is egy ajánlás, a grémium nevében eljáró tanácsadó ezt januárban küldte meg a bányavállalatnak azzal a céllal, hogy kommentálják azt. A felek azóta is tárgyalnak, a végső döntés egyelőre nem született meg.

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A tavalyi év az ESG befektetések teljesítményét mutató indexek felülteljesítését hozta a hagyományos társaikhoz képest szinte minden régióban, ami 2024-ben is folytatódni látszik. Ezzel szemben az aktívan kezelt fenntartható befektetési alapok nem tudtak jobb teljesítményt felmutatni a referenciaindexeiknél, köszönhetően az eltérő szektorösszetételnek. A tőke egyértelműen a fenntartható alapokba áramlik globálisan, noha az USA-ban a tavalyi volt az első év, hogy kiáramlást regisztráltak. A jövőben a tematikus és „impact” alapok még inkább előtérbe kerülhetnek.

Teljesítmények

Meglovagoljátok a hullámot vagy sodródtok az árral? Felkészülés a vízzel kapcsolatos vállalati kihívásokra és az ESG-szigorra

A víz közös kincsünk, amelyre minden vállalatnak szüksége van – ugyanakkor veszélyt is jelent, hiszen a természeti katasztrófák 90%-a a vízzel vagy annak hiányával kapcsolatos – árvizek, aszályok, viharok, szökőárak, erdőtüzek. Webinár meghívó:

A cápaként köröző klímaváltozás is a vízen keresztül mutatja ki a foga fehérjét. A nagyvállalatok évente több milliárd dollárnyi veszteséget szenvednek el a vízhez köthető károk miatt, mégis csak egyharmaduk foglalkozik részletesen ezekkel a veszélyekkel.

Mindeközben a vállalatokon nő a nyomás, hogy túllássanak a szén-dioxid-kibocsátáson, például ESG-szabványok és jogszabályok növekvő mértékben követelik meg a vállalatoktól, hogy foglalkozzanak a vízre és biodiverzitásra gyakorolt hatásukkal is.

Jönnek a zöld munkahelyek, de hiányzik a képzett munkaerő

A klímasemleges gazdaságra való átálláshoz környezet- és klímabarátabb munkahelyekre van szükség, amelyek már úton is vannak: a megújuló energiákba történő befektetés másfélszer annyi munkahelyet teremt, mint ha a fosszilis iparágba fektetnénk be azt a pénzt. Az EU is igyekszik ezt támogatásokkal elősegíteni (Igazságos Átmenet Alap), azonban világszerte csak minden 8. munkavállaló rendelkezik valamilyen zöld készséggel.

A zöld átmenet előnyei (csak a megújulóknak és a körforgásos gazdaságnak köszönhetően 100 millió új munkahely jöhet létre) valószínűleg nem oszlanak meg egyenlően sem földrajzi, sem demográfiai szempontból, ezért ha az állam és a magánszektor komolyan gondolja az igazságos átmenetet, akkor képzésekkel és támogatásokkal kell segítenie a munkavállalókat. Erre szükség is lesz, mert az EU munkaállományának több mint egyharmadát át kell majd képezni. Amelyik munkahely jó a környezetnek, az nem biztos, hogy jó a munkavállalóknak is: a a hulladékfeldolgozó- és újrahasznosító ipar a második legveszélyesebb iparág például az Egyesült Királyságban. A munkahelyeken fennálló kockázatok önmagukban nem érvek a zöld gazdaság ellen, mert okos tervezéssel, valamint megfelelő és valóban betartott szabályozással jelentősen növelhető a munkavállalók biztonsága. A változás már elindult az emberek fejében is: minden negyedik megkérdezett európai felnőtt mondta azt, hogy a munkakeresés során a fenntarthatóság az egyik legfontosabb, nem alkuképes szempont, amikor egy vállalat kultúráját és értékeit méri fel.

A klímasemlegességhez szükséges igazságos, zöld átmenet során a fosszilis iparhoz kapcsolódó munkahelyeket tiszta energiával foglalkozó munkahelyekké kell átalakítani. A Nemzetközi Szakszervezetek Szövetségének a World Resources Institute és a New Climate Economy kutatóintézetekkel készített jelentése megmutatta, hogy ennek a változásnak gazdasági és társadalmi haszna is van. A napenergiába való befektetés például másfélszer annyi munkahelyet teremt, mint ha ugyanannyi pénzt fektetnénk be fosszilis iparágba.

Vonzó árazási szintekre értek a tisztaenergia-részvények

A szerző, Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. 17 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.

Az évtized egyik legfőbb globális gazdasági megatrendje az energiapiaci beruházások területén zajlik. Az energiaátmenet vállalataira fogadó befektetők az elmúlt években gyors szárnyalást követően méretes bukásokat szenvedtek el. Most ismét vonzó árazási szintekre értek a szektor részvényei, messze nem jelenti azonban ez azt, hogy csukott szemmel lenne érdemes válogatni közülük. 

A Covid-időszak egyik slágerbefektetése volt a tiszta energia. Európa, az Egyesült Államok és Kína is gigantikus támogatási csomagokkal fokozta klímavédelmi törekvéseit, Földünk lakossága pedig szenzitívebbé vált az egzisztenciánkat fenyegető veszélyekre. A zöld energiára fókuszáló tőzsdén kereskedett befektetési alapokba (ETF-ekbe) hatalmas összegek áramlottak. A friss tőke hajtotta felfelé a részvényárakat, a jó teljesítmény pedig újabb befektetőket vonzott. 

Természet nélkül nincs élet, de üzlet sem. Átadták a 2023-as a Fenntartható jövőért díjakat

A biodiverzitás csökkenése nagyobb és közelebbi veszélyt jelent, mint a klímaváltozás, itt még fontosabb az azonnali cselekvés. Nincs olyan vállalat, amely ne függene a természettől és ne lenne hatással rá. A vállalatvezetőknek kiemelt felelősségük és lehetőségük van, hogy pozitív változásokat érjenek el ezen a területen is. Erről szólt a BCSDH október 12-én tartott üzleti rendezvénye, melyen a Fenntartható jövőért díjak átadásával 4 kategóriában ismerték el a fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket, vezető nőket és üzleti megoldásokat.

Természet nélkül nincs élet, de üzlet sem, hiszen a globális GDP közel fele közvetlenül függ a természettől, illetve annak szolgáltatásaitól. Hogyan vált a biodiverzitás az egyik leggyorsabban fejlődő ESG témává? Mi a szerepe a természetnek a nettó zéró célok teljesülésében? Mit tegyenek a vállalatok ezen a területen?

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti összejövetelén került sor annak a három pontos ajánlásnak a bemutatására, amely az üzleti világnak segít lépéseket tenni a biodiverzitás területén. A magyar GDP mintegy 40%-át megtermelő 138 tagvállalatot tömörítő szervezet idén hetedik alkalommal adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő, Üzleti megoldás és Vállalati transzformáció kategóriában.

Kié a felelősség? Balogh Levente tévedése

Bűnöző, aki szemetel? De mi van a gyártói felelősséggel? És a költségek? Azt ki fizeti? Tanulság a fenntarthatósági vállalások (ESG) kapcsán.

A szerző befektetési és ESG szakértő. Korábbi írásai itt érhetők el.

Balogh Levente egyike a nem túl sok, valóban tiszteletre méltó hazai gazdag embernek. A Szentkirályi tulajdonosa saját maga építette fel a legismertebb hazai ásványvízmárkát,.

Tőzsdére megy a klímabarát vízerőmű, és indul a fekete-tengeri gáz kiaknázása

A szerző a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője.

Napokon belül debütál a román tőzsdén az ország áramtermelésének bő negyedét adó Hidroelectrica, amely száz százalékban klímabarát módon, károsanyag-kibocsátás nélkül állít elő áramot vízerőműveiben országszerte, többek közt a dunai Vaskapu erőműben is.

A bukaresti IPO az elmúlt évek egyik legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz térségünkben, és kedvező ESG profilja miatt nemcsak a régiós, hanem a nyugat-európai és tengerentúli befektetők érdeklődését is felkeltette. A meghirdetett ársáv közepével kalkulálva a vállalat piaci értéke, kapitalizációja hozzávetőlegesen megegyezik majd az OTP-jével.