Best WordPress Hosting
 

Átszakadt egy gát az Ural-hegységben

Átszakadt egy gát az oroszországi Orenburgi terület második legnagyobb városában, Orszkban pénteken; a helyi katasztrófa-elhárítás szerint folyik a lakosok evakuálása.

A TASZSZ orosz állami hírügynökségnek a rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozó jelentése szerint az Ural-hegységben fekvő, 230 ezer lakosú városban a gátszakadás következtében hozzávetőleg 4200 házat is eláraszthat a víz, amelyekben megközelítőleg 11 ezren laknak.

A helyi katasztrófa-elhárítás közölte, hogy dolgoznak a lakosok kimenekítésén és a gát megerősítésén a Moszkvától 1800 kilométerre keletre, a kazah határ közelében fekvő városban.

A világ legnagyobb gátját építi Kína

A világ első szupergátjának létrehozásán dolgoznak Kínában – írja az IFLScience. Az ázsiai ország így is a gátépítés világbajnoka: több gát működik területén, mint a világ többi államában, és itt található a bolygó legnagyobb kapacitású vízerőműve, a Jangce folyón álló Három-szurdok-gát is.

Kína még 2021-ben, az ország 14. ötéves tervének jóváhagyásakor jelentette be a szupergát tervét – a komplexum a világ legnagyobb vízerőműve lenne. A struktúrát a Jarlung-Cangpo, azaz a Brahmaputra alsó szakaszán, a Himalája lábánál, a Tibeti Autonóm Területen építenék fel.

A folyó egy szakaszon a bolygó legnagyobb, 504 kilométer hosszú kanyonjában húzódik. A szupergát célja, hogy kiaknázza a nagy mennyiségű energiát, amely a gigantikus folyóban és a környező sziklákban rejlik.

Gátak lebontásával szabadítják fel a folyókat Európa-szerte

A régi, használaton kívüli gátak többsége nagyobb kárt okoz, mint azt sokan gondolnák. Lebontásukkal javul a víz minősége és a biológiai sokféleség. Ennek járt utána a Road to Green legújabb epizódjában.

Folyóink rossz állapotban vannak, folyórendszerünk széttöredezett. Európában több mint egymillió gát van. A legtöbbjükre öntözéshez, energiatermeléshez vagy ivóvízhez van szükség. Néhányat azonban már nem használnak, és ezeket elhanyagolják.  Egy új kezdeményezés van kibontakozóban. Célja a múlt századi maradványok eltávolítása, a vízminőség javítása és a biológiai sokféleség romlásának megállítása.

A Road to Green riportere, Círil Fourneris Spanyolországba, Kasztília és Leónba utazott, amely Európa egyik legfejlettebb régiója a folyók helyreállítása terén, majd Észtországban is megnézte, mit kezdenek az elavult gátakkal.

Beteljesülhet a jóslat: a Nílus vízéért indulhat háború

Kevés olyan folyó akad bolygónkon, amely akkora szerepet játszott volna történelmünkben, mint az Egyiptomi Birodalom alapja, a Nílus. Az ókori államtól ugyan több ezer év és kilométer választ el minket, ám az ősi civilizáció hatásai ma is jól érezhetőek a kultúrában, a tudományokban és sok más területeken. Ily módon a Nílus a mi életünkre is nagyban hatott.

Egyiptom és a térség más országai számára a kezdetektől kiemelt jelentősége volt a folyónak, nem csoda, hogy ellenőrzése kulcsfontosságú volt a régió mindenkori lakói számára. Stratégiai szempontból az úgynevezett katarakták különösen értékesnek számítottak, ezek a természetes szűkületek, zuhatagok a Nílus középső szakaszánál találhatóak, és kisebb ágakra választják a folyót, megnehezítve vagy egyenesen ellehetetlenítve a hajózást.

A katarakták határt képeztek, megszerzésükkel ellenőrizni lehetett a folyóhoz való hozzáférést és a kereskedelmet is. Hogy mennyire meghatározóak voltak, azt jól szemlélteti, hogy Egyiptom és a modern Észak-Szudán területén fekvő Kusita Királyság között többször is a zúgókért indult fegyveres küzdelem.

Nem evakuáltak időben, a felkészületlenség miatt is halt meg legalább ötezer ember a líbiai áradásban

Több ezren szörnyethaltak a líbiai Darnában (angol neve Derna), amikor a heves esőzések miatt a város felett épített két gát átszakadt, és a tengerparti település jelentős részét elmosta a lezúduló áradat.

A közvetlen kiváltó ok az extrém időjárás: egy nap alatt az éves csapadékmennyiség 60 százaléka esett le.

Számokban: az áldozatok száma cikkünk írásakor már 5 ezer felett volt, az eltűntek számát pedig legalább 10 ezerre becsülik a hatóságok. Ez jelentős hányada a régió lakosságának, mivel Darnában és környékén közel 100 ezren éltek.

Az 1938-ban lerombolt müncheni zsinagóga romjaira bukkantak egy német folyóban

A nyolcvanöt évvel ezelőtt lerombolt müncheni zsinagóga több oszlopára, illetve a tízparancsolat egy részét ábrázoló kőtáblára bukkantak egy építkezésen dolgozó munkások az Isar folyóban – írta meg szerdán a BBC.

A helyi zsidó közösség örömmel fogadta a felfedezést, Bernhard Purin, a müncheni zsidó múzeum igazgatója pedig hozzátette: soha nem hitték volna, hogy az épületből még bármi előkerülhet.

Adolf Hitler náci diktátor 1938 júniusában rendelte el a müncheni fő zsinagóga lerombolását, miután kijelentette, hogy az épület

Most üt vissza az oroszokra az ukrajnai óriásgát elpusztítása

Bár a szombati Prigozsin-puccs árnyékában kevesebb figyelem jutott rá, nem szünetelnek a harcok Ukrajnában, az ukrán hadsereg folytatja a támadásait. A kelet-ukrajnai Bahmut környékén kisebb előrehaladást értek el, és úgy tűnik, hogy sikerült felszámolniuk az orosz jelenlétet a Donyec-Donbasz-csatorna nyugati partján.

Ennél azonban érdekesebb, hogy orosz források szerint sikerült kialakítaniuk egy kisebb hídfőállást Herszon városának közelében a Dnyeper bal partján, amelyet a háború első hetei óta az orosz hadsereg ellenőriz. Ebben a térségben a tüzérségi párbajokat leszámítva kevés dolog történt katonailag tavaly november óta, amikor az orosz hadsereg befejezte a visszavonulását a Dnyeper jobb (nyugati) partjáról, felrobbantva maga mögött a hidakat. Azóta a térségben csak a folyó közepén lévő szigetekért folytak változó intenzitású harcok kisebb létszámú – főleg különleges műveleti – alakulatok között.

A helyzet aztán alaposan megváltozott a kahovkai gát június 6-i felrobbantásával, amellyel a felek egymást vádolták, de a bizonyítékok részletes elemzése arra utal, hogy valószínűleg az oroszok voltak az elkövetők. Ennek köszönhetően ugyanis a Dnyeper bal partját őrző csapataik egy részét átcsoportosíthatták keletebbre, Zaporizzsja megyébe, ahol két nappal korábban kezdődött a régóta várt ukrán ellentámadás.

Áradás elől menekülők haltak meg a gátszakadás utáni támadásokban

Miközben úgy tűnik, hogy az Ukránok megindították az ellentámadást, Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy Herszonban az áradás elől menekülőkre támadt, miután egy ember meghalt és többen megsérültek a városban zajló lövöldözésekben, számol be a BBC. A támadás oka Volodimir Zelenszkij látogatása lehetett, aki a városban a helybeliekkel is találkozott.

Olekszandr Prokudin, a terület kormányzója szerint a lövések ellenére is folytatódik az evakuálás az árvíz sújtotta övezetekből, csütörtök délután már kétezer főnél tartott a kimenekítettek száma. Beszámolójához hozzátette továbbá, hogy az árvízzel elöntött területek 68 százaléka orosz kézben lévő területen van a Dnyipro folyó keleti partján.

A régió orosz vezetője, Vlagyimir Saldo ugyanakkor az ukránokat vádolja a gátszakadás utáni támadásokkal, Telegramos közlése szerint két ember meghalt, miután Ukrajna egy civil evakuációs pontot ágyúzott. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője továbbá azt állította, hogy az orosz mentőalakulatok „kénytelenek folyamatos ukrán ágyúzás mellett dolgozni, ami megnehezíti a munkájukat”, ám az állításait nem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal a brit lap értesülései szerint. Egy helyi, oroszok által kinevezett tisztviselő közlése szerint öt ember meghalt és 41-en kerültek kórházba a térségben az áradások miatt.

Miért állhatott az oroszok érdekében a gátrobbanás?

A nova kahovkai víztározó gátjának kedd éjszakai felrobbantása után a felek egymást vádolják az akció elkövetésével: az oroszok ukrán rakétatámadásról beszélnek, az ukránok szerint az oroszok aknázták alá a gátat. Zelenszkij hivatala szerint a robbantás az ukrán ellentámadás stratégiai terveit is módosíthatja. Az eddigi jelek alapján a gát felrobbantása inkább az oroszoknak állhatott érdekében. A víz néhány óra alatt tíz métert emelkedett, de tömeges humanitárius katasztrófával talán nem kell számolni. Szakértőket kérdeztünk a várható természeti, humanitárius és katonai következményekről.

Az ukrán információs hivatal szerint az orosz 205. gépesített kozák dandár követte el a robbantást a nova kahovkai gát ellen, Zelenszkij ügyészsége háborús bűnök és ökocídium miatt indított eljárást. A Kreml mindent tagad, szerintük ukrán szabotázsról van szó. A gát fele már romba dőlt, a vízerőmű helyrehozhatatlan, kedden kora délutáni állapotok szerint  Nova Kahovkánál a víz tíz métert emelkedett. A belváros víz alatt van, a házak között hattyúk úsznak, az állatkert állatai elpusztultak. Az ár halad lefelé, a torkolat irányába.

Az ötvenes években épített nova kahovkai gát a legalsó a Dnyipro (oroszosan Dnyeper) hat nagy vízlépcsője közül. Ez tartja a felette lévő, több mint 2000 négyzetkilométeres víztározó tíz balatonnyi vizét. Miután az oroszok elzárták a kivezető csatornákat, a tározó májusban soha nem látott mértékben fel volt töltve, a víz néha már átbukott a gát tetején.

Gátrobbantás: kilenc balatonnyi víztömeg zúdulhatott ukrán településekre

Kedd hajnalban felrobbant a Dnyeper folyóra telepített Nova Kahovka-i gát Dél-Ukrajnában, a mögötte fekvő óriási víztározó szintje gyorsan csökken. Egyelőre nem tudni, ki áll az akció mögött, mint ahogy a létesítményt ért károk mértéke sem pontosan ismert. Az áradás 80 települést veszélyeztet, és komoly aggodalomra ad okot, hogy a tározó biztosítja/biztosította a zaporizzsjai atomerőmű hűtését. A folyamatosan érkező információkat, a helyzet alakulását itt követheti nyomon élő hírfolyamunkban – itt és most arról lesz szó, hogy mi is ez a létesítmény.

Óriási víztömeg szabadulhatott el

A kahovkai vízerőmű Ukrajna herszoni régiójában fekszik Nova Kahovka városa mellett, a dnyeperi vízerőmű-rendszer sorban hatodik, egyben utolsó tagja. Jelenleg orosz megszállás alatt áll. Építése 1950-ben kezdődött, a hatalmas projekt érdekében külön vasútvonalat építettek, munkások ezreit alkalmazták, számukra építették Nova Kahovka 20 ezer fős városát is. Az erőművet 1956-ban helyezték üzembe, teljesítménye 357 MW.