Egy évvel ezelőtt a címben is jelölt, hátborzongató élményét elmesélő brit férfi esetéről szólt az egyik legolvasottabb cikkünk. A halálból visszahozott beteg azt mondja, az élmény alapjaiban változtatta meg az életét.
Kapcsolódó
Nap: 2024. március 24.
Kulcsfontosságú régióra vetett szemet Putyin – Sikerülhet innen kiszorítani Amerikát?
Korábban megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok volt a Közel-Kelet legfontosabb hegemón szereplője, de az elmúlt években Washington befoláysa meggyengült a régióban. A keletkezett réseket Amerika riválisai kíméletlenül igyekeznek betölteni, különösen Oroszország indított erőteljes kampányt a stratégiai fontosságú kérdésben. A Washington Institute tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lett egy egész térség Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmi harcainak legfontosabb része.
Elvitelre #59: Hat-null a Köztéren
Elvitelre – a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten a jövőbeli NER-Partizán és a múltbéli futballdrámák világába látogatunk.
Meghalt Manolescu, aki a héten még búcsúlevelet küldött a Kossuth-díjas Szilágyi István temetésére
Elhunyt Nicolae Manolescu román irodalomtörténész, akadémikus, egyetemi tanár, a Romániai Írószövetség elnöke, akit pályatársai a második világháború utáni Románia legkiemelkedőbb irodalomkritikusainak egyikeként tartottak számon.
Az utolsó pillanatig aktív tagja volt a romániai irodalmi- és közéletnek: a héten még a Romániai Írószövetség elnökeként búcsúlevelet küldött Szilágyi István Kossuth-díjas erdélyi magyar író temetésére.
Manolescu 1939-ben Ramnicu Valceán született, Nagyszebenben érettségizett, 1962-ben a Bukaresti Tudományegyetemen bölcsészkarán szerzett oklevelet, melynek 1964-től oktatójává vált.
Politikai konszenzus közjogi terméke – archív beszélgetés Holló Andrással az Alkotmánybíróságról
„Ez az alkotmánybíráskodás a jogrendszer alkotmányossága érdekében működik” – mondta a testület akkori főtitkára a Szabad Európa Rádió 1991-ben készült interjújában. Szó esik az átalakuló ország előtt álló legnagyobb jogi kihívásokról, így a privatizációról, a kárpótlásról és a választójogról.
Márciustól pontozzák a smasszerek az elítélteket
Márciustól úgymond „innovatív, kreditalapú kategóriarendszer” határozza meg a szabadságvesztés büntetések végrehajtási rendjét.
Makula György, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ezredese, kommunikációs főosztályvezető arról beszélt az MTI-nek, hogy mostanáig a három végrehajtási fokozathoz (fegyház, börtön, fogház) három-három végrehajtási rezsim (szigorúbb, általános, enyhébb) kapcsolódott.
Nos, a büntetés-végrehajtási kódex módosulásával ezt ötfokozatú besorolási rendszer váltotta fel, mely ráadásul változhat a fogvatartás során.
A magyar jelölt 3,3 százalékot szerzett a szlovák államfőválasztáson
A szombaton tartott szlovákiai államfőválasztás szavazatainak 90,77 százalékos feldolgozottsága mellett Ivan Korcok korábbi külügyminiszter 40,3 százalékon áll és így átvette a vezetést Peter Pellegrinitől, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnökétől, aki szorosan a második a feldolgozott voksok 38,4 százalékával.
Bár a szoros eredmények miatt a sorrend elvben még igen, de az arányok érdemben már nem változhatnak, így már biztos, hogy az államfőválasztás április 6-án esedékes második fordulójába ők ketten kerülnek.
A vonatkozó szabályozás szerint az államfőválasztás második fordulójában a győzelemhez már nem kell megszerezni az összes szavazásra jogosult választópolgár szavazatának legalább felét, hanem elégséges a szavazáson résztvevők többségének voksa.
A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember
A szerző oktatáskutató. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Az Orbán-kormányok oktatással kapcsolatos működése az eddigi tizennégy év alapján tulajdonképpen egyszerűen leírható. Politikai és gazdasági érdekeik alapján megállapítanak egy számukra hasznos lépést (mellőzve minden szakmai, demokratikus egyeztetést az érintettekkel), majd salátatörvényekbe, a hajnali Közlönybe beledugják. Mikor kiderül – minél később, annál jobb -, határozottan, gyakran megbántva azt ismételgetik, hogy mindez a gyermekek érdekeit szolgálja (például itt és itt). Hogy hogyan, azt ritkán részletezik, ha mégis, az egyszerűen nem elfogadható. Ha ezt az Alkotmánybíróság mondja ki, sem történik változás.
De most úgy tűnik, módszert váltanak.
Így lepték el Floridát a burmai pitonok
Már megint a globalizáció. Az 1990-es években hirtelen divatba jöttek az USA-ban a burmai pitonok és néhány év alatt közel százezer ilyen hüllőt adtak el az USA Florida államában. A kígyók közül azonban sok megszökött, s a pitonok paradicsomi állapotokat találtak a Florida déli részén lévő Everglades természetvédelmi területen.
Korlátlan mennyiségű táplálék – például egerek, madarak, mókusok, sőt még kisebb alligátorok is – fogadta őket, miközben nem voltak természetes ellenségeik. Az akár hatméteresre is megnövő kígyók oly mértékben elszaporodtak, hogy veszélybe sodorták az Everglades természeti egyensúlyát, így a hatóságok „fejpénzt” tűztek ki a hüllőkre.
A vadászok 13-18 dolláros órabérrel dolgoznak, s ha elejtenek egy pitont, akkor a kisebbekért 50 dollárt, a négy lábnál (1,2 méter) hosszabbakért pedig lábanként még 25 dollárt kapnak. Eddig mintegy nyolcezer pitont fogtak el és pusztítottak el, de sietniük kell: helyi források szerint a bundás állatok – egyebek mellett a nyulak és az oposszumok – már szinte teljesen eltűntek.
Klímaszkepszis és klímarelativizmus Magyarországon. Kormányzati hárítási taktikák
A helyes klímakommunikáció olyan, ami mutatja ugyan a helyzet súlyosságát, de nem a pánikoltatásra helyezi a hangsúlyt, hanem pozitív cselekvésre ösztönöz. A Political Capital megnézte, mennyire jeleskedik ebben a kormány és a kormányzati irányítású média. Spoiler alert: az önértékelés és a valóság összhangja egyelőre hiányzik.
A klímaváltozás tényét, illetve az emberi tevékenység abban betöltött szerepét ma már tudományos konszenzus övezi, még ha sok kérdésben – például a jelenségre adott válaszokban – nincs is egyetértés a kutatók között. Hasonló a helyzet a témával nem tudományosan foglalkozók körében is: a magyar lakosság 80-90 százaléka egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban, még ha nem is tartják a legfontosabb problémának. Ugyanakkor létezik az úgynevezett klímarelativizáció, amely nem tagadja ugyan a klímaváltozást, sem az ember felelősségét, de az azzal összefüggő problémák súlyát megkérdőjelezi, bagatellizálja. Tehát nem tagadják a klímaváltozást, mint a klímaszkeptikusok, csak az ezzel kapcsolatos politikai figyelmet eltúlzottnak, és jelenlétét a közbeszédben túlexponáltnak tartják.
A klímaszkeptikus nézetek terjedésére többféle magyarázat is adható, így a politikai szereplők retorikája, a gazdasági érdekcsoportok (pl. fosszilisenergia-lobbi, olajlobbi, illetve az ipari szereplők) kommunikációja, vagy éppen a közösségi média algoritmusai, amelyek a provokatív klímatagadó- vagy szkeptikus nézeteket felerősítik. A klímaszkepszisre azonban a motivált tudománytagadás miatt fogékonyak lehetnek a választók is, akár ideológiai okokból, akár amiatt, mert a környezetvédelmi intézkedésekben saját személyes szabadságuk korlátozását látják. Ezért is éreztük fontosnak megvizsgálni Magyarországon, mennyire elterjedt és miként jelenik meg a klímaszkepszis és a klímarelativizáció jelensége. Vizsgálódásunkat a kormányoldalra összpontosítottuk, mert mind a közvélemény formálása, mind a szakpolitikák alakítása, megvalósítása a végrehajtó hatalom körül összpontosul.
Imre Bence az Európa Kupában sem állt le, kilenc gólt dobott a negyeddöntőben
A Ferencváros saját közönsége előtt 32-29-re legyőzte a szlovák Tatran Presovot a férfi kézilabda Európa Kupa negyeddöntőjének szombati, első mérkőzésén.
Jól kezdték a találkozót a hazaiak, hamar megnyugtató előnyre tettek szert, sőt a 19. percre már ötgólosra nőtt a különbség (11-6). Ennek ellenére két találatra felzárkózott a szlovák élvonalban százszázalékos teljesítménnyel listavezető vendég csapat. Térfélcsere után Füzi Dániel szinte azonnal piros lapot kapott, de ez se zavarta meg a Fradit, az utolsó tíz perc elején ismét öttel ment (28-23). A hajrá már nem sikerült túl jól, dudaszó után némi kakaskodás is összejött, de három gól így is megmaradt a zöld-fehérek előnyéből.
A mérkőzés legeredményesebbjeként Imre Bence kilenc, míg Bognár Alex hat gólt szerzett.
Országos összesítő
Országos összesítő
Mi az éhínség, és kiket fenyeget a tragikus élelmiszerhiány?
Az ENSZ figyelmeztetése szerint két térségben – Szudánban és a Gázai övezetben – is hamarosan éhínség alakulhat ki az elhúzódó harcok miatt. A világszervezet megalkotott egy skálát – az Integrált Élelmiszerbiztonsági Fázismeghatározást (IPC) – amellyel mérni lehet, mennyire súlyos a helyzet egy-egy adott térségben.
Az IPC értelmében öt szint van, és a legsúlyosabb éhínség akkor alakul ki, amikor legalább a háztartások húsz százaléka szélsőséges élelmiszerhiánnyal küszködik, a gyermekek harminc százaléka tartósan alultáplált és tízezer emberre vetítve naponta legalább két felnőtt vagy négy gyermek veszti életét az éhezés, illetve a tartós alultápláltság okozta betegségben.
Az ENSZ szerint Gázában március vége és május között bármikor kitörhet az éhínség, az ott lévő emberek fele, mintegy 1,1 millió ember már most sem jut elegendő élelmiszerhez.
Országos határrendészeti összesítő
Országos határrendészeti összesítő