Best WordPress Hosting
 

Az agyonhallgatott módszer, ami a leginkább csökkenthetné a CO2 kibocsátást

7 kanadai tartomány lakóinak, az ország lakossága mintegy 60 %-nak háromhavonta jelentős összeg érkezik a bankszámlájára: tartománytól függően az egyedül élők 30-50 ezer forintnyi, a négyfős (kétgyerekes) háztartások 60-100 ezer forintnyi kanadai dollárt kapnak, és a vidéken élők további 10 %-ot. A támogatást, amelynek összege 2030-ra várhatóan megduplázódik, a szövetségi állam utalja minden háztartásnak, függetlenül azok anyagi helyzetétől.

Hogy honnan származik ez a pénz? A támogatás tulajdonképpen az adott tartományban beszedett szövetségi karbonadó újraosztása. A hét tartományban a fosszilis energia használatából származó szén-dioxid után karbonadót kell fizetni, aminek mértéke forintra átszámolva tonnánként jelenleg mintegy 21 000 Ft, de 2030-ra 45 000 forintra nő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a benzin és a gázolaj esetében az adó mértéke literenként a jelenlegi 47-57 forintnyi értékről 2030-ig mintegy 100-120 forintos értékre, a háztartási gáz esetében pedig köbméterenként 41 Ft értékről 90 Ft érték közelébe emelkedik (jelenleg a benzin és a gázolaj ára Kanadában környezetvédelmi adó nélkül körülbelül 410 Ft/liternek, a gáz ára kb. 105 Ft/köbméternek felel meg). De a benzin, dízel üzemanyag és a földgáz mellett minden más fosszilis üzemanyag , így a szén és a kerozin után is adózni kell attól függően, hogy használatuk mennyi CO2-kibocsátással jár. Emellett a nagy kibocsátású cégek, köztük az energiacégek is adóznak a kibocsátásuktól függően, így a karbonadó minden olyan termék árában ( elektromos áram, építőanyagok, stb.) megjelenik, melyek előállítása nagy kibocsátással jár.

Vajon mi értelme ennek a károsanyag-kibocsátás szempontjából?

Biztonságosabb lett a zámori gólyalakótelep

Földkábelbe tette vezetékeit az E.ON, hogy megóvja a gólyákat a Pusztazámori Hulladéklerakónál. A térség legnagyobb hulladéktelepe egyben fajgazdag madárélőhely, ám a vezetékek kockázatosak, mivel a gólyák által a vezetékekre ejtett ágak gyakran okoztak áramszünetet – eddig.

Ötvenöt hektáron terül el a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ, az ország legnagyobb, szigorú hazai és uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelően üzemeltetett, fedetlen hulladéklerakója. A folyamatosan érkező szerves hulladék messziről odavonzza a madarakat. A lerakó a sirályok, varjúfélék, gyurgyalagok mellett olyan védett madárfajoknak is táplálkozó- és fészkelőterületet kínál, mint az egerészölyv, a holló, a vércse, a partifecske vagy a fehér gólya. A termetes, több mint másfél méter szárnyfesztávú gólyák számára ugyanakkor a területen futó szabadvezetékek kockázatot jelentenek. Ezt a veszélyt csökkenti most az E.ON Hungária Csoport azzal, hogy a lerakó környezetében a föld alá viszi a középfeszültségű hálózatot, elbontva a légvezetéket.

Pusztazámori hulladéklerakó sirályokkal