Best WordPress Hosting
 

Vitézy zöld kampányígéretei és az újra előkerült zöldlufik

Vitézy Dávid szerint 5 városligetnyi zöldterület hiányzik Budapesten a minőségi városi élethez. Az LMP főpolgármester-jelöltje az Európai Bizottság és a WHO ajánlásaiból indult ki. Vidámparkot, lineáris parkot a választópolgároknak!

Fejenként legalább 9 négyzetméternyi zöldfelületre volna szükség a minőségi városi élethez az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, ami Budapesten ma csupán 6 négyzetméter; a hiányzó mennyiség 5 városligetnyi terület – mondta Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt szombati sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Vitézy Dávid közölte, a 101 pontos főpolgármesteri programjában vállalta, hogy fokozatosan növelni kezdik a parkok területét, majd a következő évtizedben elérik, hogy az ajánlás szerinti zöldfelület jusson mindenkinek Budapesten. Hozzátette, a hiányzó terület óriási,ezért a jelenlegi közparkok rekonstrukciója mellett szükség van újak létrehozására is.

Eltávozott Tóth Sándor a Bakony és a Balaton kutatója

Elhunyt Dr. Tóth Sándor (1932-2024) biológia-földrajz szakos középiskolai tanár, zoológus-muzeológus, a Bakonyi Természettudományi Múzeum nyugalmazott igazgatója.

Tóth Sándor 1970-ben került a veszprémi Bakonyi Múzeumhoz, hogy költöztesse, szervezze és létrehozza, azt az egyedülálló vidéki természettudományi múzeumot, melyet elődje, dr. Papp Jenő a tervezetében megálmodott.

Az új intézmény 1972. május 17-én, a Ciszterci Apátság második emeletén nyitotta meg a kapuit. Két évtizeden keresztül volt a múzeum igazgatója és rovarász muzeológusa, 1978 és 1980 között megyei múzeumigazgatóként is tevékenykedett. Szakmai és vezetői munkája során a múzeum olyan rangot ért el, hogy 1992-ben kiválva a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságból önálló megyei intézménnyé válhatott.

Egy kis gáton múlhat fél Nyugat-Európa áramellátása

Franciaország, Olaszország és Németország is aggódhat amiatt, hogy több, az energiatermelés szempontjából kritikusan fontos gát Svájc területén van. Az alpesi államra egyre nagyobb nyomás helyeződik, hogy a vízügyi döntéseibe vonja be a partnereit, de egyelőre nem adnának beleszólást a szomszédoknak. A helyzet miatt a térség atom- és vízerőművei is bajba kerülhetnek, ami diplomáciai háborúhoz vezethet Európában.

A Genfi-tó nyugati partján egy diplomáciai baklövés több száz év után kőbe vésődött, és egyszerre négy ország is most fizetheti meg a mulasztás árát: a tó vízszintjét szabályozó, három svájci kanton közötti 1884-es megállapodásban Franciaország nem vett részt, annak ellenére, hogy a tó mintegy 40 százaléka francia terület. A Seujet-gát, amely szabályozza a Rhône folyó lefolyását, stratégiai fontosságú Franciaország számára, de az országnak korlátozottan van rá ráhatása, pedig a klímaváltozás miatt az állam keleti területei vízhiánnyal, pusztító szárazsággal és a hőség hatásaitól küzdenek.

A párizsi kormány egyre inkább aggódik amiatt, hogy nem tudja befolyásolni a gát működését, ami kihathat fél Nyugat-Európa áramellátására, mivel a Rhône több atomerőmű hűtésében is kulcsfontosságú, és ezek nyáron nettó villamosenergia-exportőrök Németország felé – számolt be a Politico.

Illegális fakitermelésben Borsod-Abaúj-Zemplén a dobogó élén

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felelős a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletéért. A hivatal tavalyi évben elvégzett ellenőrzései, valamint a társhatóságok aktuális statisztikai adatai alapján elkészítette a hazai illegális fakitermelés és -kereskedelem 2023-as helyzetéről szóló összefoglalóját.

A hatóság elemzése szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye továbbra is extrém magas kockázatú hely maradt, továbbá Pest vármegye is megőrizte a nagyon magas kockázati besorolását. Heves és Veszprém vármegyék kockázati besorolása két kategóriát romlott, ugyanakkor Zala vármegye két kategóriát javult. Békés és Csongrád-Csanád vármegyék az alacsony kockázati besorolásukkal szintén javuló tendenciát mutatnak.

Az illegális fakitermelés és -kereskedelem visszaszorításának elsődleges célja az erdők és a fával borított területek védelme. Emellett további jelentős hatása van a gazdaság kifehérítésében és a faalapú termékekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelésében is. A klímavédelem, valamint egyéb közérdekű környezetvédelmi célok elérése érdekében alkotott uniós és hazai jogszabályok a fák kitermelését, fenntartható használatát és kereskedelmét is egyre szigorúbban szabályozzák.