A globális minimumadó egy OECD által elindított nemzetközi adóreform törekvés, amelyet végül 2022 decemberében Magyarország is elfogadott. A reform célja azt, hogy azon multinacionális vállalatoknak, amelyeknek cégcsoport szinten legalább 750 millió euró éves árbevétele van, legalább 15 % elvárt minimumadót kell fizetni minden egyes országban, ahol tevékenyek. Ha abban az országban, ahol az adott társaság adózik, a társasági nyereségadó nem éri el ezt a 15%-os szintet, úgy a különbözetet alapesetben az anyacég országában kell leadózni, de a leányvállalat országa dönthet úgy, hogy ezt a különbözetet kiegészítő adó formájában beszedi. Ezzel megakadályozható, hogy egy cég adóoptimalizálási céllal létesítsen leányvállalatot egy kedvezőbb adózású országban. Magyarország elvileg ilyen ország; hiszen a társasági adó csupán 9 százalék.
„A helyzet azonban nem ilyen egyszerű – idézi a közlemény Bagdi Lajost, a Niveus partnerét, hiszen a cégek többféle adót fizetnek a tevekénységük után Magyarországon. Tipikusan ilyen például a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék, de bizonyos szektorokban a Robin Hood adó, hivatalos nevén az energiaellátókat terhelő jövedelemadó és az extraprofitadók. Magyarország folyamatosan egyeztetett arról, hogy ezek az adók is beszámíthatók legyenek a globális minimumadóba – vagyis kiegészítő adót csak abban az esetben kelljen fizetni, ha a társasági adó, helyi iparűzési adó, Robin Hood adó és extraprofitadók, valamint egyéb beszámítható adók összességében nem érik el az elvárt 15 százalékos minimum adóztatási szintet.
Számos cégnél bizonytalanságot okoz, vajon ezek az adónemek beszámíthatóak lesznek vagy sem, de Bagdi Lajos szerint várni kell; leghamarabb az október végén, november elején érkező adócsomagban fog megjelenni a globális minimumadószabályok bevezetése, amellyel a kormányzat ezt a 15 százalékos kiegészítő adót fogja kivetni. Ez magyarázza, hogy a 2024-es költségvetésben a tavalyihoz képest közel 15 százalékkal magasabb, 1153 milliárdos társasági adóbevételt irányoztak elő.