Best WordPress Hosting
 

Erre figyelj, ha átnézed az adóbevallásodat

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által készített szja-bevallási tervezetet május 21-én éjfélig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni, de a teendőket nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.

   Mi történt? A NAV keddi közleményében emlékeztetett arra, hogy az szja-bevallási tervezetek átnézését legegyszerűbben az elektronikus azonosítással rendelkezők tehetik meg a NAV honlapjáról elérhető webes felületen. Azok az elektronikus tárhellyel nem rendelkező adózók pedig, akik kérték az adóbevallási tervezetük postázását, május elejéig kapták meg azokat a NAV-tól. Tanácsos átnézni a papíralapú tervezetet, illetve elolvasni a mellékelt tájékoztatót, amelyben minden fontos tudnivaló megtalálható.

Miért fontos ez? Azért, mert aki nem módosít a tervezetén, annak – az őstermelőket, az áfás magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat kivéve – a kiajánlott tervezet lesz a bevallása május 21-ével. Arra is felhívták a figyelmet, hogy akiknek visszajár a befizetett adóból vagy fizetniük kell a bevalláskor és az 500 ezer forintot meg nem haladó szja és szocho-fizetési kötelezettségükre részletfizetést kérnének, azoknak a papír alapú bevallási tervezethez melléklet személyre szabott kiegészítő nyilatkozatát kell kitölteni és visszaküldeni május 21-éig. Az e-SZJA felületen elérhető bevallási tervezet is kiegészíthető a visszaigénylési adatokkal és a részletfizetési nyilatkozattal, továbbá az adó bankkártyával befizethető a felületen is.

Átlag felett az állami elvonás Magyarországon

Magyarországon a teljes munkaerőköltség jó magas hányadát vonja el az állam adó formájában, és bár 2022 óta nem történt változás a gyermektelen, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállalók esetében, a gyerekesek rosszabbul jártak.

Mi történt? Az OECD idén is közzétette a Taxing Wages jelentését, amelyben bemutatja, hogy az egyes tagállamokban mekkora mértékű az adóék, vagyis a teljes munkaerőköltségnek (a nettó bérnek, illetve az arra rárakodó munkavállalói, illetve munkáltatói terhek összegének) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. Az OECD a háztartások jövedelemszintje, illetve a keresők és az eltartott gyermekek száma alapján nyolc kategóriában hasonlítja össze, hogy a munkáltatói terhekkel növelt bruttó bér mekkora hányadát viszik haza a munkavállalók, írja a Portfolio. 

Mennyi az annyi? A tagországok összehasonlításánál leggyakrabban hivatkozott kategóriában, vagyis a gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállaló esetében Magyarországon tavaly az adóék 41,2%-ot tett ki, ami a 12. legmagasabb rátának felelt meg a 38 OECD tagország között, és jóval meghaladta a 34,8%-os OECD-átlagot. 2022-höz képest nem történt változás a hazai mutatóban. Az azt megelőző években azonban folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke: 2017-ben még 46,2%-ot tett ki a ráta.

FBSZ: A túladóztatás miatt vannak veszélyben az üzemanyag-kiskereskedő családi vállalkozások

A Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület (FBSZ) május 10-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen megállapították, hogy

Veszélyben vannak Magyarországon az üzemanyag-kiskereskedelemben jelen lévő magyar családi vállalkozások.

Kiadott MTI OS közleményükben kitértek az okra is:

A reálbér Magyarországon csökkent a legjobban egész Kelet-Közép-Európában

A Mazars legújabb adókalauza részletesen tárgyalja a kelet-közép-európai régió (beleszámítva Ausztriát, Németországot, Ukrajnát és Görögországot is) valamint a közép-ázsiai országok – Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – 2024. január végéig érvényes adózási szabályait és versenyképességi mutatóit. Az aktuális kiadvány már 25 ország adózási trendjeit és változásait ismerteti – olvasható a dokumentumot ismertető sajtóközleményben.

Emelkedő adóterhek, megugró infláció

Az adórendszerek összehasonlításához az adóteher vizsgálata a legalkalmasabb módszer. 2024-ben az adóteher, amely az összes foglalkoztatással kapcsolatos adó és járulék, valamint a munkáltatót terhelő összes munkaerőköltség arányát mutatja, 14–49 százalék között változik a régióban átlagosan 38 százalékos értékkel. Ez 2 százalékkal magasabb az előző évi értéknél, és 3 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál. Az EU-tagállamok esetében a CEE-régió átlagos 42 százalékos adóterhe magasnak számít.

A magas magyar áfa olyan drog, amiről nehéz lejönni

A fogyasztásra rendkívüli, a munkajövedelemre átlagos, a nyereségre pedig kifejezetten visszafogott közterheket ró a magyar adórendszer régiós összehasonlításban, derült ki a Mazars adótanácsadó idei, Németországtól Kazahsztánig 25 országot összehasonlító felméréséből. Az évente összeállított jelentés idei kiadása az adókulcsok stabilitására is rámutat, vagyis

mostanra nagyjából kiderült, meddig lehet lemenni például a béreket illető adókulcsokkal.

Miért fontos ez? A nemzetközi befektetési döntések során az egyik kulcstényező az egyes országok adórendszere. E tekintetben Magyarország üzenete egyértelmű a társasági adó 9 százalékos kulcsával, ami páratlanul alacsony az unióban: a nagy nyereséget realizáló vállalatoknak az ország rendkívül kedvező körülményeket biztosít.

A magyar élelmiszereken a legmagasabb az adó Európában

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke az RTL reggeli műsorában arról beszélt, hogy sokszor az állami beavatkozások okoznak kihívásokat az ágazat szereplőinek. A szakember azt mondta, a mezőgazdasági termékeket az élelmiszeripari cégek mindenhol ugyanannyiért veszik meg az EU-ban, különbséget csak a szállítás költsége jelent.

Magyarország több mint tíz éve átalakította adóstruktúráját, amely eredményeként a termékeken jelent meg nagy adó.

Nagy többségén 27 százalék áfa van alapon. Erre még rárakódik a népegészségügyi termékadó, ami ugyan a népegészségügyet nem szolgálja, de az élelmiszerárakat növeli. Tavaly rárakódott a kiskereskedelmi extra profitadó, ami 4,5 százalék már az idénre

A szakszervezeteknek is juthatna az szja 1 százalékából

A Párbeszéd – Zöldek politikusa benyújtotta az Országgyűlésnek javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékát szakszervezetek is megkapják. Az eddigi kedvezményezetti kör megmaradna, így a szerzett jogok nem sérülnének. Az adófizetők három 1%-ról döntenének, a civil szervezetek, egyházak mellett új kedvezményezetti kör jelenne meg.

A munkavállalói érdekképviseleti szervek, szakszervezetek olyan feltételek mellett lennének jogosultak az adó 1%-ának fogadására, mint a Civil törvény hatálya alá tartozó szervezetek.

Tordai Bence érvelése szerint a szakszervezetek szerepe kiemelkedően fontos minden modern gazdaságban. Az anyagilag független, erős szakszervezetek jelentenek garanciát a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésére. Magyarországon az utóbbi időben viszont csorbultak a szakszervezeti jogok, meggyengültek a szakszervezetek, írta a frakcióvezető. Szerinte ez mutatkozik meg a magyar bérszínvonalban is.

Megsokszorozott bevételek: ennyit adózott az OTP Oroszországban

Több mint 800 millió eurót adózott tavaly az OTP és további hat nyugati bank Oroszországban, ez négyszer akkora, mint az ukrajnai invázió előtti időszak átlagos összege.

Mi történt?  Az ukrajnai invázió előtti időszakhoz képest megtriplázta a nyereségét 2023-ban hét nagy nyugati bank, köztük az OTP Oroszországban, emiatt pedig négyszer annyi adót fizettek Moszkvának, mint 2021-ben – írja a Financial Times nyomán a hvg.hu.

Ezek a bankok tavaly együtt több mint hárommilliárd eurós nyereségről jelentettek. A profitok megugrása a Moszkvának fizetett adó megugrásával járt együtt, mely összeg a 2021-es 200 millió euróról tavaly több mint 800 millió euróra emelkedett.

A kormány Budapest elleni bunkósbotja néhány falun is nagyot üt

Az ellenzéki vezetésű nagyvárosok és a fővárosi önkormányzat rendszeresen hivatkoznak arra, hogy ellehetetleníti működésüket az elmúlt években sokszor átalakított, egyre nagyobb elvonást jelentő szolidaritási hozzájárulás. Ezt azon településeknek kell fizetni, amelyek magas helyi iparűzésiadó-bevételeket (hipa) érnek el.

Valóban nagyon jelentős összegről van szó: az utolsó lezárt pénzügyi évben, 2022-ben 107 milliárd forintot fizetett be a fővárosi önkormányzat, a budapesti kerületek és a megyei jogú városok.

A nagyvárosoktól 2022-ben a bevételeik hét százalékát vonta el a kormány a szolidaritási hozzájárulással.

A nagy bürokráciacsökkentés után több lett az adófajta, mint bármikor az utóbbi nyolc évben

Megnőtt az adónemek száma az elmúlt két évben Magyarországon, ami trendfordulót jelez az adórendszer alakulásában, 2016 és 2022 között ugyanis még csökkenés volt megfigyelhető a Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzése szerint.

Miért fontos ez? Az adórendszer struktúrája és az adóterhek mértéke jelentősen befolyásolja az ország versenyképességét, a bürokratikus terhek mérséklésére vonatkozó törekvésekkel – ha vannak – előszeretettel büszkélkednek a politikusok. Az elmúlt évek történései alapján erre most aligha lehet okuk.

Számokban: idén 61 adófajtát azonosított a Jalsovszky, ami az adatgyűjtés 2016-os kezdete óta a legmagasabb szám. A legalacsonyabb érték 2022-ben volt tapasztalható, amikor 51 különböző közterhet azonosított az iroda.

Egy hónapot nyernek idén az autótulajdonosok

Idén egy hónapot nyernek a gépjárművek tulajdonosai, ugyanis több mint ötmillió jármű után március 15-e helyett elegendő április 15-ig befizetni az adót, ráadásul kettő helyett egyszer kell csak utalni, a részletfizetés pedig automatikusan jár, nyilatkozta az MTI-nek Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.

Mintegy 3,5 millió magánszemélyt, vállalkozást és céget érint az a könnyítés, ami szerint az idei évtől az évi két alkalom, március 15. és szeptember 15. helyett már csak egyszer kell gépjárműadót fizetni

– mondta Izer Norbert. Az államtitkár kifejtette: a kormány azért is döntött a szabályok egyszerűsítése mellett, mert az adózók nagy részénél az évi kétszeri fizetés során sokszor megtörtént, hogy vagy elfeledkeztek a második részletről, vagy duplán is kifizették.

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

2024 május elsején lesz a huszadik évfordulója annak, hogy Magyarország, másik 9 országgal együtt belépett az Európai Unióba. A kerek évfordulók jó alkalmat adnak a visszatekintésre, az önvizsgálatra: milyen terveink voltak, ezekből mit sikerült teljesíteni, mit nem és amit nem, azt miért nem? Az elmúlt két évtizedet rengeteg szempont alapján lehet elemezni, ez a cikk a gazdasági felzárkózásunknak az életszínvonal változásának a perspektívájából történő vizsgálatával kezdődik és adópolitikai felvetésekkel végződik. 

A reméltnél lassabb gazdasági felzárkózás 

A gyógyszergyártói különadó alapján nem kizárt, hogy átalakítanak még pár adót, adókedvezményt

A kormány egy rendkívül szép jogtechnikai módosítással elérte, hogy

a napokban bevezetett gyógyszergyártói extraprofitadó egyrészt ne az üzemi eredményt rontsa, másrészt

a globális minimumadó számítása során is beszámítható adónak minősüljön.

Százmilliókat keres a NAV a négyszeres ralibajnokon, adótemető lett az autósport

Négyszeres magyar ralibajnok cége tűnt fel a NAV legnagyobb adóhiányt felhalmozó vállalkozásokat és magánszemélyeket összesítő listáján. Nem ez az első eset, amikor az autósport az adóhatóság látókörébe kerül. Az elmúlt években egymást érték a pénzügyi botrányok a ralisport körül, a sportág az adócsalók fontos terepe lett. A szakági szövetség a nevezési és egyéb szabályok szigorítását tervezi, hogy elejét vegye az autósport megítélése szempontjából nagyon káros ügyeknek.

Nullás igazolással lehet csak versenyezni

Több mint félmilliárd forintot követel a Herczig Autósport Kft-től az adóhatóság. A NAV illetékes igazgatósága még tavaly november végén indított végrehajtást a vállalat ellen, majd januárban a cég a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók listájára is felkerült, méghozzá az elég előkelő nyolcadik helyen. A társaságnál

Extraprofitadó: váratlan módosítást dobott be éjjel a kormány

Két különálló rendelettel is módosítja az extraprofitadóról szóló rendeletet a kormány, az egyik új sarc visszamenőleges hatállyal lép érvénybe.

Mi történt? Csütörtökön késő este jelent meg a Magyar Közlönyben, miszerint a kormány két különálló rendelettel is módosítja az extraprofitadóról szóló rendeletet.

Kiket érint a módosítás? A gyógyszergyártókat kellemetlen meglepetés érheti, írja a Portfolio.hu. A kormány a gyógyszergyártói különadó mellé ugyanis bevezeti a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát is, dupla akkora kulccsal, mint az eddigi különadóteher kulcsai. A gyógyszergyártók még 2022. december végén egy váratlan közlönyben kapták nyakukba az extraprofitadót. Az új sarc visszamenőleges hatállyal 2024. január 1. napjától érvényes.

A Mol vagy a kormány intézkedései miatt EU-rekorder az üzemanyagok árrése Magyarországon?

(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között a Mol vállalati kapcsolatok igazgatója és az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Bár Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlési választások utáni sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy lesznek-e új adók, vagy adóemelések a költségvetés stabilizálása érdekében azt mondta: „Mi az adócsökkentés pártja vagyunk, az embereket terhelő adókat nem fogjuk emelni.”, mégis vannak az embereket terhelő adóemelések. A legutóbbiak egyike, hogy január elsejétől literenként 32,50 forinttal megemelték a jövedéki adót, amely lényeges áremelkedést okoz az üzemanyagok piacán és ez szokás szerint élénk visszhangot vált ki. Érthető, mert 2010 óta több mint egymillióval növekedett a személygépkocsik száma, ma már 4,1 millió közlekedik az országban, és döntő többségüket a mindennapi életvitelük során használják a tulajdonosaik. A jelenlegi 560 Ft/l benzin és 587Ft/l gázolaj átlagár ugyan lényegesen alacsonyabb, mint a tavaly januári és szeptemberi 650-700 forint körüli üzemanyagár, de a 2023-as 18 százalék körüli EU rekord infláció miatt a fogyasztók, valamint a kormány a szokásosnál is többet foglalkoznak a kérdéssel. 

Amikor az üzemanyagárak 2023 szeptember végén újra elérték literenként a 660-690 forintos árat, a miniszterelnök a Parlamentben kijelentette: „Ha pedig az üzemanyagárakat – melyek jelentősen növelik az inflációt – a kereskedők nem tudják vagy nem akarják kordában tartani, akkor ismét be fogunk avatkozni.” A beavatkozást Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter indította, amikor szeptember 22-én a Közgazdász Vándorgyűlésen kijelentette, hogy újra a kormány napirendjén van az üzemanyagár. Nagy Márton a Mol és az Ásványolaj Szövetség vezetőivel is tárgyalt. A miniszter az ágazat résztvevőinek világossá tette, hogy minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak növelését. Az infláció letörése érdekében az üzemanyagkereskedelmi ágazat szereplőitől havi rendszerességgel kér jelentést az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről. A Mol a kormányzattal történt egyeztetésen jelezte, hogy érti a kormányzat szándékait és erőfeszítéseit az üzemanyagárak moderálására és eltökélt a regionális viszonylatban is versenyképes üzemanyagárak biztosítása mellett. 

Így adózunk 2024-ben

2023-ban két adócsomagot fogadott el a parlament, egyet júliusban, egyet novemberben. Összefoglaljuk a főbb változásokat.

Emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója.

A benzinnél 152,55 forint (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 157,55 forint), a gázolajnál pedig 142,9 forint (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 152,9 forint) lesz literenként az adó, ami mintegy 41 forintos drágulást okoz, a Mol bejelentése szerint két részletben.

Ne a gazdagok adózzanak. Hanem a szupergazdagok – sztárközgazdászok a nagyvagyon-adó mellett

Kívül zöld, belül piros, nem kásás, pont jól édes: sztárközgazdászok gyűjtik az aláírást a nagyvagyon-adó mellett. Ezen múlna a zöld átállás? És nekünk ez mennyibe fog kerülni?

Adózzanak a gazdagok (Tax The Rich) névvel indítottak európai uniós polgári kezdeményezést vezető nyugati egyetemek közgazdászprofesszorai. Céljuk egy fenntartható EU megteremtése, a zöld átállás finanszírozása, a társadalmi olló csökkentése.

Jól hangzik. De kikre gondolnak „gazdagok” alatt? És mennyit adózzanak?

Ennyivel lesz drágább a benzin januártól

Akik korábban azt feltételezték, hogy a kormány túlbiztosítása miatt végül alacsonyabb díjszabásnak örülhetünk, tévedtek. Megszülettek a legfrissebb jövedékiadó-módosítások és ez alapján a januártól várható üzemanyagárak is.

Egy európai uniós szabály miatt januártól jövedékiadó-emelés lesz a hazai benzinre és a gázolajra, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást – írja a Portfolio.

A NAV oldalán megjelentek a legfrissebb jövedékiadó-módosítások, eszerint: