Best WordPress Hosting
 

Ötmillió dollárra emelkedett a „Kriptokirálynő” nyomravezetői díja

Ötmillió dollárt érhet egy olyan információ, ami a „Kriptokirálynőként” ismert Ruja Ignatova letartóztatásához vezet – írja a BBC.

A 44 éves, bulgáriában született, német állampolgárságú nőt a 4,5 milliárd dolláros OneCoin néven ismertté vált kriptovaluta-átverésben játszott szerepe miatt keresik az amerikai hatóságok. Neve ott szerepel az FBI által legjobban keresett bűnözők top10-es listáján.

FBI

„Szlovákiában élni olyan, mintha kémfilmben lennénk. A Fico elleni merénylet csak fokozta ezt az érzést”

A Robert Fico elleni szerdai támadás újra bizonyította, hogy Szlovákiában más uniós országokhoz képest jóval gyakoribbak a merényletek, illetve a politikai, közéleti szereplőkkel szembeni gyilkosságok, gyilkossági kísérletek. Ezekről az ügyekről csütörtöki cikkünkben részletesen olvashat, köztük arról, amikor 1995-ben a titkosszolgálat közreműködésével elrabolták az államfő, Michal Kovác fiát, illetve hogy ennek az ügynek a folyományaként a nyomozásban részt vevő Róbert Remiást felrobbantották, pár évvel később pedig saját lakása előtt ölték meg Vladimír Meciar korábbi gazdasági miniszterét. Ugyanakkor nem csak a ’90-es évekből tudunk szomorú eseteket feleleveníteni: elég az 2018-as Kuciak-gyilkosságot vagy az eredetileg Eduard Heger miniszterelnök ellen irányuló, végül két férfi meggyilkolásával végződő 2022-es pozsonyi tragédiát említenünk.

STR / AFP Vladimir Meciar volt szlovák miniszterelnök Pozsonyban 2004. április 4-én.

A kérdésről Barak Dávid bűnügyi oknyomozó újságírót faggattuk, aki több könyvben is foglalkozott a szlovák alvilággal, Elásott igazság és Rossz vér című kötetei például a különösen kegyetlen  dunaszerdahelyi maffia történetét dolgozták fel. Hogy kell értelmeznünk ezeket a különböző eseteket, van-e valami olyan közös pont köztük, vagy épp a különbségek a hangsúlyosabbak? – kérdeztük az újságírótól.

„Levágták a nemi szervét, megsütötték és kutyákkal etették meg. Ilyen emberek vallanak ellenem” – a bíróságon vallott a szlovák alvilág hírhedt alakja

Néhány tanútól, aki engem bemártott hányingerem van, olyan aljas, mocskos, kegyetlen bűncselekményeket követtek el, nem is értem, hogyan hihet ilyen emberek szavának egyetlen nyomozó is

– mondta a bíróságon a Turek néven ismert D. Alex, a kilencvenes évek alvilágának hírhedt alakja, akit 2021-ben azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint ő rendelte meg egykori barátja, Döcher György 1999-es meggyilkolását. A rendőrség korábbi közlése szerint Turek a szlovákiai magyar maffia vezérét, Sátor Lajost kérte meg, hogy segítsen végezni Döcherrel, míg ő ezért cserébe azt várta el D. Alextől, hogy hogy segítsen megölni dunaszerdahelyi riválisait, a Pápay-klán tagjait. Ez volt dunaszerdahelyi mészárlás, Európa legsúlyosabb maffialeszámolása, amely során Sátor Lajos emberei tíz embert lőttek halomra egy dunaszerdahelyi étteremben, köztük a klán vezérét, Pápay Tibort.

Letartóztatása után a bíróság nem engedte D. Alexnek, hogy óvadék ellenében bűnügyi felügyelet alatt, otthonában védekezzen, mivel a hatóság szerint nincs olyan legális, igazolható jövedeleme, amiből fedezni tudná az óvadék költségeit. A Blikk tudósítása szerint így most is videókapcsolaton keresztül jelentkezett be a távmeghallgatásra a sátoraljaújhelyi börtönből, a hatóságok elutasították hogy személyesen tegyen vallomást. D. Alex ezzel együtt végig cáfolta az ellene felhozott vádakat, és a szlovák és a magyar rendőrség koronatanúi ellen érvelt. Azt mondta például, hogy a szlovák rendőrség befolyásolta a tanúkat, hiszen a magyarajkú szlovák maffia börtönben levő tagjai köztudottan a titkosszolgálat és a rendőrség besúgói voltak. A konkrét állításokra reagálva megjegyezte, hogy nem veszhetett össze Döcherrel 1999-ben a közös játékgépes vállalkozásukon, mert ő csak 2004-ben kezdett el ezzel foglalkozni, továbbá hogy semmiképp nem találkozhatott 1999-ben Döcherrel a MOM parkban, hiszen azt csak 2001-ben nyitották meg.

„Mi nem bűnözők vagyunk, hanem a jövő” – a Tokyo Vice második évada mélyebbre merül a japán alvilágban

Február 9-től folytatódik a Tokyo Vice, amelynek első évadát így összegeztük tavalyi kritikánkban: „A Jake Adelstein önéletrajzi elemeket tartalmazó könyvéből készült sorozat egyszerre tekinthető kriminek, oknyomozó újságírói sztorinak, fejlődéstörténetnek és az ezredfordulós Japán társadalmi-kulturális krónikájának”.

Az HBO most két és fél perces előzetest tett közzé az új évadról, amely alapján a Missouriban felnőtt, de az első külföldiként Tokió legnagyobb napilapjánál dolgozó amerikai újságíró újabb bűnügyek nyomába ered, és még mélyebbre merül a japán alvilágban. Persze aki aki felbőszíti a jakuza főnököket, az jó eséllyel számíthat rá, hogy saját és szerettei élete is veszélybe kerül, de hát már a trailerben is elhangzik a cáfolhatatlan bölcsesség:

Mindennek ára van.

Az apa, aki beépült az alvilágba, hogy megtalálja a fia gyilkosát

Egy taxi állt meg 1995. november 22-én, hajnali fél ötkor egy benzinkútnál a spanyolországi Jerez lepukkant, La Constancia nevű belső kerületében. A sofőr kiszállt, hogy tankoljon, de hiába próbálgatta, egy csepp benzin sem folyt ki a pisztolyból. Amikor elindult, hogy megkeresse a benzinkutast, észrevette, hogy az üzlet ajtaját bezúzták, odabent szétszórt újságok és magazinok borítják a padlót, a falakról pedig vér csöpög. Rohant az első telefonfülkéhez, hogy mentőt és rendőrt hívjon.

Néhány percen belül a helyszínre ért az első járőrkocsi. A rendőrök felfedezték, hogy vérnyom vezet a pénztárgép mögötti irodába. Az ajtó zárva volt, be kellett törniük. Odabent egy fénymásoló mögött egy fiatal férfi feküdt a padlón. Még lélegzett. Öt perccel később már a mentők ápolták, hősiesen küzdöttek, hogy megmentsék az életét, de háromnegyed ötkor a 26 éves Juan Holgado belehalt a sérüléseibe.

A közel huszonnyolc évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság olyan eseményeket indított el, melyek több krimihez, akciófilmhez, drámához szolgáltathatnak alapanyagot. A Holgado-család tragikus történetével a Guardian foglalkozott terjedelmes cikkben.

A sarki Tescótól indult a londoni drogbandák kegyetlen világát bemutató Top Boy

A BBC-nek és a Channel 4-nak is túl erőszakos volt a londoni szociális lakótelepek kilátástalanságának árnyékában drogokkal kereskedő fiatalok életét bemutató Top Boy (magyarul Nagykutya) című sorozat, ezért sokáig úgy tűnt, hogy ez az utca mocskát és kegyetlenségét dokumentarista szellemben megörökítő remekmű nem kaphatja meg a méltó befejezését. De a szériáért rajongó tengerentúli rapsztároknak – így az ötletet a stúdió döntéshozóinak személyesen pitchelő Drake-nek, valamint Future-nek – hála a brit kábeltévén két évad után tíz éve elkaszált külvárosi királydráma a Netflixen támadt fel főnixmadárként három további évadra. És a záróévad premierjét követően nemcsak a streamingszolgáltató szeptember eleji toplistáit hódította meg – úgy globálisan, mint Magyarországon –, hanem a kritikusok szívét is.

A több mint egy évtizeden átívelő történet két piti drogdíler, a gyerekkoruk óta jóban, de főleg inkább rosszban összetartó Dushane Hill (Ashley Walters) és Gerard Sullivan, azaz Sully (Kane Brett Robinson) felemelkedését és elkerülhetetlen bukását mutatja be az egyik Belső-London peremén található kerület, Hackney Summerhouse nevű fiktív lakótelepén.

Netflix Jelenetkép a Top Boy című sorozat 2. évadából.

Beperli Magyarországot az Átlátszó a sajtószabadság megsértése miatt

A lap és az újságírója azért fordul a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert a Portik-interjú letiltása miatt úgy érzi, Magyarországon nem biztosított a sajtószabadság.

Magyar Bálint: Magyarországon patronális autokrácia van, ragadozó állam működik

Milyen fázisai vannak egy autokratikus rendszer létrejöttének, és hogyan érhető ez tetten a magyar állam működésében? – a többi között erről is beszélt Magyar Bálint a Tangó és Kes podcastban. A volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, szociológus szerint a 2010 utáni Orbán-kormányok működésében megvalósult a Közép-Ázsiára és Oroszországra jellemző hatalmi struktúra, az állami intézmények elfoglalásával, a civil szervezetek, a média és a közösségi média bekebelezésével.

A szocialista kormányok oktatási minisztere a patronális autokrácia kifejezést használja a rendszer leírására, melyben egy politikai család köré szerveződő hálózat monopolhatalomra tett szert és maffiaállamot működtet. Míg egy liberális demokráciában a politikai, gazdasági és közösségi cselekvés szétválik, és transzparens szabályok alapján működik, addig Magyarországon ezek összejátszanak, kapcsolatuk pedig nem átlátható. Az állam működésnek célja itt nem a közjó megteremtése, hanem a magánérdekek képviselete.

– Az államhatalom eszközeivel zsarolnak ki vagyont, pozíciót a klientúrának – fejtette ki Magyar Bálint, aki szerint rejtőzködő, ezáltal kriminális személyes, függési viszonyok alapján, informális csoportoknál születnek a döntések.

Apponyi Albert kedvenc bordélyháza, a legmenőbb madámok és egy balhés főkapitány a századfordulón

Ki volt Thaisz Elek, Pilisy Róza vagy Mezon Frida?

The post Apponyi Albert kedvenc bordélyháza, a legmenőbb madámok és egy balhés főkapitány a századfordulón first appeared on 24.hu.

Ráküldte a biztonsági őreit a vécépapírtolvajokra a milliomos Fenyő János

A Tangó és Kes legújabb adásában a Fenyő-féle médiabirodalom egyik ékkövének számító Népszava egykori belpolitikai rovatvezetőjét, Dési Jánost kérdezzük, akivel ezúttal nem Fenyő János meggyilkolásának körülményeit boncolgattuk, hanem arra kértük: az alvilág és a felső tízezer köreiben egyaránt otthonosan mozgó milliomos hétköznapjaival kapcsolatban elevenítsen fel izgalmas epizódokat.

The post Ráküldte a biztonsági őreit a vécépapírtolvajokra a milliomos Fenyő János first appeared on 24.hu.

Itt található az alvilág bejárata

Az ókori görögök számára az alvilág egy fizikailag is létező hely volt, amelyet akár az élők is felkereshettek. Számos olyan leírás ismert, amely a halottak birodalmának bejáratát mutatja be, az egyik ilyen kapu pedig ma is jól ismert – írja az IFLScience.

A Ténaro-fok a görögországi Peloponnészoszon, a Mani-félsziget csücskén található, itt egy különleges barlangrendszer húzódik. A bejárat a tenger szintjén fekszik, a „kaput” egy sziklán lévő spártai templom maradványai jelölik

Bár az ókori görögök az alvilág több bejáratáról is tudtak, ez a leghíresebb.

„Nincs is olyan, hogy magyar maffia” – Dezső András könyvet írt a magyar alvilág nagyfőnökéről

Eddig nem közölt források és több száz órányi saját interjú segítségével írt könyvet Dezső András a magyar alvilág legismertebb figurájáról, Portik Tamásról. Az olajszőkítésből kinőtt, a kilencvenes évek összes nagy leszámolásával – Aranykéz utcai robbantás, Prisztás- és Fenyő-gyilkosság – összefüggésbe hozott Portik mégsem nevezhető maffiózónak Dezső szerint. Sőt: nincs is olyan, hogy magyar maffia. Tényleg akkora spíler volt Portik Tamás? Milyen politikai kapcsolatai voltak? Mi a legnagyobb titok? Podcastunkban erről kérdezi a szerzőt Bódis András és Borbás Barna.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból: