Best WordPress Hosting
 

Rekorder aszteroidát talált a magyar csillagász

Sárneczky Krisztián magyar csillagász 2024 januárjában mindössze három órával érkezése előtt észlelt egy aszteroidát. A 2024 BX1 jelű égitest Berlin felett lépett be a légkörbe, majd nagyrészt megsemmisült, egyes darabjait később a felszínen találták meg. Eddig csupán néhány objektumot sikerült az atmoszférával való találkozása előtt detektálni.

Egy friss tanulmány alapján a2024 BX1 egyéb szempontból is különleges volt: ez volt az eddigi leggyorsabban pörgő földközeli objektum – írja a Live Science.

A kutatók szerint az 50 ezer kilométer per órával haladó aszteroida nagyjából 2,6 másodpercenként forgott egyet, ami példátlan gyorsaság.

Kiderülhetett, honnan származik a Föld „második holdja”

A Kamo’oalewa (2016 HO3) nevű aszteroidára gyakran hivatkoznak úgy, mint a Föld második holdjára. Ennek oka, hogy a Földhöz hasonló pályán kering a Nap körül, pontos eredete azonban 2016-os felfedezése óta ismeretlen volt. Egy új tanulmány azonban most azt sugallja, hogy az égitest a Holdat érő hatalmas becsapódás következtében születhetett, írja az Interesting Engineering.

Erik Asphaug csillagász, a kutatás vezetője elmondta, hogy nagyjából 50 éve tanulmányozzák már az űrhajósok által a Hold felszínén gyűjtött kőzeteket, valamint több száz holdmeteorit darabjait, amelyek végül a Földön kötöttek ki. A Kamo’oalewa a szakértő szerint egyfajta hiányzó láncszem, amely összeköti a kettőt.

A kutatók modellezéssel vizsgálták meg, honnan származhat az aszteroida, melynek átmérője nagyjából fele akkora, mint a London Eye.

Hatalmas aszteroida közelítette meg a Földet

Hatalmas aszteroida közelítette meg a Földet, az objektum április 16-17-én amatőr távcsővel is megfigyelhető marad – írja a Live Science.

A 2013 NK4 jelű, 610 méter átmérőjű égitest április 15-én délután járt legközelebb bolygónkhoz, ekkor mintegy 3,2 millió kilométerre volt.

Csillagászati szempontból ez igen kis távolság.

Újabb vizsgálat igazolja: elkerüli a Földet a legveszélyesebb aszteroida

A 2004-ben felfedezett 99942 Apophis kisbolygót a szakértők azonnal potenciálisan fenyegetőnek ítélték, az objektum hosszú ideig a legveszélyesebb ismert aszteroidának számított. Eleinte 2,7 százalék esélyt adtak a 2029-es ütközésre, ami meglehetősen magas aránynak tekinthető, a kockázat viszont később lecsökkent. Három éve aztán egy vizsgálat megállapította, hogy az égitest belátható időn belül nem csapódhat a Földbe.

Egyes kutatók azonban ekkor sem nyugodtak meg, hiszen elképzelhető, hogy az Apophis – akár egy ütközés következtében – letérjen pályájáról. Paul Wiegert, a Western University munkatársa és Ben Hyatt, a Waterloo Egyetem csillagásza egy új tanulmányban most 1,3 millió ismert aszteroida pályáját vizsgálva arra jutott, hogy egyetlen kisbolygó sem fog találkozni az Apophisszal a következő években – írja az AFP.

„Tekintettel arra, hogy az Apophis milyen közel fog elhaladni a Föld mellett, fennáll annak a lehetséges kockázata, hogy a jelenlegi pályájáról való eltérés közelebb viszi a becsapódáshoz” – állapította meg Hyatt.

Méretes aszteroida érkezik Valentin-napon

Méretes aszteroida érkezik február 14-én, Valentin-napon – írja az IFLScience. A 2024 BR4 jelű kisbolygó átmérője 100-300 méter, Földhöz való viszonylagos közelsége és mérete miatt pedig potenciálisan veszélyes objektumnak számít.

Egy ilyen égitest becsapódva súlyos pusztítást okozna, igaz, a potenciálisan veszélyes besorolás még nem jelenti azt, hogy az aszteroida belátható időn belül valódi fenyegetést jelentene.

Az objektum február 14-én csillagászati szempontból közel, ám emberi mércével igen távol, mintegy 4,5 millió kilométerre fog elhaladni.

Elveszett égitest maradványaira bukkanhattak

A NASA kutatói a közelmúltban kezdhették meg a Bennu aszteroidáról elhozott minták elemzését – írja a ScienceAlert. Az anyagokat az OSIRIS-Rex űrszonda gyűjtötte be 2020 októberében, és 2023 szeptemberében juttatta el azokat a Földre.

Az előzetes eredmények arra utalnak, hogy Bennu egy ősi, óceánnal bíró világból származik.

A megállapítás alapja a kisbolygón észlelt foszfátkéreg. Ezen kalciumban és magnéziumban gazdag foszfátásványt még soha nem látták földi meteoritokon, kémiai összetétele viszont kísértetiesen hasonlít a Szaturnusz Enceladus nevű holdjánál észlelt anyagokra.

Ritka űrkőzetek hullottak bolygónkra

Az aubrit típusba tartozhatnak azok a meteoritok, amelyeket a közelmúltban Berlin térségében gyűjtöttek be – írja a Phys.org. Az űrkőzetek ezen csoportja rendkívül ritka.

Január 21-én, a hajnali órákban látványos tűzgömböt figyeltek meg Németországban. Az eseményért egy olyan aszteroida volt felelős, amelyet órákkal korábban detektált Sárneczky Krisztián a Piszkéstetői Obszervatóriummal. Eddig mindössze nyolc hasonló észlelés történt, a felfedezés kapcsán a 24.hu is beszélt a kutatóval.

A légkörben való megsemmisülés után a szakértők arra jutottak, hogy a 2024 BX1 jelű kisbolygó törmelékei elérhették a felszínt, ezért átfogó kutatás kezdődött. Végül több darabkát is sikerült megtalálni.

Az élet magjaira bukkantak egy aszteroidán

Egy friss tanulmány megerősíti, hogy ősi üstökösök hozhatták el a Földre az élet kialakulásához szükséges szerves molekulákat – írja a Live Science. A szakértők a Hajabusza-2 japán űrszonda által a Ryugu aszteroidáról elhozott mintákat elemezték, nem ez az első alkalom, amikor a kisbolygó anyagainak vizsgálata izgalmas eredményeket hoz.

A Ryugu, hivatalos nevén (162173) Ryugu, egy 870 méter átmérőjű, Föld-közeli aszteroida, amelynek nincs légköre. Ez azt jelenti, hogy felszíne közvetlenül ki van téve a világűrnek, és bolygóközi port gyűjthet.

A szakértők most 5-20 mikrométeres olvadékdarabokat találtak, amelyek akkor alakultak ki, amikor üstököspor csapódott a Ryugunak. Az olvadékon belül a kutatók a primitív szerves anyaghoz hasonló, apró, széntartalmú molekulákat detektáltak.

Megtalálhatták a berlini meteor törmelékeit

Megtalálhatták annak az aszteroidának a darabjait, amely január 21-én, a hajnali órákban semmisült meg Berlin térsége felett – írja az IFLScience. A kisbolygó különlegessége, hogy néhány órával az érkezése előtt detektálták, ezelőtt csupán hét hasonló megfigyelés történt.

A 2024 BX1-et ráadásul egy magyar kutató, Sárneczky Krisztián észlelte. A felfedezés kapcsán a 24.hu is beszélt a csillagásszal, aki azt nyilatkozta lapunknak: komoly versenyfutás kezdődött az esetleges meteoritok begyűjtéséért.

Az aszteroida feltételezett, nagyjából diónyi méretű darabjait a Berlini Természettudományi Múzeum munkatársai találták meg.

Kivédhetnénk egy aszteroida becsapódását?

Ahogy a 24.hu is beszámolt róla, órákkal az érkezése előtt észleltek egy kisebb aszteroidát. A 2024 BX1 jelű kisbolygó Berlin térségében lépett be a légkörbe, ahol rövidesen szétesett, az eseményről több videó is készült.

Az objektumot magyar kutató, Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa detektálta a Piszkéstetői Obszervatórium segítségével. A szakértő nevét több égitest is őrzi, így a C/2022 A1 (Sárneczky) üstökös, valamint a (10258) Sárneczky kisbolygó.

Sárneczky az elmúlt években több, a mostanihoz hasonló felfedezést tett. Ezt megelőzően legutóbb 2023 februárjában talált olyan aszteroidát, amely nem sokkal később elérte az atmoszférát – akkor Franciaország felett.

Buszméretű aszteroida közelíti meg a Földet hétvégén

Hamarosan egy negyed focipályányi átmérőjű aszteroida közelíti meg a bolygónkat. A 2024 BJ elnevezésű objektumot január 17-én fedezték fel, és január 27-én közelíti meg Földet, írja az IFLScience.

A becslések szerint az objektum nagyjából 25 méter átmérőjű.

Az aszteroida pályája bár kozmikus értelemben közelinek mondható, valójában 353 ezer kilométerre repül majd el a Földtől. Ez a Föld és a Hold közötti átlagos távolság 92 százalékának felel meg. Az objektum először magyar idő szerint szombaton 15 óra körül közelíti meg a Holdat, majd nagyjából három és fél órával később éri el pályájának a Földhöz legközelebbi pontját.

Órákkal a becsapódása előtt fedeztek fel egy aszteroidát

Apró aszteroida jelent meg a légkörben Berlin térségében január 21-én, a hajnali órákban – írja a Live Science. Az objektum látványos, de ártalmatlan tűzgömböt produkált, ahogy a légkörbe csapódott.

Hasonló észlelések évente néhányszor fordulnak elő, a mostani eset különlegessége, hogy nagyjából három órával az érkezése előtt sikerült felfedezni a kisbolygót. Ez mindössze a nyolcadik alkalom, amikor becsapódását megelőzően találnak meg egy aszteroidát.

A 2024 BXI jelű objektumot Sárneczky Krisztián detektálta a Piszkéstetői Obszervatórium segítségével.

Idegen anyagot tartalmazó tárolót nyit fel a NASA

Hamarosan teljesen hozzáférhetnek a kutatók az OSIRIS-REx által a Bennu aszteroidáról begyűjtött mintákhoz – írja az IFLScience. A NASA kutatói a közelmúltban sikeresen eltávolították a mintavevő fejről azt a két rögzítő elemet, amelyek szeptember óta akadályozták őket a tartály teljes kinyitásában.

A tárolót a lehető legtisztább körülmények között kell felnyitni, hogy a minta ne szennyeződjön be. A tartályt eredetileg 35 elem rögzítette, ezek közül kettőt viszont nem tudtak eltávolítani az elérhető és jóváhagyott eszközökkel. A csapatnak ezért új technikát kellett kidolgoznia.

Mérnökeink és tudósaink hónapokig fáradhatatlanul dolgoztak a színfalak mögött, hogy ne csak feldolgozzák azt a több mint 70 grammnyi anyagot, amelyhez korábban hozzáférhettünk, hanem új eszközöket is tervezzenek, fejlesszenek és teszteljenek, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy túllépjünk ezen az akadályon

Tényleg a Földbe csapódhat idén egy nagy aszteroida?

Az elmúlt napokban bejárta a világsajtót a hír, mely szerint 2024-ben egy elveszett aszteroida találhatja el a Földet – írja az IFLScience. A beszámolók alapján a NASA már nem képes követni a 2007 FT3 jelű kisbolygót, az objektum pedig becsapódás esetén 2,6 milliárd tonna TNT energiájával semmisülhet meg.

A potenciális ütközés állítólag 2024. október 5-én történhet meg. De mi igaz a hírből?

A 2007 FT3 valóban létezik, az égitestet 2007-ben találták meg. Az aszteroida abból a szempontból valóban elveszett, hogy mindössze 1,2 napig volt látható, mielőtt eltűnt a NASA műszerei elől. Ennek ellenére a korábbi megfigyelések alapján meg tudták határozni a 314 méter széles objektum pályáját. Tény, hogy a számítások szerint több lehetséges becsapódási dátumot is azonosítottak, egyet 2024 októberének elején.

Ez történne, ha atombombával találnának el egy aszteroidát

Az emberiséget régóta foglalkoztatja a kérdés, vajon miként védekezhetnénk, ha bolygónk felé tartana egy kataklizmával fenyegető objektum – már ha lenne egyáltalán eszközünk. A téma számos hollywoodi film alapötletét adja, de a problémát kutatók is vizsgálják. Noha egyelőre nem találtak olyan égitestet, amely belátható időn belül tényleges fenyegetést jelentene, nem árt felkészülni.

A technológia fejlődésének köszönhetően a védekezés ma már nem tűnik lehetetlennek. A NASA tavaly a DART misszió keretében egy aszteroida holdját találta el egy űrszondával, hogy kiderítse, képes-e eltéríteni az objektumot. A küldetés sikeresnek bizonyult.

Amennyiben egy ilyen manőver élesben mégsem válna be, adódna a kérdés, vajon egy nukleáris fegyver bevetése elegendő lenne a veszély semlegesítésére. Egy friss tanulmányban ezt vizsgálják a szakértők – írja a Space.com.

Vizet talált a NASA egy aszteroidából származó mintában

Szeptember végén sikeresen landolt a Földön a Bennu aszteroidából vett minta, amit azóta is elemeznek a NASA szakemberei. A kapszula kinyitásával meggyűlik a baja a kutatóknak, azonban némi anyaghoz már így is sikerült hozzáférni – írja az IFLScience.

Ez jelenleg nagyjából 70 grammot jelent, ami elég jó eredmény, tekintve, hogy összesen 120 gramm anyaggal számol az amerikai űrügynökség. A kutatók már el is végezték az elsődleges elemzéseket, és igen érdekes eredményre jutottak. A mintában nagyon sok olyan anyag van, ami a Naprendszer születésénél, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt volt jelen.

Emellett rengeteg benne a szerves vegyület, valamint a hidratált ásvány formájában lévő víz.

Hatalmas becsapódási kráter rejtőzik a dzsungel mélyén

Egy friss tanulmány alapján megtalálhatták a legutolsó nagy aszteroida-becsapódás helyszínét – írja az IFLScience. A potenciális kráter Laosz déli részén, a dzsungelben rejtőzhet.

Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában rengeteg kőzetanyag keletkezett, amikor 789 ezer évvel ezelőtt egy kisbolygó ütközött a Földnek. A tektit néven ismert, üveges kőzet jelentősen szétszóródott ekkor, még Madagaszkárt és az Antarktiszt is elérte.

A régebbi, nagyobb becsapódásokkal még több anyag jöhetett létre, ezek azonban mára többnyire eltemetődtek. Az ausztráliai és ázsiai tektitmezők elég frissek ahhoz, hogy sok helyen még mindig láthatóak legyenek.

Rövid időre eltűnik az égbolt egyik legfényesebb csillaga

December 12-én egy aszteroida fogja blokkolni az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektumát, az Orion csillagképben fekvő Betelgeuse vörös szuperóriást – írja a Live Science. A csillag jellemzően a 10. legfényesebb objektum, december 12-én, magyar idő szerint éjjel 2 óra 17 perc környékén viszont a 319 Leona rövid időre eltakarja majd bizonyos régiókból nézve.

Az esemény meglehetősen rövid lesz, mindössze 12 másodpercig tart majd.

Rövidsége ellenére a takarás a kutatók számára igen értékesnek ígérkezik, hiszen az esemény során adatokat gyűjthetnek a csillagról és a kisbolygóról.

Furcsán viselkedő objektumot találtak a Naprendszerben

Egy friss tanulmány alapján amatőr kutatók üstökösszerű viselkedést figyeltek meg a 2009 DQ118 jelű aszteroidánál – írja az IFLScience. Az adatok megerősítik, hogy a naprendszerbeli objektumok kategorizálását érdemes lehet átgondolni.

Az Active Asteroids projekt keretében önkéntesek vizsgálták meg a 2009 DQ118-re vonatkozó adatokat. 2016 márciusából több mint 20 olyan képet azonosítottak, amelyen csóvaszerű struktúra látható. A későbbi megfigyelésekből az is kiderült, hogy az aktivitás akkor zajlott, amikor az égitest megközelítette a Napot.

Csóva akkor jön létre, amikor a jég a magas hőmérséklet hatására szublimál. Több magyarázat is van arra, hogy egy kisbolygó miért viselkedhet üstökösként, egyes elképzelések szerint a túl gyors forgás vagy ütközések hatására szabadulhat fel belőlük anyag.

Videón, ahogy aszteroidába csapódik a NASA űrszondája

Nagyjából egy évvel ezelőtt a NASA példátlan küldetést hajtott végre: első alkalommal próbált meg eltéríteni egy aszteroidát – pontosabban annak egy holdját. A DART a Dimorphos nevű objektumba csapódott be, a misszióval sikerült módosítani az égitest pályáját.

A közelmúltban új felvételeket tettek közzé a történelmi pillanatokról – írja az IFLScience.

Jacint Roger Perez spanyol amatőr kutató a nyers képeket stabilizált videókká alakította, amelyek többféleképpen mutatják meg a becsapódásokat.