Best WordPress Hosting
 

Magyarországról örökítették meg a látványos üstököst

Több felvételt is készített a 12P/Pons-Brooks-üstökösről Majzik Lionel, a magyar asztrofotós közösségi oldalán számolt be március 3-i, tápióbicskei megfigyeléseiről. Mint írta, az égitest egyre fényesebb.

Az objektum az elmúlt évben több kitörést is produkált, és a napokban újabb, kisebb kitörésen esett át. Emiatt március elejére rendkívül látványos lett, a kedvező időjárás pedig lehetőséget teremtett a megfigyelésre.

A kidobott anyag szinte pajzsként ölelte körül a kómát, csóváját pedig látványos módon formálta a napszél.

70 éve nem látott üstökös tér vissza

Sikerült megörökítenie a 12P/Pons–Brooks-üstököst Majzik Lionelnek, a magyar asztrofotós a Facebook-oldalán számolt be a megfigyelésről. Felvétele 2024. február 16-án, az esti órákban készült.

A viszonylag még halvány, de annál hosszabb csóva sajnos csak felsejlett az 51%-os holdfázis mellett, de bízom benne, hogy a holdtöltét követően lesz néhány derült éjszaka, amikor teljes pompájában megmutatkozhat a kométa

– írta bejegyzésében. Majzik Lionel szerint a következő hetekben mindenképp érdemes lesz kisebb távcsövekkel az égitest nyomába eredni.

Már legalább 230 világvégét túléltünk

Egyes számítások szerint a történelem során már 230 alkalommal kellett volna eljönnie a világvégének, azaz ennyi alkalommal jósolták meg különböző korokban a teljes pusztulást. Ezekből szemezgetett a Múlt-kor.hu.

Zavargások törtek ki

Egészen az ókorig vissza tudunk nyúlni, egy legenda szerint a Rómát alapító Romulus egyszer 12 sast látott, ami azt jelentette, hogy a város az alapítása utáni 120. évben, azaz Kr. e. 634-ben el fog pusztulni. A Kr. u. 160 és 240 között élt Sextus Julius Africanus szerint a teremtés utáni hatezredik évben lesz vége a világnak. Mivel pedig Ádám születése és Krisztus feltámadása között 5531 év telt el, így a jóslat legkésőbb az V. század végén teljesedik be. Ezt a kalkulációt az egyik legfontosabb harmadik századi római teológus, Hippolytus, valamint Lugdunum püspöke, Irenaeus is megerősítette.

Elindult felénk a Halley-üstökös

A rendszeresen visszatérő Halley-üstökös rövid keringési idejű objektum – legalábbis csillagászati léptékben –, pályáját 75,9 év alatt járja be, vagyis a szerencsések életükben kétszer is megpillanthatják. Napközelben szabad szemmel is megfigyelhető, erre legutóbb 1986-ban volt lehetőség, legközelebb pedig 2061-ben adódik rá alkalom.

Elnyújtott ellipszis pályán kering a Nap körül, ennek legtávolabbi pontja több mint 35 csillagászati egység (CSE) –egy csillagászati egység a Föld Naptól mért átlagos távolsága, csaknem 150 millió kilométer –, vagyis még a Neptunusznál is távolabb jut – írja a Csillagászat.hu. És amiért most érdemes róla beszélni, hogy az üstökös 2023. december 9-én 14 órakor érte el aphéliumát, azaz ekkor volt legtávolabb a Naptól.

Ezt követően útja már a Naprendszer belső térségei felé vezet, az üstökös ismét közelít.

Üstökösök terjeszthetik az életet a galaxisban

Egy friss tanulmányban a szakértők azt vizsgálják, eljuttathatták-e üstökösök az élet építőelemeit olyan kőzetbolygókra, amelyek a Naprendszeren kívül fekszenek – írja a Space.com. A Föld esetében már korábban felmerült, hogy az érintett anyagok kisebb égitestek közvetítésével érkezhettek.

Bolygónk korai időszakában rengeteg, a Naprendszer formálódásából hátramaradt objektum, köztünk sok aszteroida és üstökös csapódott be. Egyes kutatók szerint az üstökösök olyan molekulákat is magukkal hoztak, amelyekből aztán kifejlődött az élet.

Richard Anslow, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és kollégái ezúttal arra voltak kíváncsiak, vajon a Tejútrendszerben lévő exobolygóknál is lejátszódhatott-e hasonló. A szakértők a vizsgálathoz új matematikai modelleket dolgoztak ki.

Furcsán viselkedő objektumot találtak a Naprendszerben

Egy friss tanulmány alapján amatőr kutatók üstökösszerű viselkedést figyeltek meg a 2009 DQ118 jelű aszteroidánál – írja az IFLScience. Az adatok megerősítik, hogy a naprendszerbeli objektumok kategorizálását érdemes lehet átgondolni.

Az Active Asteroids projekt keretében önkéntesek vizsgálták meg a 2009 DQ118-re vonatkozó adatokat. 2016 márciusából több mint 20 olyan képet azonosítottak, amelyen csóvaszerű struktúra látható. A későbbi megfigyelésekből az is kiderült, hogy az aktivitás akkor zajlott, amikor az égitest megközelítette a Napot.

Csóva akkor jön létre, amikor a jég a magas hőmérséklet hatására szublimál. Több magyarázat is van arra, hogy egy kisbolygó miért viselkedhet üstökösként, egyes elképzelések szerint a túl gyors forgás vagy ütközések hatására szabadulhat fel belőlük anyag.

Városméretű üstökös közelít a Föld felé

Kisváros méretű üstökös száguld a Nap felé, állapította meg a Brit Csillagászati Egyesület (BAA). A 12P/Pons-Brooks névre keresztelt üstökös néhány hónapon belül a Földről is látható lesz. Ekkor érdemes lesz megragadni az alkalmat, legközelebb ugyanis 71 év múlva tér csak vissza – írja a LiveScience.

A szakértők jelentése szerint a kriovulkáni üstökös szilárd maggal bír, amelynek átmérője becslések szerint 30 kilométer, anyagát tekintve pedig jég, por és gáz keveréke. A magot egy kómának nevezett gázfelhő veszi körül, amely az üstökös belsejéből szivárog. Amikor a napsugárzás felmelegíti az üstököst, a nyomás megnő, és felrobban, darabjait pedig a maghéj repedésein keresztül kilövi az űrbe.

A robbanás csillagászok szerint egy furcsa, szarvszerű kitüremkedést eredményez, melynek eredményeként többen az Ezeréves Sólyomhoz hasonlítják az üstököst.

Magyarországról fotózták le az új üstököst

A magyar asztrofotós, Majzik Lionel Facebook-oldalán osztotta meg a az újonnan felfedezett, C/2023 P1 (Nisimura) nevű üstököst – az égitestet 2023. augusztus 12-én fedezte fel Nisimura Hideo, japán amatőr csillagász. Az új kométa híre futótűzként terjedt a szakmai berkekben, mivel könnyed távcsöves célpontnak számított és a pályaszámítások hamar megmutatták, hogy a napközelségéhez érve az év legfényesebb üstökösének ígérkezik – írja az asztrofotós.



Az üstökös töretlenül fényesedik, és ha nem történik váratlan fordulat, akkor ideális körülmények között akár szabad szemmel is láthatóvá válna, de a Naptól való kis szögtávolsága miatt, elengedhetetlen egy binokulár vagy egy kisebb távcső használata. Az üstökös szeptember 13-án lesz a Földhöz legközelebb, mintegy 125 millió km-re tőlünk. Addig a hajnali, később néhány napig az esti szürkületben lesz megfigyelhető.

Hétvégén látható lesz egy üstökös, mielőtt 400 évre eltűnik

Hétvégén láthatóvá válhat egy üstökös mielőtt 400 évre eltűnik a Föld közeléből – írja a The Guardian. A C/2023 P1 (Nisimura) nevű égitestet 2023. augusztus 12-én fedezte fel Nisimura Hideo, egy japán amatőr csillagász.

Amint lapunk korábban beszámolt róla, az üstökös szeptember 18-án lesz napközelben, ekkor a Merkúrnál is közelebb kerül a Naphoz, látszó fényessége pedig elérheti a három magnitúdót, így akár szabad szemmel is megfigyelhető lenne, ha nem látszana nagyon kis szögtávolságra a Naptól.

A csillagászok szerint szeptember 10-e környékén, vagyis most hétvégén lehet a legérdemesebb próbálkozni a megfigyelésével, amikor még halványabb, de könnyebben észlelhető lesz.

Magyar asztrofotós örökítette meg az új üstököst

Megörökítette az újonnan felfedezett C/2023 P1 (Nisimura) nevű üstököst egy magyar asztrofotós, Majzik Lionel – olvasható a férfi Facebook-oldalán. Az égitestet 2023. augusztus 12-én fedezte fel Nisimura Hideo, egy japán amatőr csillagász, Majzik Lionelnek pedig szeptember 5-én sikerült lencsevégre kapnia Tápióbicskéről.

Ma hajnalban villás csóvát mutatott az augusztus közepén felfedezett C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös. A kométa napról napra fényesebb, de ezzel párhuzamosan egyre kedvezőtlenebb megfigyelési körülmények várhatók.

– írja az asztrofotós bejegyzésében.

Látványos üstökös érkezik szeptemberben

Hat év után újra a Föld közelébe kerül az űrszondák által is megörökített 103P/Hartley üstökös – írja az MTI a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közleményére hivatkozva. Az objektum szeptember végén mintegy 57 millió kilométerre jár majd a Földtől, ekkor kisebb távcsővel is megfigyelhető lesz.

A CSFK szerint szeptember 6. és 22. között érdemes leginkább az üstökös észlelésével próbálkozni, mert akkor a Hold nem zavarja a láthatóságát.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló szeptember 16-i Csillagkapu elnevezésű programján az objektumot is megtekinthetik majd a látogatók.

Eddig ismeretlen üstökös válhat láthatóvá szeptemberben

Az előrejelzések szerint szeptemberben akár szabad szemmel is látható lehet az éjszakai égbolton egy újonnan felfedezett üstökös – írja az MTI a Csillagaszat.hu cikke alapján. A C/2023 P1 (Nisimura) nevű üstököst egy 72 éves japán amatőr csillagász, Hideo Nisimura fedezte fel 2023. augusztus 12-én.

Nagy fényessége számos amatőr csillagásznak tette lehetővé az égitest szemlélését, a sok megfigyelésnek köszönhetően pedig gyorsan sikerült meghatározni a pályáját, ami megerősítette, hogy egy korábban ismeretlen üstökösről van szó.

Az égitest szeptember 18-án lesz napközelben, ekkor a Merkúrnál is közelebb kerül a Naphoz, ami potenciálisan fényes üstököst jelenthet. A kellően sötét, fényszennyezéstől mentes helyekről készített képeken az üstökösnek már halvány csóvája is látszik.