Best WordPress Hosting
 

Atomerőművet építene Oroszország a Holdon

Megkezdte Oroszország azon atomerőmű építését, amelyet a Kínával közösen tervezett holdbázison használnának – írja a Reuters. Erről Jurij Boriszov, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz vezetője számolt be.

Boriszov idén márciusban jelentette be, hogy az állomás energiaellátásának ötletét fontolgatják. Oroszország és Kína hivatalosan 2022-ben állapodott meg a holdbázis projektjéről, azóta látványtervet is közzétettek a létesítményről.

Oroszország szerepe egyre csökken a világűrben, helyét pedig a vele jó kapcsolatot ápoló Kína veszi át.

Lebegő robotvonatot építene a Holdon a NASA

Lebegő robotvonatot építene a Holdon a NASA – írja a Live Science. Bár az elképzelés úgy hangzik, mintha egy science-fiction filmből vették volna az ötletet, az amerikai űrügynökség szerint már a 2030-as évekre valósággá válhat.

Meg akarjuk építeni a Hold első vasúthálózatát, amely automatizált lesz, valamint megbízhatóan és hatékonyan szállítja majd a rakományait

– nyilatkozta Ethan Schaler robotikai mérnök, a projekt vezetője. Schaler szerint az önműködő, tartós szállítórendszer elengedhetetlen egy fenntartható holdbázis működéséhez.

Ritka esemény fedheti fel a Stonehenge titkát

Ritka égi jelenség mutathatja meg, hogy a Stonehenge igazodik-e a hold bizonyos pozícióihoz – írja a The Independent. A Stonehenge és a nap kapcsolata meglehetősen jól ismert, egy hipotézis alapján azonban a struktúra bizonyos időszakokban a holdkeltéhez és nyugtához is igazodik.

18,6 évente egyszer a hold a lehető legészakabbra kel és a legdélebbre nyugszik a horizonton, ilyenkor a nyári napnál magasabbra, de a téli napnál alacsonyabbra kerül az égbolton.

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy erre a Stonehenge ősi építői is felfigyeltek, és ez befolyásolta a struktúra kialakítását.

Ismét elindult Kína a Holdra

Magyar idő szerint május 3-án dél előtt indult útnak az újabb kínai holdmisszió, a felbocsátást a Space.com élőben közvetítette. A Csange-6 célja az égitest túlsó oldala, a küldetés nem egészen két hónapig tarthat.

Kína az elmúlt években jelentős sikereket ért el a Holdnál, 2019-ben például történelmet írt, amikor a Csange-4 révén elsőként juttatott űreszközt az objektum túlsó felére. Eközben a rivális Egyesült Államok holdprogramja jelentős kihívásokkal néz szembe.

A Csange-6 az előttünk álló évek három kínai holdküldetésének egyike, az ázsiai ország 2030-ra embert is elküldene az égitest felszínére.

A szakértőket is meglepte a japán holdszonda

Ismét magához tért a japán SLIM holdszonda, így már a harmadik holdi éjszakáját túlélve – írja a CNN. Az eszköz ezzel minden előzetes elvárást felülmúlt, ugyanis nem úgy tervezték meg, hogy át tudja vészelni az égitest napfénymentes időszakait. A Holdon egy éjszaka körülbelül két hétig tart, ez idő alatt pedig akár -133 Celsius-fokig is hűlhet a hőmérséklet.

A SLIM még január 19-én ért földet az égitesten, amely történelmi sikernek számított Japán számára, hiszen ezzel az ötödik országgá vált, amely az égitest felszínén landolt az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína és India után. A leszállás azonban nem egészen ment a tervek szerint, az eszköz ugyanis fejjel lefelé, az orrán landolt.

Az eszköz a szerencsétlen érkezés ellenére is képes volt működni, és még fotókat is küldött a Földre. Azóta már három holdi éjszakát vészelt át, legutóbbi felébredésekor pedig ismét fényképpel ajándékozta meg a japán űrügynökséget.

Videón mutatták be a kínai holdbázis látványterveit

Videón mutatta be a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) jövőbeli holdbázisának látványterveit – írja a Space.com. A képkockákon azonban egy furcsaság is észrevehető: a NASA űrsiklója.

Kínának nagy ambíciói vannak a Holddal kapcsolatban, 2030-ig embert akarnak juttatni az égitest felszínére, hosszú távú terveik között pedig egy holdbázis, a Nemzetközi Holdi Kutatóközpont (ILRS) kiépítése is szerepel, amelyet Oroszországgal és több másik nemzettel közösen valósítana meg.

Az animált videón azt láthatjuk, hogy képzeli el az űrügynökség ezt a létesítmény, a képsorokon emellett pedig egy holdjáró, több műhold és érdekes módon a NASA Space Shuttle (űrsíkló) űrrepülője is feltűnik. Ez a 2011-ben nyugdíjazott űrjármű feltehetőleg tévedésből kerülhetett a látványtervekre, hiszen a CNSA nem folytat közös munkát az amerikaiakkal a holdbázissal kapcsolatban, sőt, a NASA-nak szigorúan tilos együttműködnie kínai szervezetekkel.

A falon körbe futva edzhetnének az űrhajósok a Holdon

A motorversenyzők halálfalából inspirálódtak azok az olasz kutatók, akik azt vizsgálták, hogyan őrizhetnék meg az űrben is a Holdra visszatérni készülő űrhajósok izomzatát – számol be a Guardian. Mindezt egy 36 méter magas daruval és arról lógó bungee jumping kötelekkel tesztelték a földön egy tíz méter átmérőjű körben. A milánói egyetem professzora, Alberto Minetti szerint elég 8 mérföld per órával, azaz nagyjából ötperces kilométerekkel futni, hogy a talp a falon maradjon, hála annak, hogy a gravitáció a hatoda a földiének.

Nick Caplan, a newcastle-i Northumbria University professzora a Guardiannek azt mondta, a kutatás kétségtelenül újszerű, de kételkedett abban, hogy az első holdtelepek elég nagyok lesznek az edzésekhez. Ő felfújható mandzsettákkal kísérletezik, amelyek korlátozzák a véráramlást: a földi kísérletek alapján ezek alacsony intenzitású és rövid edzések mellett is olyan hatást érnek el, mint a sokkal intenzívebb edzés.

A csontsűrűség- és izomtömeg-vesztés megelőzése nem csak erőnléti szempontból fontos: az űrbéli eltunyulás a finommotoros mozgásoknak sem kedvez. 1972, az Apollo program vége óta nem járt ember a Holdon, de a NASA 2026-ra visszatérne az Artemis program keretében. Ehhez először egy előkészítő küldetésen megkerülnék az égitestet.

Mi történne, ha eltűnne a Hold?

A Hold évmilliárdok óta kíséri a Földet, ezért nehéz elképzelni nélküle az életet. A Space.com új cikkében azonban mégis megpróbálkozik ezzel, és igyekszik kideríteni, mi is történne, ha hirtelen eltűnne a Hold.

A NASA egyik szakértője, Noah Petro szerint elképzelhető olyan esemény, amely a Hold pusztulásával járhatna. Ha például egy, a csillagközi térben szabadon haladó kóbor bolygó belépne a Naprendszerbe és neki ütközne, akkor darabjaira hullhatna. Arra elképesztően kevés esély van, hogy ilyesmi valóban bekövetkezik, de ha mégis megtörténne, vajon milyen hatása lenne a földi életre?

Az egyik legszembetűnőbb változás az árapály tevékenységet érintené, abban ugyanis fontos szerepet játszik a Hold vonzása. Az árapály miatt számos, úgynevezett árapálysíkság alakult ki a Földön. Ezek olyan területek, amelyek olykor víz alatt vannak, olykor pedig szárazak. Az árapálysíkságok rengeteg élőlény számára jelentenek élőhelyet, amelyek a Hold eltűnésével vagy teljesen kihalnának vagy jelentősen átalakulnának, így komplett ökoszisztémák tűnnének el. 

Kiderülhetett, honnan származik a Föld „második holdja”

A Kamo’oalewa (2016 HO3) nevű aszteroidára gyakran hivatkoznak úgy, mint a Föld második holdjára. Ennek oka, hogy a Földhöz hasonló pályán kering a Nap körül, pontos eredete azonban 2016-os felfedezése óta ismeretlen volt. Egy új tanulmány azonban most azt sugallja, hogy az égitest a Holdat érő hatalmas becsapódás következtében születhetett, írja az Interesting Engineering.

Erik Asphaug csillagász, a kutatás vezetője elmondta, hogy nagyjából 50 éve tanulmányozzák már az űrhajósok által a Hold felszínén gyűjtött kőzeteket, valamint több száz holdmeteorit darabjait, amelyek végül a Földön kötöttek ki. A Kamo’oalewa a szakértő szerint egyfajta hiányzó láncszem, amely összeköti a kettőt.

A kutatók modellezéssel vizsgálták meg, honnan származhat az aszteroida, melynek átmérője nagyjából fele akkora, mint a London Eye.

Különleges együttállás várható péntek éjszaka

Április 26-án különlegesen szép együttállás figyelhető meg az éjszakai égbolton, amelynek során a kelő Hold szoros közelségbe kerül az Antares csillaggal, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye nyomán.

Pénteken 23:00 óra után a Hold 36 ívmásodperces, szoros együttállásban lesz a Skorpió legfényesebb csillagával, az 1 magnitúdós vörös szuperóriással, az Antares csillaggal. Budapesten az Antares csillag 23:00 órakor kel délkeleten, a 91 százalékos fázisú, közel telihold pedig bő 5 perc múlva követi majd.

A különleges holdkelte megfigyeléséhez nyílt és tiszta látóhatár szükséges. Ilyen észlelőhelyen egy egyszerű kézitávcsővel is különleges látványt nyújt majd a szivárvány minden színében csillogó horizontközeli Antares, és a vöröses színű, légköri fénytörés által összelapított holdkorong közelsége.

Teljes napfogyatkozás lesz Amerikában

Teljes napfogyatkozás lesz látható Közép- és Észak-Amerika egyes részeiről április 8-án, hétfőn – írja a Time and Date.

Az eseményt egy keskeny sávban, a mexikói Sinaloától Coahuiláig, az amerikai Texastól Maine-ig, valamint a kanadai Ontariótól Új-Fundlandig figyelhetik majd meg.

Ezzel párhuzamosan Észak-Amerika szinte egész területén, bizonyos dél- és közép-amerikai országokban, valamint Nyugat-Európa egyes részein részleges napfogyatkozás lesz. A folyamat régiónként más-más időpondban kezdődik, a teljes napfogyatkozást az első szerencsések magyar idő szerint 18:38-tól láthatják.

Bevezethetik a holdi időszabványt

A Fehér Ház arra kéri a NASA-t, hogy találja ki, miként lehetne precízen meghatározni az időt a Holdon – írja a The Guardian. Az amerikai Tudomány- és Technológiapolitikai Hivatal (OSTP) vezetőjének március 2-án elküldött jegyzetében arra szólították fel az űrhivatalt, hogy más amerikai és külföldi űrszervezetekkel együtt dolgozzon ki egy holdközpontú időszámítást.

A NASA-nak 2026 végéig kell megalkotnia az egyezményes koordinált világidő (UTC) mintájára a koordinált holdidőt (LTC).

Mivel égi kísérőnkön kisebb a gravitáció, az idő ott egy kicsivel, napi 58,7 mikromásodperccel gyorsabban telik, mint a Földön. „Egy atomóra a Holdon más ütemben ketyeg, mint egy földi” – mondta Kevin Coggins, a NASA kommunikációs és navigációs vezetője.

Több ezer rengést észleltek a Holdon

Egy új tanulmány alapján a Hold a vártnál sokkal aktívabb – írja a Space.com. A kutatók a NASA Apollo-küldetéseinek adatait átfésülve több mint 22 ezer új holdrengést azonosítottak, ezzel majdnem megháromszorozták a Holdon ismert szeizmikus események számát.

A holdrengéseket az égitest belsejében bekövetkező mozgások idézik elő. A földrengésekkel ellentétben ezek hátterében nem a tektonikus lemezek, hanem a fokozatos hőmérséklet-változások és a meteoritbecsapódások állnak. Ennek következtében a helyi szeizmikus események gyengébbek a földieknél.

1969 és 1977 között az amerikai űrhajósok által telepített műszerek mintegy 13 ezer holdrengést észleltek.

Műholdat küldött Kína a Hold túlsó oldalára

Műholdat indított útnak a Hold túlsó oldalához Kína szerdán – írja az MTI.  A 1,2 tonnás Csüecsiao-2 nevű eszköz kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Hold tőlünk távol eső oldalára tervezett jövőbeni küldetés között.

A szatelitet és két miniatűr műholdat, a Tientu-1 és -2-t szállító, Hosszú Menetelés-8 elnevezésű rakéta az állami média közlése szerint a déli Hajnan sziget tartományból indult el. A Csüecsiao-2 a Hold körül fog keringeni, és jeleket továbbít majd a várhatóan májusban induló, történelmi Csang’o-6 küldetésnek. A Csang’o-6 robotmisszió célja, hogy mintákat nyerjen egy ősi medencéből, ezzel először szerezve anyagot a Hold rejtett oldaláról.A nevezett műhold emellett a 2026-ban induló Csang’o-7 és a 2028-ban induló Csang’o-8 holdmisszió közvetítő platformjaként is szolgál majd.

A kínai tervek szerint 2040-re a Csüecsiao-2 egy olyan műholdrendszernek lesz a része, amely kommunikációs hídként szolgál majd a legénységgel ellátott holdi küldetésekhez és más bolygók, például a Mars és a Vénusz felderítéséhez is. A Tientu-1 és Tientu-2 miniatűr műholdak pedig teszteket végeznek majd a konstelláció kiépítéséhez. A műholdrendszer emellett kommunikációs, navigációs és távérzékelési támogatást is nyújt majd a Hold déli pólusára tervezett kínai kutatóállomás számára.

Túlélte a holdi éjszakát a japán űreszköz

A japán űrkutatási hivatal (JAXA) szerint túlélte a hosszú holdi éjszakát a japán SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) leszállóegység – írja az MTI. A robot ismét kapcsolatba lépett a földi irányítással.

A SLIM januárban 19-én landolt a Holdon, ezzel Japán lett az ötödik ország, amely sikeresen juttatott űreszközt az égitestre. A SLIM az egyenlítőtől délre szállt le, és kivételes, 55 méteres pontossággal érte el a kijelölt célt. Leszállása után azonban energiaellátási problémák miatt egy időre ki kellett kapcsolni, ugyanis érkezésekor felborult, és rossz szögben álltak az energiát biztosító napelemei.

Bő egy héttel később, január 28-án azonban a napfény elérte az űreszközt, és megoldódott az energiaellátása.

50 év után újra holdra szállt Amerika

Sikeresen landolt a Hold déli sarkánál az Odysseus nevű amerikai űreszköz – írja a Space.com. A leszállásra magyar idő szerint február 23-án éjjel, 0:23-kor  került sor.

A küldetés történelminek számít, hiszen most sikerült először magáncég által épített eszköznek holdra szállnia, ráadásul ezzel több mint 50 év után tért vissza a Holdra az Egyesült Államok.

Az USA legutóbb 1972-ben, az Apollo–17 misszió során hajtott végre landolást az égitesten.

50 év után landolhat ma Amerika a Holdon

Ha minden a tervek szerint halad, február 22-én éjszaka az Intuitive Machines történelmet írhat – számol be az IFLScience. A vállalat lehet az első magáncég, amely puha landolást hajt végre a Holdon, ezzel együtt az övé lehet a legközelebbi űreszköz az égitest déli pólusához.

Az Odysseus, azaz az IM-1 múlt héten indult útnak, és a számítások alapján magyar idő szerint február 22-én, 23:49-kor szállhat le a Holdon, a Malapert A-kráterben. A 69 kilométer átmérőjű mélyedés a déli saroktól 300 kilométerre fekszik. A pólushoz való közelséget tekintve a jelenlegi rekorder az indiai Chandrayaan-3, amely tavaly szeptemberben 600 kilométerre jutott a régiótól.

A megcélzott terület a Malapert-hegység közelében van, amely a következő emberes landolás egyik potenciális célpontja. A leszállást 2026 szeptemberében, az Artemis-3-mal hajthatják végre.

Történelmi holdküldetésre készül Kína

Történelmi holdküldetésre készül Kína, a tervek szerint idén májusban veheti kezdetét – írja a Space.com. A Csang-o–6 nevű leszállóegység a Hold túlsó oldalán landolhat majd.

Amennyiben sikerrel jár, ez lesz az első misszió, amely a Hold távolabbi oldaláról juttat mintát a Földre.

A Csang-o–6 küldetése várhatóan 53 napig fog tartani. A leszállóegység az Apolló-kráterben landol majd, ahol körülbelül 2 kilogrammnyi holdi anyagot gyűjt össze. A mintákat egy emelkedő járműbe helyezi bele, amely ezután Hold körüli pályára áll, ahol egy ott várakozó szerviz modulnak adja át az értékes rakományt. A szerviz modul aztán elindul a Föld felé, később pedig kibocsát magából egy visszatérő kapszulát, amely egy ejtőernyő segítségével biztonságosan juttatja el hozzánk a mintákat.

Újabb ország csatlakozott Amerika űrszövetségéhez

Görögország a legújabb ország, amely csatlakozott az Egyesült Államok űrszövetségéhez, az Artemis Accordshoz, azaz Artemis-egyezményekhez – írja a Space.com. Jorgosz Gerapetritisz görög külögyminiszter február 9-én az Egyesült Államok Külügyminisztériumában, egy szélesebb körű amerikai-görög stratégiai párbeszéd keretében írta alá a megállapodást.

Gratulálunk Görögországnak, hogy a 35. országként csatlakozott az Artemis Accords-családhoz

– mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója az aláírási ceremónián. „Az Egyesült Államok és Görögország régóta partnerek és barátok, és örömmel bővítjük ezt a partnerséget a kozmoszban. Együtt alakítjuk az együttműködés jövőjét az űrben az Artemis-generáció számára” – tette hozzá.