Archívum címkék: curiosity

Egy ősi folyó maradványait örökíthette meg a NASA Curiosity marsjárója – írja a Gizmodo. A rover közel 12 éve dolgozik a vörös bolygón, és nem először bukkant az egykori marsi víz nyomaira.

Az űreszköz a közelmúltban érkezett meg a Gediz Vallishoz, a kanyargós, természetes csatornát egy ősi folyó vájhatta ki.

A 360 fokos panorámaképet nemrégiben hozta nyilvánosságra a NASA. A fotó február 3-án készült, a Curiosity a tervek szerint hónapokig fogja vizsgálni a területet. Az alábbi, a YouTube-ra feltöltött felvétel a képernyőre kattintva forgatható, a fotón többek között az a meredek lejtő is látható, amelyen a Curiosity felkapaszkodott, hogy elérje a régiót.

A NASA Curiosity marsjárójának köszönhetően megnézhetjük, hogyan telik egy nap napkeltétől napnyugtáig a Mars felszínén – írja az IFLScience.

A két, egyenként 25 képkockából álló videót a robot fekete-fehér veszélyelhárító kameráival (Hazcam) rögzítették a vörös bolygón 2023. november 8-án, helyi idő szerint reggel 5:30 és délután 5:30 között.

A felvételek elindítására vonatkozó utasítások voltak az utolsóak, mielőtt a Nap közvetlenül a Mars és a Föld közé került. A kéthetes periódus alatt szünetelt a kommunikáció a Curiosity és a földi irányítás között.

Egy egykori törmelékár nyomait figyelte meg a NASA Curiosity marsjárója – olvasható az űrhivatal oldalán. A vörös bolygó nagyjából 3 milliárd éve élte utolsó nedves időszakát, ekkor egy hatalmas, sarat és köveket tartalmazó törmelékár zúdult le azon a hegyoldalon, ahol az űreszköz most kutat.

A törmelék egy legyezőszerű formációt, egy úgynevezett hordalékkúpot hozott létre, amelyet aztán a szél magas gerinccé erodált.

A Curiositynek a közelmúltban harmadik próbálkozásra sikerült elérnie a képződményt, ahol 360 fokos felvételt készített.

A Gediz Vallis Ridge nevű gerinc felé közeledik a NASA egyik marsjárója, a Curiosity – írja az IFLScience. A formációra a Mars Bermuda-háromszögeként szoktak hivatkozni nehéz megközelíthetősége miatt.

A Gediz Vallis a Mount Sharp nevű hegy része, amely a Gale-kráterben magasodik. A mélyedésben egykor nagy mennyiségű folyékony víz volt, a térségben 2012-ben landolt a Curiosity.

A marsjáró 2020 óta háromszor próbálta meg sikertelenül megközelíteni a Gediz Vallist, amelynek terepe nagyon nehezen járható.

A NASA Curiosity marsjárója bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy mintegy 3,6 milliárd éve szezonális száraz és csapadékos időszakok követték egymást a vörös bolygón – írja a Vice. Egyre több adat igazolja, hogy a távoli múltban a Mars egy sokkal barátságosabb hely volt, ahol akár az élet is jelen lehetett.

Az égitestnek egy időben erős mágneses tere és sűrű atmoszférája volt, felszínén pedig nagy mennyiségű víz volt, a mágneses mező hirtelen összeomlása viszont drasztikusan átalakította a bolygó képét. Az egykor kedvezőbb körülmények nyomai ma is detektálhatóak.

2021-ben a Curiosity egy furcsa, sokszögletű gerincekből álló terület mellett haladt el, amelyhez hasonlót korábban még soha nem láttak a Marson. Egy friss tanulmányban a szerzők arra jutottak, hogy a mintázatok repedések, amelyek az áradások és a kiszáradások rendszeres epizódjai során keletkeztek.