Best WordPress Hosting
 

Olyan lehetett egykor a Mars, mint ma a Föld

A kutatók egy ideje tudják, hogy a Mars a távoli múltban a mostaninál sokkal barátságosabb égitest volt: a bolygónak kellemes klímája lehetett, légköre szén-dioxidban gazdag és sűrű volt, felszínét pedig folyók és tavak tarkították. Egy friss tanulmány most azt mutatja, hogy az ősi Mars a vártnál is Föld-szerűbb lehetett – írja az IFLScience.

A kutatók a NASA Curiosity roverének adatait elemezték, amely egy feltételezett tómederben, a Gale-kráterben folytat vizsgálatokat. A szakértők a vártnál magasabb mangán-oxid szintről számoltak be az üledékes kőzetekben, ami erős oxidáló környezetre utal.

Ez alapján elképzelhető, hogy a Mars légköre egykor sokkal több oxigént tartalmazott, mint eddig hitték.

A marsi élet modelljét találták meg Chilében?

A Chile és Peru területén fekvő Atacama sivatag a világ egyik legszárazabb helye. Évente 1-4 milliméternyi csapadék éri, a felszíne gyakorlatilag kihalt, ám a fenti száraz forróság nem akadályozza meg az élet burjánzását mélyen a föld alatt. Az oxigénszegény, sós és extrémszáraz talajban ismert volt baktériumok jelenléte, de míg eddig csak a felsőbb rétegeket vizsgálták, a kutatók ezúttal minden korábbinál mélyebbre ástak a Yungay-völgyben – írja az IFLScience.

A felső 80 centimétert a magas sótartalomnak ellenálló, és túlélésükhöz oxigént nem igénylő, Firmicutes törzsbe tartozó organizmusok uralták. Számuk azonban csökkent a mélység és a sótartalom növekedésével csökkent. Két méteren azonban újra előbukkantak a baktériumok, ám ezekben a közösségekben már az Actinobacteria dominált. A kutatók tehát

egy olyan, gazdag életközösséget találtak, amely a felszíntől valószínűleg teljesen elszigetelten virágzik.

Magyarázatot találhattak a Mars egyik rejtélyére

Egy új tanulmányban a Marson tapasztalt furcsa metáningadozást igyekeznek megmagyarázni – írja a Space.com. 2012 óta a NASA Curiosity roverje több alkalommal is észlelte a gázt a vörös bolygón, a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben.

A helyi metán kiszámíthatatlanul viselkedik: csak éjszaka bukkan fel, szezonálisan ingadozik, és néha váratlanul a szokásosnál 40-szer magasabb szintre emelkedik. Még érdekesebb, hogy a gáz nincs jelen számottevő mennyiségben magasan a légkörben.

Alexander Pavlov, a NASA munkatársa és kollégái most részben magyarázatot találhattak a rejtélyre. A csapat szerint a marsi metán a Gale-kráter regolitjában, egy megszilárdult sókéreg alatt van elraktározódva. A nappali meleg meggyengítheti ezt a kérget, ami lehetővé teszi az éjszakai kiszabadulást. A felszínen haladó marsjáró tömege szintén megrepesztheti a kérget, ami ugyanúgy elősegítheti a gáz kiszökését.

Óriási, pókszerű formákat fotóztak a Marson

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter nevű űrszondája marsi pókokat észlelt a vörös bolygón – írja az IFLScience. Az égitest déli sarkvidékéről készült felvételeken hatalmas ízeltlábúakra emlékeztető képződmények rajzolódnak ki a felszínen.

A struktúrák természetesen nem élőlények, hanem olyan formációk, amelyek a jégben alakulnak ki a marsi tél és tavasz fordulóján.

Az alakzatok akkor jönnek létre, amikor a tavaszi napfény eléri a sötét téli hónapok alatt lerakódott szén-dioxid-rétegeket. A napfény miatt a réteg alján lévő szén-dioxid-jég gázzá alakul, felhalmozódik, majd áttöri a felette lévő jégtáblákat. A gáz a marsi tavasz idején kiszabadul, menet közben pedig sötét anyagot húz magával a felszínre.

Rejtett életet találtak a sivatag mélyén

Egy új tanulmány alapján gazdag bioszférára bukkantak a chilei Atacama-sivatag alatt – írja a Live Science. A baktériumokból álló élővilág 2-4 méterrel a felszín alatt található, a felfedezés a marsi élet kutatásában is segíthet.

A szakértők korábban már feljegyeztek mikrobális életet 80 centiméterrel a sivatagi talaj mélyén, Lucas Horstmann, a GFZ Német Földtudományi Intézet munkatársa és kollégái szerint a csontszáraz Yungay-völgyben talált új bioszféra ugyanakkor teljesen elszigetelt a felszíntől.

A közösségekben az Actinobacteria dominál, ezen csoport igen változatos, tagjai más szélsőséges környezetekben, így a sarkvidéken, forró forrásokban és extrém sós tengerekben is jelen vannak.

Nagy bajban van a NASA történelmi missziója

Hétfőn sajtótájékoztatót tartott a NASA a Mars Sample Return misszió ügyében, az eseményen bejelentették, hogy az űrhivatal költségvetési válsága közepette újratervezik a küldetést – írja a Reuters. A program keretében a Perseverance marsjáró által begyűjtött, potenciálisan az egykori marsi élet nyomait őrző mintákat hoznák el a vörös bolygóról a Földre.

A NASA vezetői szerint kedden hivatalos ajánlattételi felhívást küldenek ki a NASA különböző központjainak és laboratóriumainak, valamint a bevont űripari vállalatoknak, amelyben azt kérdezik, hogyan lehetne megújítani a megfeneklett projektet. Az űrhivatal legkésőbb tél elejére várja az alternatív terveket.

Nicky Fox, a NASA igazgatóhelyettese szerint a fejlesztési idő, a kockázatok és a költségek mérséklése érdekében az innovációra és a bevált technológiára kell összpontosítani, nem pedig a hatalmas, új fejlesztésekre.

Fontos bejelentést tesz a NASA Mars-missziója kapcsán

Sajtótájékoztatót tart április 15-én, magyar idő szerint este 7 órakor a NASA a Mars Sample Return misszióval kapcsolatban – írja a ScienceAlert. A küldetés az utóbbi időkben veszélybe került, miután finanszírozási problémák adódtak.

A misszió célja az lenne, hogy elhozza a Földre a Perseverance marsjáró által begyűjtött mintákat. A rover 2021 februárjában landolt a vörös bolygón, ahol többek között az egykori, potenciális marsi élet nyomait is keresi.

Tavaly egy független vizsgálat megállapította, hogy a Mars Sample Return irreális költségvetési és ütemtervi elvárásokkal, illetve nehézkes struktúrával bír, és a szervezése nem alkalmas a hatékony vezetésre. Az amerikai képviselőház és szenátus illetékes bizottságai utóbb arra jutottak, hogy 454 millió dollárral kell csökkenteni a NASA 2024-es költségvetését, kifejezetten a mintaelhozó misszióra fókuszálva. Az űrhivatal mérsékelte a küldetéssel kapcsolatos kiadásokat, ennek részeként több dolgozót is elbocsátottak a missziót vezető Jet Propulsion Laboratoryból.

Kiszáradt folyót fotóztak a Marson

Egy ősi folyó maradványait örökíthette meg a NASA Curiosity marsjárója – írja a Gizmodo. A rover közel 12 éve dolgozik a vörös bolygón, és nem először bukkant az egykori marsi víz nyomaira.

Az űreszköz a közelmúltban érkezett meg a Gediz Vallishoz, a kanyargós, természetes csatornát egy ősi folyó vájhatta ki.

A 360 fokos panorámaképet nemrégiben hozta nyilvánosságra a NASA. A fotó február 3-án készült, a Curiosity a tervek szerint hónapokig fogja vizsgálni a területet. Az alábbi, a YouTube-ra feltöltött felvétel a képernyőre kattintva forgatható, a fotón többek között az a meredek lejtő is látható, amelyen a Curiosity felkapaszkodott, hogy elérje a régiót.

Hatalmas vulkánt találtak a Marson

Hatalmas, egykori tűzhányóra bukkant Dr. Pascal Lee, a SETI Intézet és a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa kollégáival a Marson – írja a BBC. A képződmény az égitest egyenlítőjének közelében, a Tharsis-régióban fekszik, amely egy, a bolygó felszínének jelentős részét elfoglaló vulkanikus terület.

Az egyelőre Noctis Monsnak nevezett formáció 450 kilométer átmérőjű, és több mint 9000 méter magas.

A Tharsis-régióban három további óriásvulkán található, ezek az Ascraeus Mons, a Pavonis Mons és az Arsia Mons. Bár a Noctis átmérője nagyobb, mint a többié, erodáltabbnak tűnik, ezért alacsonyabb. Éppen az erózió az oka annak, hogy bár 1971 óta többször is lefotózták, eddig senki sem vette észre.

A Mars befolyásolhatja, mi lesz az óceánjainkkal?

Komoly felfedezésre jutottak a Sydney-i és Sorbonne-i Egyetem kutatói a mélytengeri üledékadatok vizsgálatakor. A szakemberek egy 2,4 millió éves ciklusra lettek figyelmesek, melyet egyféleképpen tudtak csak megmagyarázni: a Nap körül keringő Mars és a Föld kölcsönhatásának eredményeként – írja az Interesting Engineering.

Adriana Dutkiewicz, a Sydney-i Egyetem munkatársa, egyben a tanulmány társszerzője elmondta, a kutatás célja az volt, hogy tanulmányozzák a mélytengeri áramlatok erősségét az elmúlt 50 év adatai alapján, majd ennek révén megállapítsák, hogyan befolyásolhatják ezek a ciklusok a jövőbeli éghajlati eredményeket. Az ekkor felfedezett 2,4 millió évenként jelentkező anomáliának elmondásuk szerint csakis a Föld és a Mars Nappal való kölcsönhatásához lehet köze.

Dietmar Müller, a Sydney-i Egyetem társszerzője elmondta, a Naprendszer bolygóinak gravitációs mezői zavarják egymást, és ez a rezonanciának nevezett kölcsönhatás megváltoztatja a bolygók excentricitását, vagyis azt, hogy milyen közel van a körhöz a pályájuk. A tanulmány során megállapították, hogy a melegebb ciklusok intenzívebb mélytengeri keringéssel járnak, melynek következtében örvények alakulhatnak ki.

Önkéntesekkel vizsgálja a NASA, milyen lehet a Marson élni

Négy alanyt keres a NASA új, a marsi környezetben való életet szimuláló kísérletéhez – írja a ScienceAlert. A vizsgálat egy évig fog tartani.

Az űrügynökség Crew Health and Performance Exploration Analog (CHAPEA) nevű programjában a résztvevőknek egy 158 négyzetméteres, Mars Dune Alpha nevű lakóhelyre kell bezárkózniuk korlátozott erőforrásokkal.

A kísérlet során olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint amilyenek a környezeti stresszhatások és a berendezések meghibásodásai. A küldetésben a legénység szimulált sétákat hajt majd végre, és adatokat fog szolgáltatni különböző tényezőkről, így a fizikai és viselkedésbeli egészségről, valamint a teljesítményről.

Napfogyatkozást figyeltek meg a Marsról

A Mars Phobos nevű elhaladt a Nap előtt, a NASA egyik robotjának pedig sikerült megörökítenie az eseményt – írja a Space.com. A Jezero-kráterben tevékenykedő Perseverance február 8-án dokumentálta a marsi napfogyatkozást.

A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnökei 68 felvételt felhasználva hozták létre a mozgóképet. A fotókat a rover bal oldali Mastcam-Z kamerája rögzítette.

A Phobost 1877-ben fedezték fel, az objektum egy aszteroida méretű hold, amely néhány ezer kilométerre kering a bolygó felé.

Ezek voltak a lezuhant marshelikopter utolsó fotói

A NASA megosztotta az Ingenuity (találékonyság) nevű marshelikopterének utolsó fényképeit, az egyik a végzetes hiba is látszik, amely véget vetett az eszköz küldetésének – írja a Live Science.

Amint a 24.hu korábban beszámolt róla, idén januárban befejeződött az Ingenuity három éve tartó küldetése, miután egyik rotorlapátja súlyosan megsérült. A károk az eszköz egyik utolsó fotóján is látszódnak, amelyen megpillantható a törött alkatrész árnyéka.

NASA / JPL-Caltech

Az élet nyomai rejtőzhetnek ebben a marsi kráterben

Egy friss tanulmány megerősíti: a NASA Perseverance robotja valóban egy ősi marsi tóban végzi misszióját – írja a ScienceAlert. A mai Jezero-kráterben a távoli múltban alkalmasak lehettek a körülmények az élet számára, ha a vörös bolygón egykor voltak mikrobák, azok megkövesedett maradványai még a térségben lehetnek.

A kutatók egy ideje sejtik, hogy a régióban évmilliárdokkal ezelőtt egy tó volt, nem véletlenül jelölték ki célterületként a krátert a Perseverance számára. A marsjáró utóbb további bizonyítékokat talált, így egy, a tóba ömlő folyó lehetséges nyomait.

A szakértők most radaradatokat elemezve pillantottak be a térség mélyére. David Paige, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a Mars körül keringő szondákkal már megfigyeltek izgalmas felszíni formációkat, de nem tudhatták biztosan, hogy a képződmények eredeti állapotukban láthatóak-e. Ennek eldöntésében segíthet a talajszint alatti vizsgálat.

Véget ért a NASA marshelikopterének missziója

Három év után véget ért az Ingenuity missziója – írja a Live Science. A NASA kísérleti, robotizált helikoptere az első ember alkotta tárgy volt, amely egy idegen égitest felszínén – a Marson – repkedett.

A mindössze 4 kilogrammos eszközben még mindig áramlik az energia, egyik rotorlapátja viszont helyrehozhatatlanul károsodott utolsó repülését követően.

Az Ingenuity összesen 72-szer emelkedett a magasba a vörös bolygón, ezzel messze túlteljesítette eredeti feladatait.

Tengernyi fagyott vizet találtak a Mars mélyén

Hihetetlen mennyiségű fagyott víz rejtőzik a Mars egyenlítője alatt – írja az IFLScience. Az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói szerint a jégréteg akár 3,7 méter vastag is lehet.

A tudósok az ESA Mars Express nevű űrszondájával vizsgálták meg a bolygó érintett térségét. Eredményeik azt mutatták, hogy körülbelül annyi víz lehet a felszín alatt megfagyva, mint amennyi a Vörös-tengerben összesen van.

Ha ez a sok jég elolvadna, az egész Marsot 1,5-2,7 méter mélységű vízzel tudná beborítani.

Így néz ki egy óriási homokvihar a Marson

Hatalmas homokvihart észlelt a Marson a kínai Tienven-1 űrszonda – írja a Space.com. Az óriási porfelhőt a mintegy 21 ezer méter magas Olympus Mons közelében vették észre, amely a Naprendszer egyik legmagasabb hegyének számít.

Mars – Massive dust storm looms near the mighty Olympus Mons

Full size image 9711×3800 & more info: https://t.co/1cb2KPMRxY

Különös képződményeket találtak a Mars felszíne alatt

Különös, sokszögű képződményeket fedezett fel a kínai Csuzsong marsjáró a vörös bolygó felszíne alatt – írja az IFLScience. A 16 struktúrát mintegy 35 méter mélyen érzékelték az eszköz műszerei.

Mivel a Mars régen egy vulkánokkal teli planéta volt, a kutatók először azt hitték, hogy láva formálhatta ilyenné a talajréteget, ezt a feltevetést azonban elvetették. A tudósok most úgy gondolják, hogy sokkal inkább a fagyás és az olvadás ciklikus váltakozása alakíthatta ki azokat több milliárd év alatt.

Ez kifejezett érdekes, hiszen azt bizonyíthatja, hogy a Marsot egykor változatos klíma és eltérő évszakok jellemezték.

Így néz ki egy nap a Marson

A NASA Curiosity marsjárójának köszönhetően megnézhetjük, hogyan telik egy nap napkeltétől napnyugtáig a Mars felszínén – írja az IFLScience.

A két, egyenként 25 képkockából álló videót a robot fekete-fehér veszélyelhárító kameráival (Hazcam) rögzítették a vörös bolygón 2023. november 8-án, helyi idő szerint reggel 5:30 és délután 5:30 között.

A felvételek elindítására vonatkozó utasítások voltak az utolsóak, mielőtt a Nap közvetlenül a Mars és a Föld közé került. A kéthetes periódus alatt szünetelt a kommunikáció a Curiosity és a földi irányítás között.

Furcsa, sokszögletű struktúrákat észleltek a Mars mélyén

Egy új tanulmány alapján furcsa mintázatot észlelt a Mars Utopia Planitia nevű régiójában küldetést teljesítő kínai marsjáró, a Csurong – írja az IFLScience. Az űreszköz 16 sokszögletű struktúrát mutatott ki a felszín alatt.

A kutatók úgy vélik, hogy a formációk a fagyási-olvadási ciklusok során alakultak ki, amelyek repedéseket hoztak létre az eredetileg a felszínen lévő terepben. A szakértők régóta tudják, hogy a szublimáció és a fagyás különös módon alakítja a vörös bolygó képét, úgy tűnik, most a jelenség újabb példájára bukkantak.

A Csurong radaradatai alapján a repedezett, sokszögletű mintát mutató terep egy része betemetődött. A képződmény 35 méteres mélységben fekszik.