Best WordPress Hosting
 

Magyarázatot találhattak a Mars egyik rejtélyére

Egy új tanulmányban a Marson tapasztalt furcsa metáningadozást igyekeznek megmagyarázni – írja a Space.com. 2012 óta a NASA Curiosity roverje több alkalommal is észlelte a gázt a vörös bolygón, a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben.

A helyi metán kiszámíthatatlanul viselkedik: csak éjszaka bukkan fel, szezonálisan ingadozik, és néha váratlanul a szokásosnál 40-szer magasabb szintre emelkedik. Még érdekesebb, hogy a gáz nincs jelen számottevő mennyiségben magasan a légkörben.

Alexander Pavlov, a NASA munkatársa és kollégái most részben magyarázatot találhattak a rejtélyre. A csapat szerint a marsi metán a Gale-kráter regolitjában, egy megszilárdult sókéreg alatt van elraktározódva. A nappali meleg meggyengítheti ezt a kérget, ami lehetővé teszi az éjszakai kiszabadulást. A felszínen haladó marsjáró tömege szintén megrepesztheti a kérget, ami ugyanúgy elősegítheti a gáz kiszökését.

700 ezer benzines autó évi szennyezésének megfelelő metánszivárgás Kazahsztánban

A legsúlyosabb metánszennyezéssel károsította a légkört egy kazahsztáni metánszivárgás tavaly, miután 125 ezer tonnányi földgáz került a légkörbe egy szén-hidrogén lelőhelyen történt robbanást követően. A szennyező anyag több mint fél éven át, 2023. június 9. és december 25. között ömlött a légkörbe.

Nagyságrendileg csak az Északi-Áramlat vezeték elleni szabotázs okozott ekkora szennyezést.

A metán sokkal nagyobb mértékben fokozza a globális felmelegedés ütemét, mint a szén-dioxid, tudósok ezért tulajdonítanak nagy jelentőséget a hírnek. A valaha regisztrált metánszivárgások között világviszonylatban ez a legjelentősebb. Olyan hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz került az atmoszférába, ami megfelel egy éven át több mint 700 ezer benzinüzemű autó közlekedésének.

Penészes kifliből és gyümölcshéjból villamosenergia – a biogáz forradalmát éljük

Magyarországon a háztartási hulladék 30 %-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókban végzi, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák.

A biohulladék nem megfelelő kezelése többek között azért is probléma, mert a bomló ételmaradék metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Az élelmiszerpazarlás persze sok más szempontból is aggályos, többek között etikai és gazdasági okokból. Ma Magyarországon 200 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez – ehhez képest luxusnak tűnik, hogy figyelmetlenségből vagy nemtörődömségből hatalmas mennyiségű élelmiszert dobjunk ki. Mindez körülbelül 380 milliárd forintnyi veszteség a lakosságnak, vagyis fejenként 40 ezer forint évente, ami szintén nem elhanyagolható szempont.

A kidobott hulladék nem tűnik el magától, ezeknek az ártalmatlanítása is energiaigényes folyamat. Itt jön képbe megoldásként a körforgásos gazdaság modellje, amelyben a felesleg visszaforgatásával újra értékes nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz juthatunk. Ez különösen igaz az ételmaradékokra, amelyek több ezer háztartás számára elegendő elektromos energiát biztosíthatnak, ha szelektíven gyűjtik, majd biogáz üzemekben hasznosítják őket.

Hatalmas kráterek nyílnak Szibériában

Egy friss tanulmány magyarázatot adhat a szibériai permafrosztban kialakult lyukak eredetére – írja a Space.com. A nyolc óriási, 50 méter mély krátert több mint egy évtizede fedezték fel, az üregek rejtélyét eddig nem sikerült megfejteni.

A mélyedések az észak-oroszországi Jamal- és Gidai-félszigeten figyelhetők meg, az Északi-sarkvidéken máshol nem ismertek, ami arra utal, hogy létrejöttük a régió sajátosságaival függ össze. Az évek során több magyarázat is született, egyes szakértők szerint becsapódások alakították ki a formációkat, mások viszont gázrobbanásokra gyanakodnak.

Utóbbi hipotézis alapján a képződmények egykori tavak helyén jöttek létre. Ahogy a víztömegek kiszáradtak, fenekük talaja megfagyott, a mélyben pedig felgyülemlett a földgáz. Az anyag végül robbanások keretében távozhatott, üreget hagyva hátra.

Elindult első útjára a világ legnagyobb luxushajója

Elindult első útjára a világ legnagyobb luxusóceánjárója, az Icon of the Seas. A hajó a floridai Miami kikötőjéből futott ki, és a Karib-tenger szigetei között tesz egyhetes körutazást – írja a BBC.

A finnországi Turkuban épült, a Bahamákon bejegyzett, 365 méter hosszú, húszemeletes hajó egyszerre 7600 utast szállíthat. Hét úszómedencéjéhez hat vízicsúszda tartozik, fedélzetein több mint negyven étterem és bár kapott helyet. A felépítése nagyjából 1,8 milliárd dollárba (közel 641 milliárd forintba) került.

Az Icon of the Seast LNG, vagyis cseppfolyósított földgáz hajtja, ami tisztábban ég a hagyományos fosszilis üzemanyagoknál, ugyanakkor nagy mennyiségű metánt szivárogtathat a légkörbe, a metán pedig üvegházhatású gázként huszonötször erősebb a szén-dioxidnál.

Metánkibocsátás – jelentősen változhat az EU energiapiaca

Az Európai Zöld Megállapodás keretében az energiaágazatra vonatkozó metánkibocsátási rendeletről állapodott meg az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Parlament. A rendelet lényege, hogy metánkibocsátási határértékeket ír elő nemcsak a belső piaci szereplők számára, de az európai olaj- és gázimportra is. Nyomást gyakorolva ezzel a nemzetközi beszállítókra is azzal céllal, hogy működésük során ők maguk is szorítsák vissza az üvegházhatást okozó gáz szivárgását.

Az Unió részéről ez a döntés abban az esetben bizonyulhat jelentősnek, ha a nagy kibocsátással rendelkező nemzetközi szereplők, mint Oroszország, Kína és az USA is hasonló szabályozással állnak elő, ám erre jelenleg kicsi az esély.

Az ENSZ 2021-es glasgow-i klímacsúcsán aláírt ígéret értelmében az USA és az EU vezetésével 2030-ig 30 százalékkal csökkenteni kell a globális metánkibocsátást. Ez a célkitűzés összhangban van az EU 2030-ig megfogalmazott klímacéljával, melynek értelmében az évtized végéig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenteni kell az összes üvegházhatású gáz kibocsátását (Fit for 55).

Lehet, hogy a dinók korában már jártak idegenek a Földön?

A Föld sokkal jobban észlelhető volt a potenciális idegen civilizációk számára a dinoszauruszok idején, mint napjainkban, derül ki a Cornell Egyetem tudósainak új tanulmányából.

A kutatócsoport a Föld evolúciójának utolsó 540 millió évét vizsgálta, mely során a bolygó légköre drámaian megváltozott. Ennek egyik példája, hogy évmilliárdokig nem volt tűz a Földön, ez csupán akkor jelent meg, amikor a cianobaktériumok elkezdtek energiát termelni a napfényből, oxigént juttatva a légkörbe. Ezt megelőzően a bolygó légköre nagyrészt metánból állt — írja az IFLScience.

Rebecca Payne asztrobiológus és geológus szerint a legérdekesebb a fanerozoikum vizsgálata.