Tíz év alatt alig emelkedett a születéskor várható élettartam Magyarországon. A friss Eurostat kiadvány alapján 2013-ban 75,1 évre számíthatott egy magyarországi lakos, 2023-ban pedig 76,9-re.
Csak három ország, Románia, Lettország és Bulgária van mögöttünk.
Litvánia tíz év alatt nagyot fejlődött, és megelőzött minket.
Bizonyára mindenki hallotta már, hogy a fülünk és az orrunk az egyetlen testrészeink, amelyek életünk végéig nőnek. De vajon igaz-e ez a legenda – erre kereste a választ az IFLScience.
Kezdjük a hallószervünkkel. Egy 1995-ös tanulmány megállapította, hogy 30 éves korunk felett a fülünk évente körülbelül 0,22 milliméterrel nő. Egy későbbi, 1997-es kutatás ezt megerősítette, és egészen odáig ment, hogy jelezte:
az emberek életkorát elég pontosan meg lehet becsülni a fülkörfogat alapján.
Sok budapestinek csak akkor esett le a tantusz, amikor Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt korában meghirdette a Sétáló Budapest programját: szeretett fővárosuk, a százötven éves, bűzös, ideges koszfészek benzingőze évekkel rövidíti meg az életüket.
Csakhogy Budapest nem csupán kegyetlen gyilkosuk, hanem életük melegszívű megmentője is. Amit az egyik kezével elvesz, azt a másikkal visszaadja, sőt annál is többet. A város ugyanis hiába fojtogatja levegőjével a lakóit, összességében még így is kedvében jár az emberi testnek: mivel a fővárosban magasabbak a jövedelmek, továbbá minden kapható, amit a gyomor megkíván, és közel a kórház, minden sarkon gyógyszertár, az emberek itt később halnak meg és nagyobbra nőnek, mint vidéken. (Ami persze nem jelenti azt, hogy ne kellene megjobbítani Budapest levegőjét.)
Ám ez nem volt mindig így. Hogyan és mikor állt elő az a helyzet, hogy a fővárosiaknak aránylag magas lett a biológiai életszínvonaluk? Ezt próbálom kinyomozni ebben a cikkben.
Évekig tartó lassú emelkedés trendjét törte meg a koronavírus-járvány, és nem csak Magyarországon. A születéskor várható élettartam folyamatosan emelkedett a kontinensen, a Covid azonban drasztikusan visszalökte ezt az értéket.
Az Eurostat nemrég közzétett összegzésében ugyan még csak a 2021-es adatok látszanak, de azok is igen beszédesek. A járvány előtt az átlagos várható élettartam 81,3 év volt, két évvel később ez már csak 80,1 évet mutatott. Bár a különbség alig több, mint egy év, az adatok hosszabb távon azt mutatják, hogy a békeidőkben egy év alatt átlagosan egy hónappal tudott emelkedni a várható átlagos élettartam. Két év alatt lényegében 12 évnyit zuhant vissza a mutató.
Magyarországon a 2009-2019 közötti időszakot vizsgálva azt látszik, hogy a lakosság várható élettartama látványosan megugrott – az európai átlag egy évhez képest itthon két évvel nőtt a születéskor várható élettartam. Ez önmagában jó eredménynek tűnik, de érdemes azt is hozzátenni, hogy ez a két év még mindig majdnem egy évtizeddel le van maradva az európai átlag várható élettartamtól.
Pofonegyszerű rendszer eredményez egészséget és az életéveink növelését. Ráadásul mindezt már a gyakorlatban is kipróbálták, és működik. Tényleg van mit tanulni a Kék Zónák lakóitól, hiszen ha nem is a bűvös száz éves kor elérése a célunk, akkor sem mindegy, milyen fizikai és szellemi állapotban, azaz milyen életminőségben töltjük a következő évtizedeinket.
Miközben évről évre felfoghatatlan összeget szórunk el különféle diétákra, étrend-kiegészítőkre, fogyasztó és fiatalító csodaszerekre, vagy jobb esetben superfoodokra és edzésre,
valójában éppen a mértékletesség, az életmódbeli szerénység és felmenőink életvitelének alapos ismerete hozhat átütő változást az egészségünk és fittségünk megőrzéséért vívott küzdelemben.
Egyetlen év alatt több mint másfél évvel nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon. Egy 2022-ben született lánynál 79, egy fiúnál 72,5 év a várható élettartam, a teljes népességre vetített átlag pedig 75,8 év volt.
A várható élettartam azért nőtt meg ennyire, mert a Covid miatt 2021-ben bő tízéves mélypontra esett a mutató: a tavalyi 74,1 évnél utoljára 2009-ben becsült kevesebbet a KSH.
Ha a várható élettartam egy év alatt tartósan több mint egy évvel nőne, akkor a korunk soha nem érné el azt, ameddig várhatóan élhetnénk (persze a KSH a születéskor várható élettartamot nézi).