Best WordPress Hosting
 

Miért nincsen F-vitamin?

Tudvalevő, hogy a megfelelő vitaminbevitel elengedhetetlen az egészséges élethez, és a legtöbben nagyjából azzal is tisztában vannak, hogy nagyjából melyik vitaminnak milyen jótékony hatásai vannak. Az viszont már kevésbé ismeretes, hogy ezek a szerves vegyületek miért pont az ábécé betűiről kapták nevüket, valamint hogy miért maradt ki látszólag néhány betű a sorból. A National Geographic utánajárt ezeknek a kérdéseknek.

Az orvosok már évszázadokkal ezelőtt észrevették, hogy egyes ételek fogyasztásával elkerülhetőek bizonyos betegségek, azt azonban nem tudták meghatározni, hogy pontosan melyik összetevő felelős a jótékony hatásért. Kezdetben sokan a fehérjékre gyanakodtak, csak 1912-ben, Kazimierz Funk lengyel biokémikus felfedezése nyomán derült ki, hogy valójában egy nitrogéntartalmú vegyület a hunyó, amelyet a tudós vitaminnak nevezett el a latin élet (vita) és aminó szavakból. Ez idő tájékán egy amerikai biokémikus, Elmer McCollum is hasonló vegyületet talált, amely A-vitaminként híresült el.

Az A betű az angol accessory (tartozék) szót jelölte, mivel McCollum bizonyos zsírok tartozékaként írta le a vegyületet. Időközben a Funk által felfedezett vitamint pedig B-vitaminnak nevezték el, később azonban a tudósok rájöttek, hogy valójában több különböző, egymáshoz nagyon hasonló vízben oldódó vitaminról van szó, ezért számozni kezdték őket B1-, B2-, stb. vitaminként. Ettől kezdve pedig szokássá vált az újabb és újabb vitaminok ábécérend szerinti elnevezése, így hamarosan a C-, a D-, az E- és a K-vitaminnal is kibővült a lista.

Tényleg fázósabbak a nők, mint a férfiak?

Ősrégi sztereotípia, hogy a nők fázósabbak, mint a férfiak, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) pedig most megvizsgálta, hogy tényleg igaz-e ez a feltételezés. A kutatóknak az is célja volt, hogy jobban megértsék, hogyan szabályozza az emberi szervezet a saját belső testhőjét, írja a hvg.

A kísérlet alapját 16 nő és 12 férfi adatai adták, akiknél kezdésként elvégeztek néhány vizsgálatot: megmérték a testhőmérsékletüket, majd beültették őket egy klímával szabályozott hőmérsékletű helyiségbe öt órára. Ezalatt különböző hőmérsékletnek tették ki őket 17 és 31 Celsius-fok között.

A kutatók ez idő alatt rendszeresen méregették a testhőmérsékletüket, illetve kérdezgették őket, hogy fáznak-e – és az esetleges hidegrázást is figyelték. A Gizmodo összefoglalója szerint nem találtak jelentős különbséget a vizsgálatok során a férfiak és a nők saját bevalláson alapuló hőkomfortja között.

Miért pont 5 ujja van szinte minden emlősnek?

Az egyik leginkább szembetűnő hasonlóság az emberek és az emlősök többsége között, hogy 5 ujj található a végtagjaikon. A Live Science annak járt utána, miért van ez így.

Az emlősök a Tetrapodák főosztályába tartoznak, amely magában foglalja a hüllőket, a kétéltűeket és a madarakat is. Ebben a csoportban a hagyományos végtagokkal nem rendelkező állatoknak is öt ujja van a csontváza szerint – például a bálnáknak és a fókáknak is öt ujja van az úszószárnyában. Van persze néhány eltérés: a lovaknak csak egy lábujja van, a madaraknak pedig egy összeforrt ujjcsont van a szárnyuk végén. A tudósok szerint azonban ezeknek az állatok is öt ujjuk van embrióként, ám a születés előtt egybeolvadnak, vagy eltűnnek.

Thomas Stewart, a Penn State egyetem evolúciós biológusa szerint ezt a folyamatot nagyrészt a Hox gének diktálják. Ezek a gének olyan fehérjéket kódolnak, amelyek segítenek szabályozni más gének aktivitását, be- vagy kikapcsolva azokat. Fontos szerepük van abban is, hogy a testrészek a megfelelő helyükre kerüljenek az állat testében az embrió fejlődése során. Mint ilyenek, részt vesznek a négylábúak csontvázának kialakításában is, amit úgy kiviteleznek, hogy segítenek az SHH, vagyis a sonic hedgehog gén által létrehozott fehérjéket úgy irányítani, hogy azok aktiválják és blokkolják egymást a szövetek létrehozása során.

Mi történne, ha eltűnne a Hold?

A Hold évmilliárdok óta kíséri a Földet, ezért nehéz elképzelni nélküle az életet. A Space.com új cikkében azonban mégis megpróbálkozik ezzel, és igyekszik kideríteni, mi is történne, ha hirtelen eltűnne a Hold.

A NASA egyik szakértője, Noah Petro szerint elképzelhető olyan esemény, amely a Hold pusztulásával járhatna. Ha például egy, a csillagközi térben szabadon haladó kóbor bolygó belépne a Naprendszerbe és neki ütközne, akkor darabjaira hullhatna. Arra elképesztően kevés esély van, hogy ilyesmi valóban bekövetkezik, de ha mégis megtörténne, vajon milyen hatása lenne a földi életre?

Az egyik legszembetűnőbb változás az árapály tevékenységet érintené, abban ugyanis fontos szerepet játszik a Hold vonzása. Az árapály miatt számos, úgynevezett árapálysíkság alakult ki a Földön. Ezek olyan területek, amelyek olykor víz alatt vannak, olykor pedig szárazak. Az árapálysíkságok rengeteg élőlény számára jelentenek élőhelyet, amelyek a Hold eltűnésével vagy teljesen kihalnának vagy jelentősen átalakulnának, így komplett ökoszisztémák tűnnének el. 

Milyen magasra tudnak repülni a madarak?

A madarak hihetetlen teljesítményt tudnak nyújtani, ha repülésről van szó: van olyan faj, amelyik képes 10 hónapig a levegőben maradni leszállás nélkül, és akad olyan is, amelyik 5 órát is tud repülni szárnycsapás nélkül. Az IFLScience legújabb cikke pedig most azt válaszolja meg, hogy legfeljebb milyen magasra képesek repülni ezek a szárnyasok.

A feljegyzések szerint egy daru (Grus grus) 10 000 méter magasan repült, egy indiai ludat (Anser indicus) pedig egyszer 7300 méteres magasságban láttak.

A rekordot viszont egy karvalykeselyű (Gyps rueppellii) tarja, amely 1973-ban neki ütközött egy 11 300 méter magasan repülő utasszállító repülőgépnek Elefántcsontpart felett.

Meddig élhet maximum egy ember?

Napjainkban az emberek tovább élnek, mint valaha, a vagyonosabb országokban a várható élettartam nagyjából megduplázódott az elmúlt 150 évben. Míg az 1990-es években a 100 ezret sem érte el a 100. életévüket betöltők száma globálisan, a számítások szerint 2100-ban már 25 millióan lehetnek azok, akik megérik ezt a kort. Az IFLScience arra kereste a választ, mi lehet az a maximális kor, ameddig élhetünk?

A tudománynak köszönhetően mára tudjuk, hogy az életkor sokszor nincs összhangban a biológiai korral. Ez utóbbi rengeteg tényezőtől függ: a természet, a neveltetés, a gének és egyéb tényezők is befolyásolhatják ezt, például a terhesség is. Bár azt gondolhatnánk, hogy az ételhez való hozzáférés jót tesz az egészségünknek, a nyugati világban sok egészségügyi problémát okoz a túltápláltság.

Ezzel szemben a keletebbre sűrűn tapasztalt, kalóriakorlátozott diéták meghosszabbíthatják az élettartamot.

Tényleg életünk végéig nő az orrunk és a fülünk?

Bizonyára mindenki hallotta már, hogy a fülünk és az orrunk az egyetlen testrészeink, amelyek életünk végéig nőnek. De vajon igaz-e ez a legenda – erre kereste a választ az IFLScience.

Kezdjük a hallószervünkkel. Egy 1995-ös tanulmány megállapította, hogy 30 éves korunk felett a fülünk évente körülbelül 0,22 milliméterrel nő. Egy későbbi, 1997-es kutatás ezt megerősítette, és egészen odáig ment, hogy jelezte:

az emberek életkorát elég pontosan meg lehet becsülni a fülkörfogat alapján.

Miért vonzódnak a rovarok a lámpafényhez?

Akár halálosak is lehetnek a forró izzók a rovarok számára, de akkor mégis miért repülnek oda hozzájuk mindig? – teszi fel a kérdést a Live Science cikke.

A jelenséget az évszázadok alatt számos tudás próbálta megfejteni, ezért több elmélet is született vele kapcsolatban. Az egyik elképzelés szerint például sok ízeltlábú a Holdat használja az éjszakai tájékozódáshoz, a mesterséges fényforrásokat pedig összetévesztik ezzel az égitesttel. Hasonló megállapítást tett egy új, 2024-ben publikált tanulmány is, amelyben a szakértők több száz, éjszaka repülő rovarokról készült videót elemzett ki. A kutatók nagyon érdekes dolgot vettek észre: az összes ízeltlábú a hátát fordítja az izzó felé, amikor csak teheti.

Ez alapján a tudósok azt feltételezik, hogy a rovarok valóban irányadónak használják az éjszakai fényforrásokat, és az ő fejükben a világosság a felfelét, a sötétség pedig a lefelét jelenti, ezért fordítanak hátat a lámpáknak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a földre helyezett, felfelé világító izzók hatására ezek az állatok fejre állnak és lezuhannak. Éppen ezért a kutatók arra kérnek mindenkit, ha tehetik, ne helyezzenek házuk köré ilyen lámpák, és törekedjenek arra, hogy minél kevesebb izzó legyen a kertjükben.

Meddig élhettek a dinoszauruszok?

A világon előforduló állatoknak nagyon különböző hosszúságú életet élnek: amíg egy átlagos veréb (Passer domesticus) csupán 3 év után elpusztul, addig egy galápagosi óriásteknősök (Chelonoidis niger) élettartama akár a 170 esztendőt is meghaladhatja. De vajon meddig élhettek a dinoszauruszok? – veti fel a kérdést a Live Science.

Thomas Holtz őslénykutató szerint a felfedezett dinoszauruszcsontok vizsgálatával nemcsak az állapítható meg, hogy mennyire régiek a fosszíliák, hanem az is, hogy hány éves korában pusztult el az adott egyed. Ennek köszönhetően pedig arról is lehet sejtésünk, hogy átlagosan meddig élhettek az egyes őshüllőfajok.

Jelenlegi tudásunk szerint például a rettegett Tyrannosaurus rex körülbelül 28-30 évig élhetett, egy Velociraptor pedig nagyjából 10-20 évig.

Lehet emberallergiájuk az állatoknak?

Sokan allergiások a kutyák, macskák vagy egyéb házi kedvencek szőrére, amely akár viszketést és tüsszögést is kiválthat náluk. De vajon lehetnek allergiások az állatok is ránk, emberekre?

Dr. Heather Edginton bőrgyógyász szerint igen. A szakértő azt nyilatkozta a Live Science-nek, hogy kedvenceinek az emberekhez hasonlóan lehetnek érzékenyek ételekre, bolhákra vagy környezeti tényezőkre. Utóbbi kategóriába esik az „emberallergia” is.

A felmérések szerint a kutyák nagyjából 20 százaléka küzd valamilyen allergiával, ezek fele pedig az emberekre is érzékeny. Szerencsére azonban az emberallergiának nincsenek súlyos tünetei, leginkább csak vakarózást okoz az állatoknál.

Miért csóválják a farkukat a kutyák?

Bár a kutyák és az emberek már több ezer éve egymás mellett élnek, a tudósok máig nem tudják pontosan, hogy miért is csóválják farkukat ezek az állatok. Egy új tanulmány szerzői viszont azt remélik, sikerül választ találniuk az évezredes rejtélyre – írja az IFLScience.

A köztudatban az terjedt el, hogy négylábú barátaink akkor kezdenek heves faroklengetésbe, amikor örülnek vagy izgatottak, ezt azonban nem támasztják alá a tudományos megfigyelések. Sőt, a kutatások szerint az agresszív kutyák hajlamosabbak a csóválásra engedelmes fajtársaiknál.

Arra is utalnak bizonyítékok, hogy ez a szokás jelzésként is funkcionálhat, amelyet a kis kedvencek például arra is használnak, hogy enni kérjenek gazdáiktól.

Melyik állat lép majd elsőként a Holdra?

A NASA a tervek szerint már az évtized végére állandó bázist építene a Hold felszínén, amelyekben idővel az emberek mellett akár állatok is helyet kaphatnak. De melyik állat lehet az első, amely eljuthat egy idegen égitestre? Erre a kérdésre keresi a választ a Live Science cikke.

Christopher McKay bolygókutató szerint a legtöbb szárazföldi állatot problémás lehet a Földön kívül tartani, hiszen nem tudjuk, hogyan alkalmazkodnak a holdi körülményekhez. Persze az emberek képesek lehetnek olyan épületeket létrehozni, amely a földi hőmérsékletet, légnyomást és légköri összetételt imitálja, azzal azonban nem tudunk mit kezdeni, hogy a Holdon nyolcad akkora a gravitáció, mint idehaza. Az alacsony gravitáció negatív hatással lehet az állatok izomzatának és csontjainak a fejlődésére is, ami azt okozhatja, hogy egyáltalán nem lesznek képesek járni vagy lábra állni.

Éppen ezért valószínűbb, hogy vízi élőlényeket visznek majd magukkal az űrhajósok a jövőben, hiszen rájuk feltehetőleg nem lenne drasztikus hatással a gravitációs különbség. Ezek az állatok kifejezetten hasznosak is lennének, mivel kiváló, fehérjében gazdag táplálékot jelenthetnének a holdbázis lakóinak. Ugyanez igaz a kisebb rákokra és a rovarokra is, így ők is a jelöltek között szerepelnek.

Mi a legfájdalmasabb dolog a világon?

Migrén, szülés, legóba lépés – sokan egyetértenek abban, hogy az ezek okozta szenvedések a világ legkínzóbbjai közé tartoznak, de vajon mi jár a legnagyobb fájdalommal?

Amint az IFLScience írja, erre a kérdésre nem egyszerű választ adni, hiszen a fájdalom szubjektív, és minden ember máshogy éli meg. Ennek ellenére vannak olyan mutatók, amelyek megkísérlik számszerűsíteni a fizikai gyötrelmek mértékét. Ilyen például a McGill fájdalomskála, amely 0-tól 50-ig pontozza az agóniákat.

Ezen a legmagasabb eredményt, 42 pontot a komplex regionális fájdalomszindróma (CRPS) érte el. Ez a betegség folyamatos, égető és lüktető fájdalommal jár, amely rosszabb annál is, mintha érzéstelenítés nélkül leamputálnák egy ujjunkat.

Mire jók a fekete pöttyök az autó szélvédőjén?

Akik gyakran vezetnek autót biztos elgondolkoztak már azon, hogy mik is azok fekete pöttyök a szélvédőn, és mire valók. Most megválaszoljuk ezeket az égető kérdéseket.

Amint az IFLScience írja, ez a kerámiából készült, raszternek nevezett minta három okból kerül az üvegre: rögzítés, védelem és esztétika. Elsőre furcsának tűnhet, de ezek a kis pontok segítenek a helyén tartani az egész szélvédőt, mivel a ragasztó könnyeben megfogja a kerámiával ellátott felületet, mint a sima üveget. Emellett pedig a fekete réteg megvédi az UV-sugárzástól a ragasztót, így nem kell attól tartanunk, hogy meggyengül és elengedi az üveglapot.

Ehhez persze nem feltétlenül kellenének pontok, egy fekete kerámiával teljesen bevont sáv is megfelelne, ez azonban azzal járna, hogy az üvegnek enyhe torzító hatása lenne, amely az egyenes vonalakat elgörbíti. Mivel sokkal biztonságosabb úgy vezetni, ha tisztán látunk mindent, ami előttünk van, inkább pontokat használnak, mert ezzel elkerülhető a torzulás. A kerámiabevonat ráadásul a naptól is véd, hiszen kitakarja a két napellenző között beszűrődő fényt.

Mikor kezdtek el ruhát hordani az emberek?

Az öltözködés rendkívül fontos szerepet tölt be a társadalmunkban. A divatipar elképesztő mértékű bevételt termel, az embereknek pedig önkifejezési módot nyújt, igaz, az anyagok felhalmozódása komoly problémát okoz a Föld számára. Az IFLScience most arra kereste a választ, mikor váltotta fel a meztelenséget az öltözködés.

A jelenlegi legrégebbi közvetlen bizonyítékunk az öltözködésre a Tarkhan-ruha, amely egy vászonból készült, V-nyakú ing. A viseletet Flinders Petrie egyiptológus fedezte fel az első dinasztia egyik sírjában, az ókori egyiptomi Tarkhan-temetőben. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a ruhadarab valamikor időszámításunk előtt 3482 és 3102 között készülhetett.

Bár sokaknak meggyőződése lehet, hogy ezelőtt is léteztek ruhák, a régészek egyelőre nem találtak ennél régebbi viseletet. Ez persze nem meglepő, ugyanis a mostani rutinnal ellentétben a régebbi ruhákat csakis biológiailag lebomló állati vagy növényi eredetű szálakból készülhettek, például gyapjúból vagy lenből. Ezek pedig gyorsabban lebomlanak: a Tarkhan-ruha is bizonyára csak azért maradt fenn, mert rendkívül száraz környezetben volt, ami megakadályozta a lebomlását.

Embert is gyilkolnak a „gyilkos bálnák”?

A kardszárnyú delfinek félelmetes ragadozók hírében állnak, ezt az is mutatja, hogy a köznyelvben gyakran nevezik őket „gyilkos bálnáknak”. Az elmúlt években sokat lehetett olvasni arról, hogy ezek a tengeri emlősök még a rettegett fehér cápákat is képesek menekülésre késztetni, sőt Dél-Afrikában egyenesen vadásznak rájuk. Erejüket tökéletesen demonstrálja, hogy idén tavasszal két kardszárnyú egy nap leforgása alatt 20 cápával végzett, de mégis mennyire veszélyesek ezek az állatok az emberekre?

Rátámadnak az emberre?

Ha ezt a kérdést feltesszük, sokaknak valószínűleg a mostanában zajló hajótámadások jutnak eszükbe. 2020 májusa óta több mint 500 alkalommal támadtak kardszárnyú delfinek hajókra az Ibériai-félszigetnél, hármat el is süllyesztettek, ezt a viselkedésüket pedig már az Északi-tengeren is dokumentálták. Ez az új viselkedés kockázatos lehet az emberekre nézve is, a szakértők azonban úgy gondolják, elképzelhető, hogy csak játékból rongálják meg a járműveket, és egyelőre nem okoztak személyi sérüléseket.

Van keményebb anyag a gyémántnál?

A gyémántok magas áruk mellett leginkább a keménységükről ismertek. Mivel nehezen karcolódnak, kedvelt ékszerek, de pengék és fúrószárak készítéséhez is felhasználják őket, hogy szinte mindenen áthatoló, tartós eszközöket gyártsanak. De létezik-e bármi, amely még ennél a drágakőnél is keményebb?

A tudományban több ismert módja is van a keménység mérésének, az egyik a Mohs-féle keménységi skála, amelyen 1-től 10-ig értékelik az anyagokat. A gyémánt 10-es értékkel a skála csúcsán áll, amely azt jelenti, hogy szinte bármit képes megkarcolni. Ennél precízebbnek számít a Vickers-keménységmérés, amely során azt vizsgálják meg, mekkora erő kell ahhoz, hogy egy hegyes tárgy bemélyedést okozzon az anyagon. A gyémánt ezen a vizsgálaton 10000 keménység egységes eredménnyel szerepel.

Elméletileg vannak olyan anyagok, amelyek ennél is keményebbek lehetnek, ezek azonban nem léteznek kézzel fogható formában, így a gyakorlatban továbbra is a gyémánt marad a befutó – nyilatkozta Richard Kaner kémikus a Live Science-nek.

Miért büdös a hal?

A halak jól ismertek jellegzetes, erős és gyakran kellemetlen szagukról. De mitől ennyire büdösek ezek az állatok? Erre a kérdésre keresi a választ a Live Science cikke.

A halszag olyan mikrobáktól eredő és kémiai folyamatok eredménye, amelyek akkor mennek végbe, ha a halakban található fehérjék és zsírok tartós ideig oxigénnek és melegnek vannak kitéve. Éppen ezért a friss halnak nem szabad büdösnek lennie, pláne ha tengeri, azoknak ugyanis jó esetben a hínáréhoz hasonló szaga van.

Az erős halbűz többnyire a romlottság jele, amiért elsősorban a baktériumok felelősek. Több nap is eltelhet, mire egy kifogott hal a bevásárlóközpontok, boltok polcaira kerül, ez idő alatt pedig az állatban szaporodó baktériumok elkezdik lebontani a benne található trimetilamin-N-oxidot. Ezt az anyagot a mikroorganizmusok egy trimetilamin nevű gázzá alakítják, amely a jellegzetes, ammóniáéhoz hasonlatos halszagot okozza.

Tényleg dinók maradványait tankoljuk a kocsinkba?

Sokan gondolják úgy, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kizárólag hatalmas, ősi állatok, például mamutok és dinók maradványaiból készültek, a feltételezés azonban hamis. Kutatók szerint azért gondolhatják ezt sokan, mert a fosszília kifejezés leggyakrabban dinoszauruszok maradványaira utal — ez azonban nem volt mindig így.

Az IFLScience szerint a 18. század közepéig a fosszília szó minden olyan felfedezést lefedett, amelyet a földből ástak ki, a fosszilis üzemanyag kifejezést pedig csak a 19. század közepén kezdték el használni. A legtöbb organizmus, amelyből fosszilis tüzelőanyag lett, a kutatók szerint nem dinoszaurusz volt, hanem olyan, sokkal kisebb méretű élőlények, amelyek már a dinók előtt jelen voltak a Földön.

A fosszilis üzemanyagok a nevük ellenére nem kövületek, hanem szénvegyületek, amelyek olyan elpusztult organizmusok bomlásával jöttek létre, amelyek nem voltak olyan összetettek, mint a dinoszauruszok. Ezzel szemben a fosszíliák általában vagy az állatok által hátrahagyott lenyomatok, vagy a kemény, bomlásnak ellenálló részeik, mint például a csontvázak, a csontok vagy a kagylók maradványai. Amennyiben ezeket a darabokat gyorsan eltemetik, könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen megkövesednek. A csontok, a kagylók és a szövetek pedig idővel ásványokká válhatnak, amelyek nem alkalmasak elégetésre.

Tényleg csillagporból áll össze az ember?

„Ugyanabból az anyagból vagyunk, mint a csillagok” – több mint negyven évvel ezelőtt fogalmazta meg a híres csillagász Carl Sagan a gondolatot, amely a mai napig foglalkoztatja az átlagembert és a kutatókat egyaránt. A kijelentés tudományos hátterét most szakértők segítségével fejtette ki az IFLScience.

Az emberi test megközelítőleg 99 százaléka mindössze hat elemből áll, amelyek tömegarányos sorrendben a következők: oxigén, szén, hidrogén, nitrogén, kalcium és foszfor. Tömegünk mintegy 65 százaléka oxigén, 18,5 százaléka pedig szén. Emellett a hidrogén alkotja az atomok 90 százalékát — ez az emberi testben az egyetlen olyan elem, amely nem csillagászati folyamatokból vagy eseményekből származik.

Ahhoz, hogy megtaláljuk a hidrogén eredetét, a világegyetem keletkezéséig kell visszamennünk.