A klímaváltozás, a természetpusztítás és a növekvő népesség egyre nagyobb kihívások elé állítja az emberiséget. Őrült tempóban tűnnek el a beporzók, kimerülnek a termőföldek, egyre nagyobb területeket sújt szárazság, hosszú aszályperiódusok, miközben soha a történelemben nem élt ennyi ember a Földön, akiknek élelemre van szüksége. Az egyes régiók eltérő adottságai, a kihívások különbözősége alapvetően mindenhol más és más, komplex válaszokat kíván, hazánk mezőgazdaságára például az Alföld szárazodása jelenti az egyik legnagyobb kihívást.
GMO – inkább nem, mint igen
A XXI. században azonban a tudomány globálisan alkalmazható eszközöket is elérhetővé tesz, itt és most a génszerkesztésre gondolunk. A közismert GMO angolból képzett mozaikszó (Genetically Modified Organisms), jelentése genetikailag módosított szervezetek, az eljárás során mesterséges beavatkozással változtatják meg a növény vagy állat genetikai állományát a kívánatos tulajdonságok kialakítása érdekében. A GM-növények esetében például szárazságtűrő, a kártevőknek ellenálló vagy éppen nagyobb terméshozamú fajtákat állítanak elő – egyfajta nemesítés ez is, de lényegesen gyorsabb, mint hagyományos módszerekkel, illetve lehetőség van fajok közötti géncserére is. Különböző kukoricafajtákat például Bacillus thuringiensis rovartoxint kódoló génjének beépítésével tettek rezisztenssé a rovarkártevők ellen.