Best WordPress Hosting
 

Nagy leépítés az ÁSZ-nál

Május 1-i hatállyal csoportos létszámleépítést jelentett be az Állami Számvevőszék. Az indoklásban a költségvetés helyzetéből fakadó hatékonyság és takarékosabb működésre való átállás szerepel.

Mi történt? A 24.hu írta meg, hogy miután korábban a sajtóosztályt is megtizedelte az Állami Számvevőszék, most egy még komolyabb, 42 főt érintő csoportos leépítésre került sor a hivatalban.

Mi áll a háttérben? A 42 fő a teljes állomány több mint 7,5 százaléka és a be nem töltött munkaköröket sem tendereztetik tovább. A vártnál rosszabb költségvetési helyzet az egyik fő ok, valamint a hivatal próbál átállni a „felügyeleti jellegű” működésre.

42 dolgozójától vált meg az Állami Számvevőszék csoportos létszámleépítéssel

Egy hónapja sincs, hogy megírtuk: az Állami Számvevőszéken (ÁSZ) átszervezések történtek, a korábban 11 fős sajtófőosztály négy dolgozójától váltak meg, és csere volt a fővárosi önkormányzat zárszámadásának ellenőrzését végző igazgatóság vezetői posztján is. Azóta kiderült, hogy ezzel a változásoknak messze nincs vége, az ÁSZ csoportos létszámleépítést jelentett be május elsejei hatállyal. A szervezet honlapján április 24-én megjelent közleményben a lépést a működés hatékonyabbá és takarékosabbá tételével, az adatalapú, a digitalizáció eszköztárát is felhasználó, felügyeleti jellegű intézmény kialakításával indokolták:

Az ÁSZ elnöke szervezeti egységenként áttekintette a meglévő státuszokat és munkaköröket, majd az intézmény költségvetésének fenntarthatósága, gazdálkodásának és működésének optimalizálása céljából elrendelte az egyes szervezeti egységek tekintetében a munkakörök számának mintegy 10 százalékos csökkentését.

Összesen 42 főt érintett a leépítés – válaszolta kérdésünkre az ÁSZ-kommunikáció. Ez a teljes állomány létszámának 7,55 százaléka, emellett be nem töltött munkakörök megszüntetésére is sor került – fűzték hozzá. Arra, hogy milyen posztokat érintett a leépítés, annyit válaszoltak, hogy a csoportos létszámleépítés érintette „az ellenőrzési és a támogató egységeket is, az egységeken belül számos különböző munkakört és státuszt.” Más forrásból úgy tudjuk,

Fővárosi Választási Bizottság: a Csepeli Hírmondó jogosan dobta vissza Orbán Viktor kampányfotóját

A Fidesz csepeli szervezete néhány napja azzal turnézta végig a magyar nyilvánosságot, hogy a Csepeli Hírmondó című önkormányzati lapból kitiltották Orbán Viktort. A Fidesznek azóta már papírja is van róla, hogy álhírt terjesztett.

Tagadja a számvevőszék, hogy a főváros kivéreztetését igazoló jelentés miatt váltották le az önkormányzatokat ellenőrző igazgatóság vezetőjét

Átszervezésekre került sor a napokban az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ). A szerkesztőségünkbe érkezett hírek szerint leépítés történt a sajtóosztályon, illetve a fővárosi önkormányzat zárszámadásának ellenőrzését végző igazgatóság vezetője sincs már a helyén. A szervezeten belül az terjedt el, hogy az igazgató elmozdítása összefügghet az ÁSZ nemrég közölt jelentésének megállapításával, miszerint a fővárosi önkormányzat 2021-től nettó befizetője a költségvetésnek.

A fővárosi önkormányzat költségvetésének zárszámadásáról készült ellenőrző jelentésben valóban olvasható ilyen mondat, sőt ezt egy grafikon is illusztrálja. A 2020 és 2022 közötti időszakot felölelő jelentésben magyarázatként az áll, hogy „a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét.”

Karácsony Gergely főpolgármester nem is hagyta ki a ziccert, a Facebookon vágott vissza Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki azt mondta a parlamentben, hogy a kormány aránytalanul sok pénzt ad Budapestnek. Karácsony az ÁSZ jelentésére hivatkozva tromfolt: a főváros többet fizet be az államkasszába, mint amennyi támogatást kap.

Megvan a lista, ezekben a sajtótermékekben lehetnek politikai hirdetések az idei választási kampányban

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közzétette a honlapján a sajtótermékek hirdetési árjegyzékeinek nyilvántartását. Aki ezen nem szerepel, az idei kampányban politikai hirdetést vagy reklámot nem fogadhat be médiatulajdonosként.

Már kórházi osztályokat is be kellett zárni orvostechnikai eszközök hiánya miatt

A magyar orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervezetei csütörtökön közös sajtótájékoztatón kongatták meg ismét a vészharangot a kórházak tartozásai miatt.

Évtizedes problémáról van szó, amiről már mindent elmondtunk

– kezdte Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, utalva arra, hogy a kórházak eladósodása miatt az orvostechnikai eszközök beszállításával foglalkozó cégek rendre bajba kerülnek. A sokéves probléma most vált igazán súlyossá, a jelenlegi helyzet már a betegellátásra is hatással van.

Újabb poszton pótolták Magyar Pétert

Két (egy részben, illetve egy teljesen) állami tulajdonú cégnél is be kellett tölteni az immáron pártalapításon munkálkodó Magyar Péter helyét a vezető testületben, ahonnan a kegyelmi ügyben elvérzett Varga Judit volt igazságügy-miniszter exférje a botrány kezdetén lemondott: az MBH Bank Nyrt. felügyelőbizottságában és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságában. A nagyjából 50 százalékban Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó, bő 30 százalékban állami tulajdonú MBH Bankban a múlt heti közgyűlésen, amint előrejeleztük, a részvényesek teljes egyetértésben megszavazták új igazgatósági tagnak Kovács Árpádot, és egyben az auditbizottság tagjává is megválasztották.

A közgyűlési határozatot az MBH közzé tette, de cikkünk írásakor a hivatalos cégdokumentumokban még nem szerepelt Kovács neve. A változás átvezetéséhez formailag a tőzsdei cégeket felügyelő Magyar Nemzeti Bank engedélyező határozata szükséges.

Máthé Zoltán / MTI Kovács Árpád az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. július 7-én.

Már csak egy napja van a médiatulajdonosoknak, hogy megküldjék a választási árjegyzékeiket

Az Állami Számvevőszék felhívja a figyelmet, hogy a 2024. évi önkormányzati, illetve az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó politikai hirdetések árjegyzékeit 2024. március 20. 16:00 óráig fogadja be.

Elfogultsággal vádolja az ÁSZ-t az MSZP, Windisch László szerint a számvevőszék ellenzéket büntető döntése „nem egy politikailag elfogult személy állásfoglalásán alapult”

Mint ismert, az Állami Számvevőszék februárban összesen 520 millió forintos bírságot szabott ki a 2022-es parlamenti választáson közösen indult hat ellenzéki pártra. A döntés arra is kitért, hogy a büntetés minden pártra ugyanolyan mértékű, vagyis egyenként 87 millió forint. Csakhogy az ÁSZ a vizsgálata során bizonytalan volt az elosztás kérdésében, ezért az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását is kikérte.

Amint arról korábban beszámoltunk, az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint kérdéses, hogy az ÁSZ ezzel a lépéssel betartotta-e a szervezet függetlenségére vonatkozó követelményeket, hiszen az Alaptörvényben és az ÁSZ-törvényben az áll, hogy a számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, és az ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

Az MSZP-s politikus szerint

Az MSZP nem érti, hogy a független ÁSZ, hogy kérhetett állásfoglalást egy fideszes minisztertől

Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan az Állami Számvevőszék elnökéhez fordult, hogy szerinte betartotta-e a szervezet a függetlenségre vonatkozó követelményeket, amikor egy fideszes politikus által vezetett minisztérium állásfoglalása alapján osztotta ki az ellenzéki pártokra a büntetéseket.

Az ÁSZ kedden jelentette be a 2022-es országgyűlési választások előtti külföldi támogatások ügyére hivatkozva, hogy 261 millió forintos büntetést szabott ki az ellenzéki pártokra. Az ÁSZ részjelentéséből derült ki az is, hogy a pártokra egyenlő részekben rótták ki a fizetési kötelezettséget. Így minden pártra 43,5 millió forint jut, azaz valójában 87 millió forint, mert ilyen esetekben az ÁSZ a büntetéssel megegyező összeget is visszatart az adott pártnak járó állami támogatásból, a tényleges büntetés tehát a 261 millió duplája: összesen 520 millió forint.

A büntetés elosztását az ÁSZ azzal indokolta, hogy a döntésénél figyelembe vette pártok észrevételei mellett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását is.

Megfeddte az ÁSZ a Szöllősi György vezette Magyar Sportújságírók Szövetségét

Nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván a Szöllősi György vezette Magyar Sportújságírók Szövetsége az állami támogatást, állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Beindul a gigantikus irodabiznisz: a Mol-torony mellé költözhet a MÁV és több állami hivatal

Több állami intézmény és állami tulajdonú cég is a NER-es vállalkozók tulajdonában álló BudaParton bérelhet majd irodákat.

A MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is a Nádorkertnél épülő BudaParton bérelhet majd irodát – derül ki a Telex által megszerzett dokumentumokból. Az intézmények már szerződést is köthettek a BudaParttal, mert a dokumentumok szerint a még fel nem épült házak terveit az ő előzetes igényeikhez igazítják majd.

A MÁV például egy 15 emeletes új székházat venne ki, oda költözne a MÁV-csoport nagy része a Volánbusszal együtt.

484 millió forintot ítélt meg a külügyi tárca egy felszámolás és végrehajtás alatt álló cégnek

December elején számoltunk be arról, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) irányításával zajlott brexit-kárenyhítési pályázatok lebonyolításával összefüggésben. Ez volt az a pályázat, amelynek keretében több mint húszmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak olyan hazai vállalatok, amelyek igazolni tudták, hogy káruk keletkezett az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt. Az ÁSZ a nyolcvan nyertes pályázat közül 15-öt vizsgált, és 13 esetében talált szabálytalanságokat.

A szervezet ellenőrzése többek közt megállapította, hogy a tárca a jogszabályi előírások megsértésével bocsátott ki támogatói okiratot egy olyan társaságnak is, amellyel szemben már felszámolási eljárás volt folyamatban. Bár az ÁSZ-vizsgálat nem nevezte meg a társaságot, és a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából is törölték, a 24.hu beazonosította az érintett társaságot.

A külügyminisztérium a környei székhellyel rendelkező jégkrémgyártással foglalkozó Eispro Kft. számára ítélt meg 484 millió forint támogatást, és az erről szóló támogatói okiratot 2021. december 29-én bocsátotta ki.

Adománygyűjtésbe kezdett az ÁSZ 90 milliós bírsága miatt

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-posztban jelentette be, hogy a DK adománygyűjtésbe kezdett az Állami Számvevőszék példátlan bírsága miatt. A DK elnöke azt írta:

a napokban minden idők legnagyobb DK elleni kormányzati támadását éljük meg. Az Állami Számvevőszék történelmi mértékű, végeredményben közel 90 millió forintos gigabírságot szabott ki a Demokratikus Koalícióra.

„Itt van az esély, hogy megmutassuk Orbán Viktornak, hogy bármit is csinál, minket nem hallgattathat el. Arra kérünk mindenkit, hogy támogasson minket, a támogatással pedig üzenje meg a kormánynak, hogy nem fogunk elhallgatni”, fogalmazott Gyurcsány Ferenc a posztjában.

260 milliós büntetést kapnak az ellenzéki pártok az ÁSZ-tól, de a vége több mint 3 milliárd is lehet

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak az előzetes jelentését, amit a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatása miatt indítottak: ez alapján 260 millió forintos támogatásrészt találtak illegálisnak, ezt pedig egy az egyben kirónák büntetésre, egyenlő arányban elosztva a hat párt között, vagyis egy pártra 43,5 millió forint jutna, és ehhez még hozzájön az is, hogy ilyen esetekben hasonló mértékű támogatást is visszatartanak, vagyis a tényleges büntetés 87 millió lehet pártonként – írta a 444.hu.

Ez azonban aprópénz, ahhoz a büntetéshez képest, ami az ellenzéki pártokat fenyegeti: az adóhatóság további 1,4 milliárd forintos kampánytámogatást vizsgál, és annak eredményei alapján az ÁSZ dönthet az újabb büntetésről. Ha ezt is illegálisnak tartják, akkor összesen 3,2 milliárd forintra büntethetik az ellenzéki pártokat.

„Ez a 43,5 milliós összeg első hallásra nem hangzik ugyan ijesztőnek, de ha ez alapján feltételezzük, hogy a vizsgálat végén a teljes összeget megpróbálják kifizettetni büntetésként, akkor a pártonként jutó durván félmilliárdos összeg már „nagyon nehezen lesz kezelhető” – mondta a 444-nek a momentumos Hajnal Miklós, aki szerint a Fidesz vélhetően már az EP-választások előtt meg akarja roppantani az ellenzéki pártok anyagi helyzetét.

Hemzseg a szabálytalanságoktól a magyar brexit-támogatások kiosztása

Súlyos szabálytalanságokat tárt fel a külügyminisztérium irányításával zajlott brexit-kárenyhítési pályázatok lebonyolításával összefüggésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – derült ki a szervezet friss jelentéséből.

Ez volt az a pályázat, amelynek keretében több mint húszmilliárd forintra pályázhattak olyan hazai vállalatok, amelyek hitelt érdemlően igazolni tudták, hogy káruk keletkezett vagy keletkezik az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt. A vissza nem térítendő támogatás az Európai Bizottság döntése alapján 2022 és 2025 között állt volna rendelkezésre, ám a magyar kormány előfinanszírozta az összeget, és a teljes keret kiosztásáról döntött.

Mint a 24.hu megírta, összesen nyolcvan pályázat lett sikeres. A nyertesek közt feltűnt a többi közt Matolcsy Ádám bútorgyára, ami a profitja tizenhétszeresét kapja meg kárpótlásként, továbbá befutó volt Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége is, melynek a korábbi nyeresége ötszörösét ítélték meg. A listán szerepel a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltségében álló Kall Ingredients Kft. is, ami a Szolnok mellett található tiszapüspöki izocukorgyárat működteti, ennek a társaságnak ítélték meg a keretből a második legtöbb támogatást.

Nyomozás indult a Megafon és a CÖF rejtélyes forrásokból származó milliárdjai miatt

A NAV már vizsgálja, hogy honnan érkezett két év alatt több mint 8 milliárd forint a fideszes influenszerekhez és a kormánypárti civil szervezethez.

ÁSZ-elnök: Vizsgálni fogjuk a lombkoronasétányok körüli pénzelosztást

Arról is beszélt a műsorban, hogy a Költségvetési Tanács nemrég elkészült elemzése alapján nem meglepő, hogy a kormány 5,2 százalékra emelte az idei hiánycélt.

Még ehhez is feszes gazdálkodásra van szükség

– mondja Windisch László, aki szerint a jövő évi 2,9 százalékos hiánycél teljesítéséhez is nagyon szigorú, takarékos, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás szükséges. A hiányszám módosítása miatt egyébként sem az ÁSZ, sem a Költségvetési Tanács véleményét nem kérte a kormány, a költségvetési törvény módosítása ugyanis nincs napirenden.

Ungár Péterék családi cégétől bérel parkolókat az ellenzéket büntetéssel fenyegető ÁSZ

Nemcsak az Agrárminisztérium bérel irodát Schmidt Mária és Ungár Péter cégétől, hanem az ellenzéket éppen milliárdos büntetéssel fenyegető Állami Számvevőszék (ÁSZ) is tőlük kölcsönöz parkolóhelyeket – tudta meg a portál az ÁSZ szerződéseiből. Az állami szerv április 1-jén kötött egyéves vállalkozási szerződést a Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt.-vel 8,3 millió forint értékben parkolók bérléséről. A BIF főrészvényese pedig a Pió-21 Kft., aminek tulajdonosa Schmidt Mária és gyerekei: Ungár Péter LMP-társelnök és Ungár Anna.

Az ÁSZ központja a belvárosban, az Apáczai Csere János utca 10. szám alatt található, a környéken valóban nagyon nehéz parkolni. Az Ungár család ingatlanos cégének tulajdonába pedig nemcsak hotelek és irodaházak tartoznak, hanem egyebek közt az Aranykéz parkolóház is, ami mindössze 250 méterre van az ÁSZ főhadiszállásától. Azt ugyanakkor nem tudni pontosan, hogy az ÁSZ hol bérli a parkolóhelyeket.

Az állami szerv tehát milliókat fizet az ellenzéki politikus résztulajdonában lévő cégnek, miközben a számvevőszék évek óta az ellenzéki pártok nyomában liheg. Az például júniusi hír volt, hogy az ÁSZ-vizsgálatot indított az ellenzéki pártoknak juttatott külföldi támogatások ügyében. A szervezet arról tájékoztatta a DK-t, a Jobbikot, az LMP-t, az MSZP-t, a Momentumot és a Párbeszédet, hogy az eddigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készülnek kiszabni a pártokra. A rekordösszegű büntetés után jóformán semmi pénze nem maradna a hat ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.

ÁSZ: Nem fenntartható a magas reálbér-növekedés hosszú távon

A termelékenység javulását, növekedését érdemben meghaladó reálbér-növekedés hosszú távon nem fenntartható – figyelmeztetett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, volt MNB-alelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen a portfolio.hu tudósítása szerint, aki a mostani magas inflációt a kérdések kérdésnek nevezte. Szerinte nem érdemes pusztán az elmúlt egy-két évet vizsgálni és felelőst keresni a mostanra kialakult magas inflációs környezetért, hanem hosszabb távra kell visszatekinteni. Ő úgy látja ugyanis, hogy a bérdinamika, valamint az egyes gazdasági ágazatok teljesítménye, termelékenysége, hatékonysága is közre játszik a mostani helyzetben.

Windisch példaként pedig a hazai élelmiszeripar teljesítményét említette, szerinte ugyanis Magyarországon az élelmiszeriparban alacsony a munkaerő termelékenysége, ami hozzájárulhat az élelmiszerinfláció magas szintjéhez.

Az ÁSZ-elnök szerint az inflációs várakozásoknak nagy jelentősége van a gazdaság alakulásában, és óvatosnak kell lenni a nyilatkozatokkal, hogy ne azok tetézzék a helyzetet. „Tehát amikor minden arról szól, és a csapból is az folyik Magyarországon, hogy összeomlás lesz a magas infláció miatt, akkor az beivódik a várakozásokba olyan mértékben és olyan módon, hogy ez önbeteljesítővé tud válni” – jelentette ki a portfolio.hu cikke szerint.