Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 januári napló.
Január 14-én volt éppen 10 éve, hogy a Paks II. projekt “szárba szökkent” – Moszkvában 2014. januárjáben ezen a napon csapott egymás tenyerébe Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Az akkori miniszterelnökségi miniszter, Lázár János a szerződéskötésről, mint az évszázad üzletéről nyilatkozott, de azóta – sok már mellett – az is kiderült, hogy az oroszok a világon máshol (legutóbb Egyiptomnak, de korábban – ahogyan az Energiaklub „Atomerőművek építés alatt” című legutóbbi tanulmányunkban is olvasható: Bangladesnek) is alkalmazott szerződési tételeket (építési, hitelezési és technológiai megoldásokat) kínálták csak föl a magyar kormánynak.
A 2×1200 MW-os új atomerőmű építésének fővállalkozója orosz részről a Roszatom, az építkezési költség 80 százalékát (de legfeljebb 10 milliárd eurót) az orosz kormányzati hitel biztosítja, és az erőmű egyik blokkja a tervek szerint 2025-re üzemkész állapotba került. Ez volt akkor az ígéret. Amiből eddig szinte semmi nem teljesült. És ahogyan az a decemberi Paksi naplóba is bekerült: nem csak az kérdéses, hogy az Európától az ukrán háborúval elszigetelődő Oroszország építhet-e az Európai Unió bármelyik tagországában efféle „érzékeny infrastruktúrát”, hanem olyan hétköznapi kérdések is, minthogy képesek-e pótolni az oroszok a Roszatom projektjein dolgozó, zömmel ukrán speciális hegesztőket.