Best WordPress Hosting
 

Paksi napló 2024 árcius

Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba.  Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelését is elveszítheti.

Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”.

A paksi atomerőmű-építési beruházásért a kormányzati oldalról felelős tárcavezető – a minisztériuma közleménye szerint – mindezt az ismét Budapestre érkező Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtóértekezletén közölte ugyan, ám így is érdemes a történteken elgondolkodni. Azon, hogy a lap szerzője – akinek korábban az a bravúr is sikerült a magyar sajtóban, hogy egyszerre két újságba is exkluzív interjút készített a Roszatom vezetőjével – vajon honnan vette az értesüléseit? De az is hasonlóan “érdekes”, hogy a kormányközeli lapban egy ilyen szenzitív információ vajon hogyan kerülhetett publikálásra?  Mert az újságíró részéről az például logikailag hibátlan érvelés, hogy mivel az OAH az utóbbi időben több olyan határozatot is kiadott a beruházó (Paks II. Zrt.) kérésére, melyben több projektelemre vonatkozóan is három évvel meghosszabbította a engedély hatályát, ez az adott munkaszakaszok további csúszását valószínűsíti – ami pedig végeredményben a beruházási céldátumokat írhatja felül.

Máig érezni a csernobili katasztrófa következményeit

A csernobili atomkatasztrófa 38 éve, 1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor következett be. Ez volt az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris balesete, amely ezrek halálát okozta és tízezreket érintett – írja a Rubicon.

Mi okozta a katasztrófát?

A Kijevtől 130 kilométerrel északra fekvő erőmű első reaktora 1977-ben lépett működésbe, és már két évvel ezután részletes jelentés készült az építési szabálytalanságairól. A vizsgálóbizottság szerint rossz minőségű volt a betonozás, nagy volt talajvíz-szennyezés lehetősége és a falpanelek közötti túl eltérés is.

A Putyin elleni szankciók trójai falova a Paksot építő Roszatom

A Moszkva elleni nyugati szankciók eddig nem tudták hatékonyan megfékezni Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban, hogy illegális háborút folytasson Ukrajna ellen. A szankciórendszer gyengesége főleg az energiaszektorral kapcsolatos. Egyre gigantikusabbra hízik a paksi atomerőművet építtető cég, már az orosz hadiiparból is kiharaptak egy falatot.

Az egyelőre nem szankcionált Roszatom, az orosz állami tulajdonú nukleáris vállalat a háború ellenére tovább bővíti hatókörét. Az atomerőművek amerikai üzemeltetői évente mintegy egymilliárd dollár értékben vásárolnak nukleáris fűtőanyagot a Roszatomtól – ez a dúsított urán iránti amerikai kereslet mintegy 20 százaléka. Ez a szám valószínűleg még magasabb lenne, ha nem lenne az Oroszországból származó amerikai uránimportra 2020-ban bevezetett felső határ. Az Egyesült Államok számos szövetségese is legalább részben orosz fűtőanyagra támaszkodik. E folyamatos függőség miatt a Roszatom eddig mentesült az Oroszországgal szembeni szankciókra irányuló kísérletek alól – írja a Foreign Policy hasábjain Lloyd Dogget, az amerikai képviselőház tagja.

Moszkva egyértelműen ítéli meg, hogy a Roszatom továbbra is szabad utat kap, és trójai falóként használja a vállalatot a nyugati szankciók kijátszására. Alekszej Lihacsov, a Roszatom főigazgatója szerint a vállalat katonai megrendelései jelentősen megnőttek. A The Washington Post 2023 januárjában az ukrán hírszerzés által megszerzett információkat tett közzé, amelyek részletezték a Roszatom részvételét a hadiipar alkatrészekkel, berendezésekkel és nyersanyagokkal való ellátásában, beleértve a rakéta-üzemanyaghoz használt alumínium-oxidot, a repüléshez és rakétákhoz használt kémiai vegyületeket, a tankokhoz és légvédelmi rendszerekhez használt lítiumion-akkumulátorokat és a 3D nyomtatási technológiákat. A bizonyítékok határozottan arra utalnak, hogy a Roszatom az orosz katonai gépezet partnere.

Paksi napló 2024 február

Zavartalanul nem történt lényeges momentum 2024 februárban a paksi atomerőmű építési beruházással kapcsolatosan. Igaz, több bejelentés is történt, és magyar vállalkozókat is verbuválni kezdtek különböző, majdani beszállítói munkákra. Az új atomerőmű építésére való előkészületeknél egy fontosabb esemény történt Pakson: a működő erőmű egy blokkja hosszabb időre leállt.

A hónap elején az országos sajtó nem, a lokális viszont beszámolt arról, hogy újabb nemzetközi kapcsolódási pontot talált magának a Paks II. Zrt.  A Telepaks közlése szerint “halad a nyugat-európai trendekkel a két új paksi atomerőmű-blokk építését koordináló társaság”. A portálon – de a Paks Pressen is -, fizetett hirdetésként publikált cikkben Hugyecz Attila, a vállalat nemzetközi szakterületének vezetője számolt be arról, hogy a cég az európai nukleáris létesítésbiztonsági szervezet, az EISS tagja lett. A németországi nukleáris hulladékkezelő BGZ-től a február végén Oroszország ellen nemzetközi színtéren eljárást indító észak-európai energiacégen, a Fortumon, a svájci Swiss Nuclearon és a francia EdF-en át az atomenergiás kapcsolatait éppen maga mögött hagyni kívánó energiakereskedő Uniperigtöbb mint egy tucatnyi (a hirdetés szövege szerint 16, az EISS saját adatai szerint 14) európai ország nukleárislétesítmény-üzemeltetőit tömörítő szervezetben a Paks II. Zrt. “a nemzeti és európai szabályozási tevékenységekkel kapcsolatos” fórumot találta meg. Az iparági kapcsolatépítés minden szakmában fontos és lehet gyümölcsöző, de legfőképpen kifelé, a világ felé lehet azt jól mutatni, hogy az orosz technológiai beruházás a nyugati szervezeti tagokból álló fórumokon is meleg fogadtatásra talál. Valószínűbb, hogy a Paks II. Zrt. az EISS tagjaként a diplomáciai smúzoláson kívül nem sok hasznot tud realizálni a beruházó számára. (A nukleáris ipari kapcsolódási pontokkal egyébként is érdemes óvatosan bánni a fontosságuk és a hasznuk tekintetében: Kovács Pál, volt minisztériumi államtitkár, korábbi energiahivatali elnökhelyettes 2013-2014 között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának tagja és alelnöke is volt, munkásságának gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt a paksi beruházás előremozdításában.)

Hugyecz Attila elmondta: “A mi cégünknek is támaszt ad, ha megosztjuk egymással a tapasztalatokat, és hasznos, ha időben megismerjük a formálódó nemzetközi nukleáris szabályozási elképzeléseket, és azokra akár hatással is lehetünk”. A vezető szerint az EISS-tagság jól illeszkedik a például az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetségével (WANO) és a Nukleáris Világszövetséggel (WNA) kialakított kapcsolatok sorába, de az is fontos, hogy a paksiak “szakértői szintű kapcsolatokat ápolnak” a fehérorosz, a kínai, a török és legutóbb az éppen csak elindult egyiptomi projektek képviselőivel is. Hugyecz Attila közölte azt is, hogy a Paks II Zrt. feladatának tekinti, hogy “aktívabb együttműködést építsünk ki a nyugat-európai szervezetekkel, szövetségekkel, vállalatokkal”, azt azonban már nem, hogy a Paks II. orosz építési projekt, illetve a keleti, közel-keleti, szintén orosz beruházásokkal kapcsolatosan ez hogyan is teljesülhetne.

Több atomerőművet akar Európa, de kész-e megfizetni az árát?

A 2050-ig szükséges további 50 gigawatt nukleáris kapacitás becsült költségei gigawattonként 5 és 11 milliárd euró között mozognak, ami “nagyfokú bizonytalanságot és a feltételezések közötti nagy különbséget mutat” – véli az energiagazdasági szakértő.

Mint arról nemrég az euronews beszámolt, az atomenergiáról szóló első nemzetközi csúcstalálkozón, Brüsszelben 37 európai ország állapodott meg az atomenergia bővítésének felgyorsításáról és az erőművek könnyebb finanszírozásáról. Közös nyilatkozatuk szerint az atomerőművekből származó villamos energia elengedhetetlen a klímakárosító CO₂-kibocsátás csökkentéséhez.

Egy évvel korábban egy 14 uniós tagállamból álló “nukleáris szövetség” már konkretizálta is, mennyi plusz energiára lenne szüksége Európának: szerintük az EU-nak 2050-ig további 50 GW atomenergiát kell megtermelnie az energiaátállási célok eléréséhez, ami több mint 30 új reaktor építését teszi szükségessé.

Megint nem működik, katarzis sincs: mérlegen az új finn atomerőmű első éve

Az Olkiluoto 3 (OLK3) az utóbbi évtizedekben a Hogyan ne építs atomerőművet? iskolapéldájaként vált ismertté, és bár tavaly a finn beruházás végül eljutott a hétköznapi áramtermelői státuszba, az elátkozottság árnya továbbra is a délnyugati tengerpart gigaüzemén maradt.

Vasárnap hajnal volt, amikor tavaly április közepén a finn Olkiluoto 3 atomerőmű üzemeltetője, a Teollisuuden Voima (TVO) világgá kürtölte, hogy végleg elkészült és üzemszerű működésbe állt az európai nukleáris ipar felvirágoztatását ígérő francia reaktorblokkjuk, amely aktuálisan a legnagyobb teljesítményre képes atomerőművi egység a világon. A 13 év késéssel és az eredetileg kalkulált építési és beüzemelési költség többszöröséből megépített mű azonban úgy lépett át a folyamatos áramtermelés korszakába, hogy a megkönnyebbülés a projektzárás miatt keveredett a szorongással. Nem azért, mert előző nap Németországban épp leállították az utolsó nukleáris áramtermelő egységeket.

Az OLK3 – nem egészen egy évvel hétköznapi áramtermelő erőművé átminősülését követően – most ismét áll.

Paksi napló 2024 január

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 januári napló.

Január 14-én volt éppen 10 éve, hogy a Paks II. projekt “szárba szökkent” – Moszkvában 2014. januárjáben ezen a napon csapott egymás tenyerébe Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Az akkori miniszterelnökségi miniszter, Lázár János a szerződéskötésről, mint az évszázad üzletéről nyilatkozott, de azóta – sok már mellett – az is kiderült, hogy az oroszok a világon máshol (legutóbb Egyiptomnak, de korábban – ahogyan az Energiaklub „Atomerőművek építés alatt” című legutóbbi tanulmányunkban is olvasható: Bangladesnek) is alkalmazott szerződési tételeket (építési, hitelezési és technológiai megoldásokat) kínálták csak föl a magyar kormánynak.

A 2×1200 MW-os új atomerőmű építésének fővállalkozója orosz részről a Roszatom, az építkezési költség 80 százalékát (de legfeljebb 10 milliárd eurót) az orosz kormányzati hitel biztosítja, és az erőmű egyik blokkja a tervek szerint 2025-re üzemkész állapotba került. Ez volt akkor az ígéret. Amiből eddig szinte semmi nem teljesült. És ahogyan az a decemberi Paksi naplóba is bekerült: nem csak az kérdéses, hogy az Európától az ukrán háborúval elszigetelődő Oroszország építhet-e az Európai Unió bármelyik tagországában efféle „érzékeny infrastruktúrát”, hanem olyan hétköznapi kérdések is, minthogy képesek-e pótolni az oroszok a Roszatom projektjein dolgozó, zömmel ukrán speciális hegesztőket.

Alvállalkozókat toboroz egy orosz cég a paksi atomerőműhöz

Több cég, köztük egy, a háború előtt orosz–magyar külkereskedelmi üzleteket bonyolító társaság is jelezte lapunknak, hogy levelet kaptak a Paks II kivitelezésének fővállalkozójától, az orosz Atomstroyexporttól, pontosabban annak magyarországi lerakatától, az ASZE Rt.-től (a cégjegyzékben az ASE AO magyarországi fióktelepeként találhatjuk meg). A cég mérlegéből képet lehet kapni arról, hogyan halad az új atomerőművi blokkok építése: tavalyi adat ugyan még nincs, de a cég 2022-ben csaknem 31 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és ehhez képest komoly, 8,3 milliárd forint nyereséget adózás után.

Az ASZE most „tájékoztató szemináriumra” invitálja Paksra a potenciális beszállító partnereket és alvállalkozókat, a meghívó szerint a projekttel kapcsolatban kialakult aktuális helyzetről, valamint az alvállalkozói és beszállítói kör bővítésének lehetőségeiről tartanak tájékoztatót. A szemináriumon a résztvevőknek beszámolnak a többi között

a projektről, valamint a megvalósítás jelenlegi státuszáról,

Tűz ütött ki egy franciaországi atomerőműben

Franciaországban leállították az ország nyugati részén fekvő chinoni atomerőmű két reaktorát, miután tűz ütött ki a létesítményben – írja az MTI az EDF áramszolgáltató vállalat közlése alapján.

A tűz a 3-as számú termelőegység fő transzformátoránál alakult ki, szombaton hajnali 2 óra 40 perckor, egy nem nukleáris területen. A blokkot az előírásoknak megfelelően automatikusan leállították.

A vállalat közölte, hogy a tüzet eloltották. Mivel a 3-as és a 4-es reaktorok párban működnek, elővigyázatosságból az utóbbit is leállították. 

Csehország felturbózza atomerőművi kapacitását

Módosította a cseh atomerőművek kibővítésére irányuló nemzetközi pályázatot a prágai kormány.

Petr Fiala miniszterelnök január 31-én este a kormányülés után bejelentette: a kormány felszólítja a projektben állva maradt két vállalatot, hogy egy új atomblokk megépítése helyett négy új blokk építésére tegyen kötelező érvényű ajánlatot. A pályázatban eredetileg az szerepelt, hogy egy blokk megépítésére kötelező jellegű, a továbbiakra pedig csak nem kötelező jellegű ajánlatokat kell tenni az érdeklődőknek.

A mintegy két éve meghirdetett pályázaton tavaly október végéig három cég adott be ajánlatot: az amerikai Westinghouse, a francia EDF társaság, valamint a dél-koreai KHNP csoport. A pályázat folytatásából most a cseh kormány kizárta a Westinghouse-t, mert nem teljesítette az egyik pályázati feltételt, mégpedig azt, hogy ajánlatának kötelező jellegűnek kellett volna lennie.

Gyengülhet a hazai nukleáris biztonság, mert könnyítik az ellenőrzést

Már a 2023 októberében társadalmi vitára bocsátott tervezet láttán is sokan megdöbbentek, aztán a  parlament által december legvégén szinte módosítás nélkül elfogadott atomtörvény-módosító csomag bevezette a „független ellenőrző szervezet” fogalmát is.  Gyorsítanák Paks 2 engedélyezését az újragondolt szabályokkal.

„Meg lehet oldani, hogy ne gyengítse a nukleáris biztonságot” – mondta a Népszavának az új atomerőművi berendezések engedélyeztetésének paksi bővítéstől aligha független, leginkább könnyítésnek tetsző átalakításáról egy szakértő.

Már a 2023 októberében társadalmi vitára bocsátott tervezet láttán többeket megdöbbentett, hogy például a radioaktív anyagok kibocsátásának megakadályozásáért, a balesetelhárításért, az üzemzavari hűtésért, vagy éppen a légmentes zárásért felelős rendszerek gyártását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a jövőben nem „engedélyezi”, csak „tudomásul veszi”. Igaz: a hatóság 15 nap alatt el is utasíthatja a kérvényt, illetve feltételeket – sajátos nyelvükön „visszatartási pontokat” – is szabhat. Ha az OAH 15 napon belül nem válaszol a beadványra, úgy az elfogadottnak minősül.

Európa a nukleáris fejlesztési rallyn francia-brit összefogással próbálkozik

Stratégiai partnerséget köt Európa két fontos nukleáris fejlesztésekkel foglalkozó vállalata, a brit Newcleo és a francia NAAREA. A cél az, hogy együtt gyorsabban tudják kifejleszteni új, negyedik generációs atomreaktoraikat.

A két cég jelenleg hasonlóan áll saját reaktorának kifejlesztésével: 2026-ra várják az első, még nem nukleáris energiával hajtott prototípust, 2030-ra pedig a már atomenergiával működő verziót. A felhasznált technológia azonban más, a NAAREA sóolvadékos, a Newcleo pedig ólomhűtésű reaktoron dolgozik.

Rég nem volt ekkora nyüzsgés az atomenergia körül

Válsághelyzet alakult ki Paks II. belorusz ikertestvérénél

Sorozatosak a meghibásodások a tervezett paksi bővítés mintájának számító (ugyanolyan technológiájú), nemrég átadott atomerőműveknél.

A reaktormag leolvadásával, azaz beláthatatlan következményekkel fenyegető súlyos meghibásodás történt Belorusziában az asztraveci atomerőműben egy, a Bloomberg által megszerzett belső jelentés szerint. A Roszatom – szokás szerint – nyilvánosan tagadja a belső jelentésben bemutatott üzemzavart, a világsajtót viszont körbejárta az újabb nukleáris krízis, amelyet az orosz államon kívül mindenki tényként kezel. Hogy mi történt pontosan, azt a szakértők az említett jelentés alapján próbálták meg rekonstruálni. Úgy tűnik, ioncserélő gyanta szivárgott a reaktor primerkörébe, ez okozta az akut olvadásveszélyt. A normál esetben a víz tisztítását végző gyanta bejutása problémákat okozhat a vezérlésben, ami a legrosszabb opció szerint a vezérlőrudak és a fűtőelemek sérülésével, illetve magleolvadással is járhat.

Messze van, de annyira mégsem

Fehéroroszországból érkezik Paks II. új építésvezetője

A Paks II. atomerőmű közvetlen építési szakaszba lépésével az eddigi igazgató Alekszandr Merten, mint a fővállalkozó Atomsztrojexport (ASZE) vállalat projektigazgatója átadja projektvezetői megbízatását Vitalij Poljanyinnak. Az új vezető fogja irányítani az új atomerőművi blokkok építését, az építéshez szükséges anyagok és berendezések, valamint a terv- és kivitelezési dokumentáció biztosítását. Továbbra is Alekszandr Mertenhez tartoznak a stratégiai ügyek, beleértve a projektet érintő politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálását – idézi a portál az ASZE közleményét.

Vitalij Poljanyin, az Atomsztrojexport vállalat alelnöke eddig a belorusz atomerőmű építési projektigazgatója volt, amely atomerőmű 2023. november elején kezdte meg a kereskedelmi üzemet. Az új paksi projektigazgató 2023. november 20-án lépett hivatalba azt követően, hogy a projektben 2023. augusztus 21-én megkezdődött a közvetlen megvalósítás szakasza.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió területén épülő Paks II. atomerőmű beruházása számos sajátossággal bír, Alekszandr Merten mint a fővállalkozó ASZE vállalat alelnöke és a Rusatom International Network (RAIN) igazgatójának első helyettese továbbra is felügyeli a projekt megvalósításának stratégiai aspektusait. Hozzá tartozik továbbá az ASZE vállalat külföldi partnereivel folytatott politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálása, valamint a magyar, illetve külföldi vállalatokkal a kapcsolatok kialakítása, fenntartása és számos egyéb kérdés.

Turbinalapátok törtek el egy, a Paks II. mintájául szolgáló orosz erőműben

Turbinalapátok törtek el egy olyan oroszországi atomerőműben, ahova két olyan reaktort telepített, amilyet Törökországban is építenek, és amilyet Magyarországora terveznek a paksi bővítés során – írta az orosz állami atomenergetikai vállalat közleménye nyomán a Guardian.

A Roszenergoatom azt mondta, hogy egyelőre nem tudják, mi okozhatta a problémát a Leningrád erőműben, de a turbinalapátok törése miatt le kellett kapcsolni az egyik, 2018-ban épült blokkot. Itt egy új generációs, VVER 1200-as, nyomottvizes reaktor működik, pont olyan, amilyet a Paks 2. erőműbe terveznek, és amilyet Törökországban már elkezdtek építeni az Akkuyu atomerűben, Fehéroroszországban pedig már működnek ilyen reaktorok.

Alekszander Sutikov, a Roszenergoatom vezetője azt mondta, hogy az 1200 megawattos turbinákat Alekszej Mordasov cége, a Power Machines készítette. A cég azt állította, hogy máshol 2016 óta dolgoznak ugyanilyen turbinák és azokkal semmi probléma nem volt. A Roszenergoatom tulajdonosa, a Roszatom vizsgálatot indít az ügyben.

Visszakapcsolják a szivárgás miatt állított szlovéniai atomerőművet

Véget értek a javítások a szlovén Krskói Atomerűben (NEK), így több mint egy hónappal a szivárgások miatti leállítás után, a hét végéig visszakapcsolják a hálózatra.

A javítások befejeződtek, és a reaktortartály, valamint a primer rendszer is üzemképes. A héten még várják, hogy a hatóságok rábólintsanak a visszakapcsolásra. A NEK október elején döntött úgy, hogy leállítja az erőművet, amikor szivárgást észleltek a védőépületen belüli primer körben. Később kiderült, hogy egy tűszúrásnyi lyuk volt egy cső hegesztésén, alig egy méterre a reaktortartály bemenetétől. Az üzemeltető a csővezetékszakaszt és egy másik rendszer vezetékrendszerét is teljes egészében kicserélte, továbbá dolgoznak azon, hogy kiderítsék a meghibásodás közvetlen okát.

A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomott vizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 6000 gigawattóra (GWh) áramot termel, a szlovén villamosáram-igény kb. negyedét, a horváténak pedig ötödét fedezi. A NEK működését eredetileg 40 évre tervezték, de idén tavasszal környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák.

Történelmi mélypontig apadhat a Duna

Miközben Orbán Viktor a napokban óriási vízbőségről hadovált a parlamentben, a Duna vízállása hamarosan elérheti a történelmi mélypontot: Magyarországi szakasza jelentős részén már csak néhány centivel tartózkodik a valaha mért legalacsonyabb érték felett, a következő napokban pedig számos mérési ponton e szint alá süllyedhet, aminek következményeivel számolni kell.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízjelző Szolgálatának adataira alapozva azt írják, a Duna mindegyik főbb hazai mérési ponton kevesebb mint egy méterrel, de helyenként – például a Dunakanyarban, Pakson vagy Mohácsnál – már fél méterrel sem haladja meg a történelmi mélypontot.

Az apadás holnapig folytatódhat, így a vízszint megemelkedése előtt akár már október 21-én elérheti a valaha feljegyzett  LEGKISEBB ÉRTÉKET A VÍZÁLLÁS – hívja fel a figyelmet elemző írásában a Portfólió.  

Az Orbán-kormány makacsul ragaszkodik a paksi orosz fűtőelemhez is

EU-szerte ebben is magunkra maradtunk. A jelenlegi paksi atomblokkok orosz üzemanyagellátását nem váltjuk ki mással – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség, cáfolva az elmúlt napok találgatásait.

A meglévő hazai atomerőművi blokkok üzemanyag-ellátására a jelenleg elérhető egyedüli lehetőség az orosz behozatal – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség. Ez erőteljesen árnyalja azokat a múlt hét végi sajtóértesüléseket, miszerint Orbán Viktor, Kötcsén, sajátjai között, azt állította volna, hogy a paksi, orosz fűtőelemeket franciára cseréljük.

A találgatásokat ugyanakkor még tovább fűtötte, hogy három napra rá az Energiaügyi Minisztérium (EM) „együttműködési megállapodást” kötött a francia iparági doyennek számító, többségi állami tulajdonban lévő Framatome-mal, mégpedig atomerőművi fűtőelemek, a nukleáris blokkok élettartam-hosszabbítása, illetve az SMR-nek nevezett, kis teljesítményű atomerőművek kapcsán.

Orbán francia atomblöffje

Orosz helyett francia üzemanyaggal is működhet Paks – a kormányfő állítólag erről is beszélt a zárkörű kötcsei találkozón a legközvetlenebb politikai szövetségeseinek. Még nem létező nukleáris üzemanyagot választ a kormány, így az orosz függés tovább marad fenn Pakson. Pávatánc Putyin gazdának és az EU-nak.

Paks az orosz helyett francia üzemanyagra állhat át – erről beszélt állítólag Orbán Viktor Kötcsén, ma pedig az Energiaügyi Minisztérium közleményben tudatta, hogy egyetértési megállapodást írt alá a francia Framatome vállalattal egyebek mellett az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkáról.  Ez alapján a térségben utolsóként Magyarország is elkezd leválni az orosz nukleáris üzemanyagról. A diverzifikálás hosszú távon csökkentené a magyar különutasságot és növelné az energiabiztonságot, a francia alternatíva azonban még nincs kész, így az átállás négy-öt év is lehet. Amerikai üzemanyaggal ez elképzelhető, hogy gyorsabb lenne, a magyar választás mögött geopolitikai megfontolások állhatnak.

Egyre komolyabb kockázat

Fukusimai halat evett a japán miniszterelnök

Hosszú ideje zajlik a vita a fukusimai atomreaktor hűtővízének óceánba engedéséről, azonban a napokban eldőlt a kérdés: Japán 1,3 millió tonna szennyezett vizet enged az óceánba. Fumio Kishida, japán miniszterelnök annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a Fukusima partjainál fogott halak is ehetők, maga is megkóstolt egyet – írja az IFLScience.

Kishida és három minisztere szerdán a Fukusima partjainál fogott tengeri herkentyűket, köztük lepényhalat, polipot és tengeri sügért fogyasztott. Ez bizonyára Kínának is üzenet volt, amely a legnagyobb felvásárlója volt a japán halászati cikkeknek, azonban a hűtővíz kiengedése után bejelentette, felfüggeszti az ilyen típusú kereskedelmet.

Japán múlt csütörtökön kezdte meg a kezelt radioaktív víz kibocsátását a Fukusima Daiicsi atomerőműből, több mint 12 évvel azután, hogy a Honshu sziget partjainál bekövetkezett 9-es erősségű földrengés olvadást okozott a létesítményben.