Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: energiaklub

Paksi napló 2024 április

Közzétette szerző

Az Energiaklub havonta frissülő sorozata annak érdekében indult, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 áprilisi napló.

Az új magyar atomerőmű építési tervéről és állapotáról szóló kommunikáció áprilisban meglehetősen furcsa jelenséget produkált azzal, hogy minden érdemi, primer információt sikerült a hónap végén, két napban összesűrítenie. A magyar sajtóban az április 24-e és 26-a között megjelenteken kívül mindössze annyi új információt generált ez a téma, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a hónapban három beruházói kérvényt is tudomásul vett: az egyik egy acél-betonacél szerelő üzem létesítését teszi lehetővé, a másik a villamos szerelés és adminisztráció „komplexumának” építését, a harmadik „mechanikai és termikus összeszerelési munkálatok komplexuma” létrehozását. Mind a három jóváhagyás gyakorlatilag raktárcsarnokokat jelent, olyan kiegészítő épület kategóriákat, melyek nem a definíció szerinti erőműépítés részei. Árulkodó lehet például, hogy a „villanyszerelő raktárra” kiadott határozat 27 oldalas szövegének zöme azokat a feltételeket listázza, melyeknek előzetes teljesítése tudja legitimálni a 3 évre szóló határozatot.

Még az OAH oldalán is több, ennél fontosabb hír jelent meg Paksról a hónapban: április 12-én befejezték a hathetes karbantartás-javítás-tankolás munkálatait a Paks 4 blokkon, és 5 alkalommal jelentettek be teljesítménycsökkenést – jellemzően 100-150 MW méretűt – az amúgy négy blokkal üzemelő paksi atomerőművön.

PostPin It!

Paksi napló 2024 árcius

Közzétette szerző

Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba.  Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelését is elveszítheti.

Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”.

A paksi atomerőmű-építési beruházásért a kormányzati oldalról felelős tárcavezető – a minisztériuma közleménye szerint – mindezt az ismét Budapestre érkező Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtóértekezletén közölte ugyan, ám így is érdemes a történteken elgondolkodni. Azon, hogy a lap szerzője – akinek korábban az a bravúr is sikerült a magyar sajtóban, hogy egyszerre két újságba is exkluzív interjút készített a Roszatom vezetőjével – vajon honnan vette az értesüléseit? De az is hasonlóan “érdekes”, hogy a kormányközeli lapban egy ilyen szenzitív információ vajon hogyan kerülhetett publikálásra?  Mert az újságíró részéről az például logikailag hibátlan érvelés, hogy mivel az OAH az utóbbi időben több olyan határozatot is kiadott a beruházó (Paks II. Zrt.) kérésére, melyben több projektelemre vonatkozóan is három évvel meghosszabbította a engedély hatályát, ez az adott munkaszakaszok további csúszását valószínűsíti – ami pedig végeredményben a beruházási céldátumokat írhatja felül.

PostPin It!

Paksi napló 2024 február

Közzétette szerző

Zavartalanul nem történt lényeges momentum 2024 februárban a paksi atomerőmű építési beruházással kapcsolatosan. Igaz, több bejelentés is történt, és magyar vállalkozókat is verbuválni kezdtek különböző, majdani beszállítói munkákra. Az új atomerőmű építésére való előkészületeknél egy fontosabb esemény történt Pakson: a működő erőmű egy blokkja hosszabb időre leállt.

A hónap elején az országos sajtó nem, a lokális viszont beszámolt arról, hogy újabb nemzetközi kapcsolódási pontot talált magának a Paks II. Zrt.  A Telepaks közlése szerint “halad a nyugat-európai trendekkel a két új paksi atomerőmű-blokk építését koordináló társaság”. A portálon – de a Paks Pressen is -, fizetett hirdetésként publikált cikkben Hugyecz Attila, a vállalat nemzetközi szakterületének vezetője számolt be arról, hogy a cég az európai nukleáris létesítésbiztonsági szervezet, az EISS tagja lett. A németországi nukleáris hulladékkezelő BGZ-től a február végén Oroszország ellen nemzetközi színtéren eljárást indító észak-európai energiacégen, a Fortumon, a svájci Swiss Nuclearon és a francia EdF-en át az atomenergiás kapcsolatait éppen maga mögött hagyni kívánó energiakereskedő Uniperigtöbb mint egy tucatnyi (a hirdetés szövege szerint 16, az EISS saját adatai szerint 14) európai ország nukleárislétesítmény-üzemeltetőit tömörítő szervezetben a Paks II. Zrt. “a nemzeti és európai szabályozási tevékenységekkel kapcsolatos” fórumot találta meg. Az iparági kapcsolatépítés minden szakmában fontos és lehet gyümölcsöző, de legfőképpen kifelé, a világ felé lehet azt jól mutatni, hogy az orosz technológiai beruházás a nyugati szervezeti tagokból álló fórumokon is meleg fogadtatásra talál. Valószínűbb, hogy a Paks II. Zrt. az EISS tagjaként a diplomáciai smúzoláson kívül nem sok hasznot tud realizálni a beruházó számára. (A nukleáris ipari kapcsolódási pontokkal egyébként is érdemes óvatosan bánni a fontosságuk és a hasznuk tekintetében: Kovács Pál, volt minisztériumi államtitkár, korábbi energiahivatali elnökhelyettes 2013-2014 között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának tagja és alelnöke is volt, munkásságának gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt a paksi beruházás előremozdításában.)

Hugyecz Attila elmondta: “A mi cégünknek is támaszt ad, ha megosztjuk egymással a tapasztalatokat, és hasznos, ha időben megismerjük a formálódó nemzetközi nukleáris szabályozási elképzeléseket, és azokra akár hatással is lehetünk”. A vezető szerint az EISS-tagság jól illeszkedik a például az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetségével (WANO) és a Nukleáris Világszövetséggel (WNA) kialakított kapcsolatok sorába, de az is fontos, hogy a paksiak “szakértői szintű kapcsolatokat ápolnak” a fehérorosz, a kínai, a török és legutóbb az éppen csak elindult egyiptomi projektek képviselőivel is. Hugyecz Attila közölte azt is, hogy a Paks II Zrt. feladatának tekinti, hogy “aktívabb együttműködést építsünk ki a nyugat-európai szervezetekkel, szövetségekkel, vállalatokkal”, azt azonban már nem, hogy a Paks II. orosz építési projekt, illetve a keleti, közel-keleti, szintén orosz beruházásokkal kapcsolatosan ez hogyan is teljesülhetne.

PostPin It!

A szélenergia pénzügyi mentőövet adhatna a magyar mezőgazdaságnak

Közzétette szerző

Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos szélerőmű 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves plusz jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével az agráriumnak és a földtulajdonosoknak. Amire szükségük is lesz, mert a mezőgazdaságot sújtó klímakockázatok várhatóan fokozódni fognak, ami bevételkiesést, súlyosabb esetben egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodóknak. A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.

A szélenergia és a mezőgazdaság azért is jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 m2 földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges. A gazdálkodók a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95%-át kihasználhatják.

A fenntartható mezőgazdaság koncepciója a terméshozam maximalizálásának és a gazdasági stabilitás fenntartásának kényes egyensúlyán alapul, miközben a természeti erőforrások felhasználását és a környezetkárosítást minimalizálja. Ehhez több ponton is hozzájárulhat a szélenergia magasabb fokú kihasználása, aminek minél szélesebb teret kell biztosítani a magyar energiamixben.  A mezőgazdaság a világ legtöbb részén, így Magyarországon is rendkívül érzékeny, a gazdasági és környezeti hatásoknak kiszolgáltatott iparág. Jelentősek az időjárási kockázatok: aszályok, árvizek, jégeső – ezek a történelem során és napjainkban is gyakran szegénységet, éhezést, migrációt okoznak. A klímaváltozás a jövőben a mezőgazdaságot érintő éghajlati kockázatokat is várhatóan tovább súlyosbítja.

PostPin It!

Paksi napló 2024 január

Közzétette szerző

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 januári napló.

Január 14-én volt éppen 10 éve, hogy a Paks II. projekt “szárba szökkent” – Moszkvában 2014. januárjáben ezen a napon csapott egymás tenyerébe Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Az akkori miniszterelnökségi miniszter, Lázár János a szerződéskötésről, mint az évszázad üzletéről nyilatkozott, de azóta – sok már mellett – az is kiderült, hogy az oroszok a világon máshol (legutóbb Egyiptomnak, de korábban – ahogyan az Energiaklub „Atomerőművek építés alatt” című legutóbbi tanulmányunkban is olvasható: Bangladesnek) is alkalmazott szerződési tételeket (építési, hitelezési és technológiai megoldásokat) kínálták csak föl a magyar kormánynak.

A 2×1200 MW-os új atomerőmű építésének fővállalkozója orosz részről a Roszatom, az építkezési költség 80 százalékát (de legfeljebb 10 milliárd eurót) az orosz kormányzati hitel biztosítja, és az erőmű egyik blokkja a tervek szerint 2025-re üzemkész állapotba került. Ez volt akkor az ígéret. Amiből eddig szinte semmi nem teljesült. És ahogyan az a decemberi Paksi naplóba is bekerült: nem csak az kérdéses, hogy az Európától az ukrán háborúval elszigetelődő Oroszország építhet-e az Európai Unió bármelyik tagországában efféle „érzékeny infrastruktúrát”, hanem olyan hétköznapi kérdések is, minthogy képesek-e pótolni az oroszok a Roszatom projektjein dolgozó, zömmel ukrán speciális hegesztőket.

PostPin It!

A fenntartható épületfelújítási projektek finanszírozási lehetőségei

Közzétette szerző

Európai uniós finanszírozás és a magántőke bevonása egyaránt szükséges a fenntartható épületfelújítások támogatása érdekében. Az Energiaklub webináriumán az önkormányzatok számára elérhető uniós pénzügyi eszközök mellett olyan innovatív finanszírozási eszközök is szóba kerülnek, mint például zöld kötvények, zöld jelzáloghitelek és a feltöltődő alapok.

Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy uniós finanszírozásból nemzeti, regionális és helyi támogatási programokat hajtsanak végre a fenntartható épületfelújítások előmozdítása érdekében. Az épületek energiahatékonyságának javításához szükséges beruházások azonban már most elérik azt a szintet, amelyet kizárólag közpénzből nem lehet fedezni. Az EU évente 85-90 milliárd eurót fektet be az épületek energiahatékonyságába állami programokon keresztül, miközben a meglévő épületek felújításához évente 275 milliárd eurónyi további beruházásra lesz szükség a 2030-as éghajlati célok eléréséhez (COM). Ezért kulcsfontosságú a magántőke mozgósítása a klímabarát építéshez és felújításhoz. A befektetők, az ipar és a lakástulajdonosok közötti fontos összekötő kapocsként a helyi önkormányzatoknak meg kell ismerniük a pénzügyi eszközöket, és meg kell határozniuk, melyek a legalkalmasabbak a fenntartható felújítások sikeres helyi szintű végrehajtásához.

Ehhez nyújt segítséget SURF projektünk “Körforgásos építkezés” című online előadás-sorozatának 2. modulja. A 2. modulban Mathieu Daloze, az Európai Bizottság (Energiaügyi Főigazgatóság) munkatársa áttekintést nyújt a fenntartható épületfelújításra összpontosító és a helyi hatóságok számára elérhető uniós pénzügyi eszközökről. Emellett a madridi székhelyű Creara tanácsadó cég olyan innovatív finanszírozási eszközökkel ismertet meg bennünket, mint a zöld kötvények, a számlán keresztül történő finanszírozás (on-bill schemes), a feltöltődő alapok vagy a zöld jelzáloghitelek. Ezt két gyakorlati példa követi majd. Samuel Bretillot bemutatja Île-de-France régió zöld és fenntarthatósági kötvényekre vonatkozó keretrendszerét, míg Ly Loss a KredEx feltöltődő alapjával kapcsolatos tapasztalatokat osztja meg.

PostPin It!

A klímasemlegesség kommunikálása a helyi közösség számára

Közzétette szerző

A klímasemlegesség érthető kommunikációja, az ismeretterjesztés és tudatosítás kulcsfontosságú, hogy a helyi közösségeket be tudjuk vonni a fenntartható jövő megvalósításába.

Ezen a webináriumon mélyebben elmélyedünk az éghajlatsemlegesség fogalmában, és megvizsgáljuk, hogy a helyi önkormányzatok és a polgárok hogyan tudnak együttműködni ennek elérése érdekében.

Rávilágítunk a vele járó kihívásokra, és megvitatjuk a rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel a polgárokat be lehet vonni, és elköteleződésüket fenntartani. Bemutatjuk a más régiókban már megvalósított sikeres modelleket. Emellett tippeket és trükköket fogunk megosztani arról, hogy hogyan valósíthat meg az önkormányzat éghajlat-semlegességgel kapcsolatos kezdeményezéseket, úgy, hogy az érdekeltek könnyen részt vehessenek benne.

PostPin It!

Paksi napló – 2023 december

Közzétette szerző

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2023 decemberi napló.

Hosszabb, elemző cikket tett közzé a BBC december közepén a magyar atomenergia jövőjéről. A Magyarország kockázatos fogadása Oroszország atomenergiájára címmel megjelent írás legfőbb állítása az volt, hogy a magyar történelem legnagyobb egyedi beruházásának célba érése az ukrajnai orosz háború miatt “napról-napra kevésbé valószínű”. Annak ellenére is, hogy a kormány “rendíthetetlenül elkötelezett” a Paks II.  projekt mellett. – és azzal együtt is, hogy az oroszok e beruházást “pénzügyileg és technológiailag is magukra vállalták” – írta Nick Thorpe. A brit médiabirodalom Magyarországot jól ismerő tudósítója megosztott egy saját észrevételt is a cikkében: amikor 2014-ben az új magyar erőmű építéséről érdeklődött, azt hallotta, hogy a speciális hegesztésekre ukrán szakemberek érkeznek majd, és bár a főalkatrészek gyártását Oroszország végzi, a szállítás, amelyet eredetileg szárazföldön, Ukrajnán keresztül képzeltek el, egyelőre alternatíva nélkül lóg a levegőben.

A BBC cikkében megszólaló Aszódi Attila és Jávor Benedek nem meglepő módon, homlokegyenest másként látja a Paks II. beruházás pillanatnyi helyzetét. Előbbi szerint Oroszország teljes elszigetelése még a jelenlegi helyzetben sem megoldás. Aszódi továbbra is hiszi, hogy az orosz-ukrán háborút rövid időn belül olyan feltételek mellett sikerül majd lezárni, hogy az a paksi projekt elől elhárítja az akadályokat. Utóbbi viszont úgy véli, hogy Paks II-re energetikai szempontból nincs szükség, az “egy tisztán politikai projekt”, amire – pláne az oroszokkal együtt semmiképpen sem szükséges. Jávor szerint “azzal, hogy a kormány az új atomerőműhöz ragaszkodik, most már az ország eljuthat oda, hogy ha a Paks II-projekt fejre áll, nem lesz az ország számára alternatíva, és “komoly gondja lesz az ellátásbiztonsággal” – tette hozzá.

PostPin It!

Paksi fejlemények 2023

Közzétette szerző

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik a kormány által felgyorsítani szándékozott paksi atomerőmű beruházással.

„A paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól, ennek megfelelően a felek aláírták a következő évekre vonatkozó ütemtervet is, amelynek alapján biztosan állítható, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést” – jelentette be november közepén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Paksról küldött miniszteri közlemény (mellyel nem csak a következő évekre tervezett menetrendet jelölték ki a felek, de egyben elismerték azt is, hogy a beruházás újabb késedelembe esett) azonban nem állít sokkal többet, mint amit két hónappal korábban Alekszej Lihacsov mondott, aki akkor is, szintén Pakson járt. A Roszatom orosz állami nukleáris óriásvállalat vezérigazgatója akkor, miután megnézte a résfalazási tesztmunkagödör aktuális állapotát, arról beszélt, hogy szerinte 2025 elején megkezdődhet az építkezés: a Paks II. projekt első betonöntésével. (Mást mondott erről a vele együtt a helyszínen járó illetékes államititkár, Magyar Levente – ezt a kommunikációs zűrzavart pedig kielemezte a Népszava.)

Az orosz állami cég vezetője szeptemberben azt is közölte, hogy a Roszatom hozzáfog bizonyos főelemek legyártásához. És Lihacsov még azt is megígérte, hogy „különös figyelmet fordít a Paks II. projektre, és a cég a legjobb erőit irányítja arra”. Ehhez képest két hónappal később a magyar miniszter mindössze három számadattal bővítette csupán az eddigi ismereteket: Szijjártó Péter közölte, hogy a fővállalkozó 94 magyar céget vont már be a munkálatokba, az ötméteres mélységet elérő talajkiemelési munkákat 23 méteres mélység eléréséig kell folytatni – és a francia-német vállalkozó által végzett résfalazás aktuálisan 77 százalékos készültségnél tart.

PostPin It!

Elindult az Energiaklub legújabb energiahatékonysági projektje, az EU Peers

Közzétette szerző

Az energiahatékony épületfelújítás az európai széndioxid-kibocsátás csökkentésének egyik legfontosabb eleme. De éppen ez az a terület, ahol a lakástulajdonosok komoly akadályokba ütköznek. A lakásfelújítás megkönnyítése érdekében Európában megjelentek az integrált lakásfelújítási szolgáltatások (Integrated Home Renovation Services, IHRS), vagy a lakossági energetikai felújítás úgynevezett egyablakos ügyintézési pontjai (One-Stop Shop, OSS). Az EU Peers célja, hogy egy szakmai közösségen keresztül támogassa ezeket az integrált lakásfelújítási szolgáltatókat és egyablakos ügyintézési pontokat.

Melyek azok a fő értékek, amelyeket szakmai közösségünk nyújtani tud?

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk?

PostPin It!

Szakmai szervezetek: a lakossági energiaátmenetet jobban támogassa a magyar REPowerEU!

Közzétette szerző

A energiaátmeneti szempontú vélemények, javaslatok széleskörű megvitatására az MTVSZ szakmai szervezetekkel konferenciát szervezett szeptember 18-án a magyar REPowerEU-ról, a Helyreállítási Terv önálló energetikai fejezetéről. A webinaron a két illetékes helyettes államtitkár is előadott.

Az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Magyar Természetvédők Szövetsége előadói üzenetei az energiaátmenetet gyorsító és mélyítő irányba mutattak. A minisztériumi illetékesek elmondták, hogy a konferencián elhangzott és a beérkezett szakmai véleményeket, javaslatokat igyekeznek becsatornázni a REPowerEU folyamatba. A folyamat keretében az Európai Bizottságnak kettő, a Tanácsnak utána egy hónapja lesz megegyezni és elfogadni a magyar fejezetet.

Az Európai Bizottságnak augusztus 31-én benyújtott és a kormany.hu-n szeptember 11-én nyilvánosságra hozott REPowerEU fejezetben célként szerepel, hogy „Magyarország energia import kitettségét az uniós átlagra csökkentjük”. Ez egybemossa a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) szereplő gázimport- és áramimport-csökkentési tervet: a mai 85%-os gázimportot 2030-ig 80%-ra csökkentené a Kormány (míg a jelenleg érvényes NEKT-ben még 70% volt a cél), a 2022-ben 28%-os áramimportot pedig 20%-ra 2030-ig.

PostPin It!

Atomerőművek építés alatt – 2023

Közzétette szerző

3. alkalommal jelentette meg az Energiaklub az “Atomerőművek építés alatt” című éves jelentését. E kiadás a világszerte építés alatt álló atomerőművek 2023. júniusi helyzetét mutatja be.

Ekkor az International Atomic Energy Agency (IAEA) hivatalos statisztikái szerint 57 blokk állt építés alatt, azaz megkapta építési engedélyét, és megkezdődött a reaktorház alatti betonrészek kiöntése, de még nincs hálózatra kapcsolva, nem termel villamos energiát.

Az „építés alatt” álló atomerőmű-létesítési projektek jelentős része problémákkal küzd, és a tervekhez képest késésben van. Paks II továbbra sem tartozik még az épülő atomerőművek közé.

PostPin It!

Az Energiaklub véleménye a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezetéről

Közzétette szerző

Előrelépések és megtorpanások egyaránt jellemzik a felülvizsgált NEKT dokumentum véleményezésre közzétett kivonatát, melyet az Energiaklub is értékelt a rendelkezésre álló egy héten belül.

A célok között bővülő napenergia, ismét megjelenő, de elenyésző szélenergia, előremutató, de lassú lépésekben haladó biogáz, geotermia és hőszivattyú bővülés látható.

A legnagyobb hiányosságot az energiatudatosság/-takarékosság mentén elérhető fogyasztáscsökkenés teljes ignorálása, illetve az energiahatékonysági célok erőtlensége adja. A legpozitívabb fejlemény a megújulós célszám 21%-ról 29%-ra emelése 2030-ra.

PostPin It!