Best WordPress Hosting
 

Egész kórházakat sodorhat bajba a veszélyes gombafaj

2009-ben korábban nem látott gombát fedeztek fel Japánban. A fajt egy kórházban kezelt 70 éves páciens külső hallójáratában észlelték, és Candida aurisnak nevezték el – az auris latinul fület jelent. Arturo Casadevall, a Johns Hopkins Egyetem mikrobiológusa és immunológusa a közelmúltban megjelent könyvben (What if Fungi Win?), illetve a Live Science felületén foglalta össze a fajjal kapcsolatos ismereteinket.

Eleinte nem volt világos, mennyire kell aggódni az organizmus miatt, vagy hogy fenyegetést jelent-e egyáltalán. Évente rengeteg új gombafajt jelentenek világszerte, az esetek túlnyomó többségéről viszont utólag kiderül, hogy elszigetelt, lényegében ártalmatlan. Hosszú ideig C. auris sem tűnt különösebben problémásnak, egészen addig, amíg a világ több pontján nagyjából egy időben több kórházi betegnél is kimutatták.

A gombát ma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a világ egyik legveszélyesebb fungális kórokozójának tartja.

Annyira rákattantak a magyarok a munkakerülő jugoszláv fodrászra, hogy nagy divat lett a Surda-kalap

A délszláv filmművészetet sokáig elsősorban a külföldön is sikeres partizánfilmek jóvoltából ismerhette a magyar közönség, és nem volt ez másként a tévésorozatokkal sem. A Magyar Televízió viszonylag ritkán mutatott be jugoszláv sorozatokat, és olyankor többnyire partizánsorozatokra esett a választás. Így láthatták a magyar nézők a nálunk A belgrádi fiúk címen futó Otpisanit, akárcsak az Amerre a vaddisznók járnak címűt, melynek a főszereplője, Ljubisa Samardzic olyan népszerű lett, hogy meghívták az 1973-as SZÚR-ra (Színészek–Újságírók Rangadója), ahol szokás szerint telt ház, azaz nyolcvanezer néző előtt léphetett pályára a színészek csapatában a Népstadionban.

Így lett Dizából Surda

Samardzicot már előtte is számos filmben láthatták itthon, a kiugrást a Reggel című, ugyancsak háborús film főszerepe hozta el a számára, de felbukkant a Kozarától kezdve A neretvai csatán át a Sutjeskáig az összes korabeli háborús jugoszláv szuperprodukcióban. Igazán azonban az Amerre a vaddisznók járnak sorozat főhőse, a Fekete Rok nőtt a magyar nézők szívéhez. Egy évtizeddel később azonban Samardzic még ezt is a háttérbe tudta szorítani egy másik szereppel.

„Húsz év után már nem az az első gondolatom, ha találok egy szarvasgombát, hogy na, ezt én akarom befalni”

A szarvasgomba a föld alatt él, olvasom, a fák gyökerével lép szimbiózisba, mikorrhizát képez velük, a fonalából köpenyt formál a gyökér körül, ahol aztán mindkét fél számára hasznos tápanyagcsere indul be. Azt is olvasom, hogy néhány nyugati faiskolában kapható szarvasgomba spórájával beoltott tölgy-, bükk-, hárs- és akáccsemete, azokból erdőt is telepíthet, akinek van elég területe, és ha szerencsés, pár év múlva már saját szarvasgombája is lehet. Sőt a kertedbe is ültethetsz ilyen csemetét, aztán lehet villogni a vendégek előtt. Már ha megmarad a gomba.

*

Bóklászom az erdőben, megfáradok, leterítem a plédemet, elheveredek, nini, valami nyomja a hátam, elhúzom az avart, jé, szarvasgomba! Mit tehetek vele?

Szinte semmi esélye, hogy még egy gyereke ugyanazzal a genetikai problémával szülessen – mondták Juditnak az orvosok, de tévedtek

Hogyan lehet megoldani egy bevásárlást? Ez csak egy egyszerű példa, és bele sem gondoltam addig, amíg nem voltak ilyen gyerekeim. Amikor bemész egy sérült gyerekkel valahova, meg fogják kérdezni, hogy »miért ilyen ez a kisfiú, miért folyik a nyála?«. És akkor elmondod, hogy »tudod, ő így született«.

Szolnok Judit egy „sima” gyereket – a 16 éves Kittit – és két „fordított” gyereket nevel. A 13 éves Levi és a 11 éves Bálint nagyon ritka, a világon összesen nagyjából hatszáz embert érintő ATRX szindrómával és autisztikus tünetekkel él. A fiúk nem beszélnek, hangokkal és mozdulatokkal fejezik ki az érzelmeiket és a kívánságaikat. Folyamatosan mozgásban vannak, ezért minden másodpercben figyelni kell rájuk. Saját belső világukból csak időnként bújnak elő kicsit.

Életükről Lettner Kriszta készített fotósorozatot nyolc hónapon keresztül. A cél az volt, hogy példaként megmutassák: két sérült gyermekkel sem kell elbújni a világ elől. A képeket elsőként a budapesti Autistic Art Galériában állították ki, Judit alapítványa, a Mazsola Kuckó Alapítvány pedig Fordított világok címen indít országos kampányt, hogy a fotókiállítással egybekötve kerekasztal-beszélgetéseken keressék a válaszokat és a megoldásokat az érdeklődőkkel.

Svéd modell segíthet a demens betegek családtagjainak

Európában harmadik országként hazánkban alkalmazhatják március közepe óta a Stiftelsen Silviahemmet svéd alapítvány által kifejezetten a demens betegekre kidolgozott ápolási módszert, miután a Sztehlo Gábor Evengélikus Szeretetszolgálat elkötelezett munkatársai megkapták a szervezet akkreditációját.

Az alapítványt 1995-ben Szilva svéd királyné alapította és a szervezet a mai napig a nevét viseli. A betegségről és az azzal együttjáról nehézségekről sokat elárul, hogy még a világhírű svéd szociális ellátórendszerben sem megoldott a demens betegek ellátása. Mivel az Alzheimer-kór és a demencia az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan, hagyományos értelemben vett kezelésről nem is lehet beszélni. A betegek ápolása ugyanakkor hatalmas terhet ró a családtagokra, esetenként az idősotthonok, más egészségügyi intézmények dolgozóira is. Svédország 30 évvel ezelőtt egy olyan modellt fejlesztett ki, amire már számos más országban példaként tekintenek.

Claudio Bresciani / TT NEWS AGENCY / AFP Szilvia királynő a Stiftelsen Silviahemmet ápolónők diplomaosztó ünnepségén a drottningholmi palotaszínházban.

„A demencia nem egy átok, ami arról szól, hogy az ember semmivé válik”

A Visszatért hozzám az emlékezet édesanyád demenciájának és a te gondoskodásodnak a története, aminek 2018 tavasza és 2023 ősze közötti szakaszát dolgozod fel. Hogy vagytok azóta?

Lassan halad előre a betegség, ilyen a természete. A lassúságból tudom, hogy jó úton járhatunk abban, ahogyan megszerveztük az otthoni ápolás körülményeit. Szorongok a nagyobb változásoktól, romlásoktól, ezért örülök a mostani állapotnak.

A leépülés időben elnyúló, szinte változatlan szakaszokból és hirtelen, drámai romlásokból áll?

„Szürkébbnél is szürkébb kisegér voltam” – 45 évesen történt meg a csoda a kékhajú Rozikával

Rozika, mi az, hogy Kék Rózsa?

Ezt a címet adtam több internetes oldalamnak is. Benne van a keresztnevem meg a kedvenc színem.

Jé, tényleg, ott az őszes hajában is egy kékre festett tincs.