Best WordPress Hosting
 

A 2,7 millió dolláros kávé az egész Egyesült Államokat leforrázta

Pár hete mi is beszámoltunk róla, hogy azért perelt be egy bostoni éttermet egy nő 50 ezer dolláros kártérítést követelve, mert elcsúszott egy szelet sonkán. Július közepén pedig arról írtunk, hogy egy floridai kislány 800 ezer dolláros kártérítést kapott, miután egy autós mekizés alkalmával a combjára esett egy forró csibefalat, és komoly égési sérüléseket okozott neki – a családja pedig beperelte a McDonald’s-ot.

Az Egyesült Államokban nincs az európai országokban létező általános, minden adófizető egészségügyi ellátását fedező társadalombiztosítási rendszer, így a furcsa balesetek utáni gyógyulás érdekében az áldozatok családtagjainak sokszor mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Mégis hajlamosak vagyunk azt gondolni a hasonló kártérítési ügyekről olvasva, hogy a pénzre pályázó balszerencsés felperesek egyszerűen csak a jogi kiskapukat kihasználva próbálnak nyerészkedni.

Mike Stocker / South Florida Sun Sentinel / Tribune News / Getty Images Philana Holmes és lánya, Olivia Caraballo 2023. május 10-én a floridai Fort Lauderdale-ben, a Broward megyei bíróságon, miután beperelték a McDonald’s-ot, mert a kislány másodfokú égési sérüléseket szerzett egy forró Chicken Nuggetstől.

Számít bármit is, hogy Bidennek vagy Bushnak volt-e rabszolgatartó őse?

Egy nagy nemzet nem titkolja a történelmét; szembesül a hibáival és kijavítja azokat

– többek között ezt válaszolta George W. Bush volt amerikai elnök egyik asszisztense a Reutersnek, amikor a hírügynökség azzal kereste meg, hogy a kutatásaik alapján hat generációval korábban Bush ősei 25 rabszolgát tartottak. Az asszisztens megköszönte, hogy a Reuters rávilágított erre a fontos témára. A közleményben hozzátették azt is, hogy nem lehet közelebb kerülni az esélyegyenlőséghez anélkül, hogy ne emlékeznének a rabszolgaság bűnére. Megjegyezték:

ez a nyugtalanító múlt arra ösztönöz bennünket, hogy messzebbre és gyorsabban menjünk a szabadság és az igazságosság jobb jövője felé vezető úton.

Óriási diplomáciai fordulat Koszovó ügyében a magyar katonák megtámadása után

Óriási fordulat megy végbe a nemzetközi diplomáciában azóta, hogy május 29-én a koszovói Zvecanban huszonhét magyar és tizenegy olasz katonát sebesítettek meg feldühödött koszovói – és feltehetően szerbiai – szerb tüntetők. A koszovói albán miniszterelnök, Albin Kurti június 2-án azt állította a pristinai parlament rendkívüli ülésén, hogy a Crvena Zvezda fanatikusai is részt vettek az akciókban. (A hírek szerint amúgy egy szerbiai szerb rendőr és Kurti szerint egy koszovói szerb rendőr is részt vett a szerb sajtó szerint eredetileg „békés” szerb demonstráción.)

Paradox módon azonban a Nyugat most nem a békefenntartókat verő, rájuk Molotov-koktélokat és köveket dobáló szerbekre gyakorol elsősorban nyomást, hanem azokra a koszovói albánokra, akik nem tartják be a korábbi megállapodásokat, és nem garantálnak legalább valamiféle „félautonómiát” az ottani szerb többségű önkormányzatoknak.

Mindez valóban fordulat, hiszen az elmúlt évtizedekben a szerbek szempontjait a nemzetközi közösség jelentős része nem fogadta el, miután etnikai tisztogatásnak minősítették a szerb, illetve a kis-jugoszláv hadsereg fellépését Koszovóban. 1999-ben a NATO bombázta is Szerbiát, pontosabban Kis-Jugoszláviát, majd a koszovói albánok által 2008-ban kikiáltott függetlenséget a Nyugat jelentős része elismerte. Az EU-n belül azonban ezt a szuverenitást Spanyolország, Románia, Görögország, Ciprus és Szlovákia sem fogadja el.