Best WordPress Hosting
 

Kilenc géppisztolyt, három pisztolyt és 2700 lőszert akart Magyarországra csempészni egy albán férfi

Géppisztolyokat, pisztolyokat és több ezer lőszert próbált meg Magyarországra csempészni egy albán férfi, az ügyészség indítványozta a letartóztatását – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.

Szanka Ferenc közölte, a megalapozott gyanú szerint a férfi szombaton röviddel éjfél előtt jelentkezett belépésre Röszkénél egy mikrobusz sofőrjeként. A járművet átvizsgáló pénzügyőrök az autóban kialakított rejtekhelyeken kilenc géppisztolyt, három pisztolyt és mintegy 2700 hozzájuk való lőszert találtak. A fegyvereket és lőszereket lefoglalták.

A férfival szemben lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt indult eljárás. Az ügyészség a gyanúsított a szökés, elrejtőzés és az eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta a gyanúsított letartóztatását – tudatta a főügyészhelyettes.

Óriási diplomáciai fordulat Koszovó ügyében a magyar katonák megtámadása után

Óriási fordulat megy végbe a nemzetközi diplomáciában azóta, hogy május 29-én a koszovói Zvecanban huszonhét magyar és tizenegy olasz katonát sebesítettek meg feldühödött koszovói – és feltehetően szerbiai – szerb tüntetők. A koszovói albán miniszterelnök, Albin Kurti június 2-án azt állította a pristinai parlament rendkívüli ülésén, hogy a Crvena Zvezda fanatikusai is részt vettek az akciókban. (A hírek szerint amúgy egy szerbiai szerb rendőr és Kurti szerint egy koszovói szerb rendőr is részt vett a szerb sajtó szerint eredetileg „békés” szerb demonstráción.)

Paradox módon azonban a Nyugat most nem a békefenntartókat verő, rájuk Molotov-koktélokat és köveket dobáló szerbekre gyakorol elsősorban nyomást, hanem azokra a koszovói albánokra, akik nem tartják be a korábbi megállapodásokat, és nem garantálnak legalább valamiféle „félautonómiát” az ottani szerb többségű önkormányzatoknak.

Mindez valóban fordulat, hiszen az elmúlt évtizedekben a szerbek szempontjait a nemzetközi közösség jelentős része nem fogadta el, miután etnikai tisztogatásnak minősítették a szerb, illetve a kis-jugoszláv hadsereg fellépését Koszovóban. 1999-ben a NATO bombázta is Szerbiát, pontosabban Kis-Jugoszláviát, majd a koszovói albánok által 2008-ban kikiáltott függetlenséget a Nyugat jelentős része elismerte. Az EU-n belül azonban ezt a szuverenitást Spanyolország, Románia, Görögország, Ciprus és Szlovákia sem fogadja el.