Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: harangi szabolcs

Ötödször is megnyílt a föld, ömlik a láva Izlandon

Közzétette szerző

A Kék Lagúna és a közeli Svartsengi geotermikus erőmű területének felszíne április eleje óta folyamatosan emelkedett, ennek mértéke megközelítette már a 25 centimétert, a vulkanológusok számítása szerint ez mintegy 20 millió köbméter magma 3-5 kilométer mélységbe történő benyomulásával magyarázható. A kérdés az volt, hogy ez az óriási nyomás mikor haladja meg a szilárd kőzettest szakítószilárdságát, mikor repeszti meg a kőzeteket és tör a felszínre a magma. Mindeközben közel 900 látogató fürdött a Kék Lagúna türkizkék termálvizében – írja a 24.hu-nak küldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Az eddigi legnagyobb

Az izlandi Reykjanes-félszigeten 2021. márciusában közel 800 év nyugalom után indult meg az első vulkánkitörés és most szerdán már a nyolcadik kezdődött el. Tavaly december közepe óta a Sundhnúkur hasadékzónában most ötödik alkalommal hasadt fel a földfelszín. A vulkánkitörés helyi idő szerint 12:46-kor indult el, előtte nem egészen egy órával észlelték a vulkanológusok, hogy a magma elindult: a Svartsengi erőmű fúrólyukjaiban elhelyezett mérőműszerek növekvő nyomást mutattak, ami mellett jelentősen megszaporodtak a földrengések és a felszínmozgást követő GPS állomáson is erőteljesebb, több centiméteres emelkedést figyeltek meg. Ezek a jelek együttesen világosan mutatták, hogy hamarosan elindul a kitörés, és a földrengés jelekből arra is következtetni lehetett, hogy vélhetően ugyanott, ahol legutóbb, március 16-án történt.

PostPin It!

Megint tombol az izlandi vulkán

Közzétette szerző

Előző hét kedden Magnús Tumi Guðmundsson geofizikus, az Izlandi Egyetem professzora azt nyilatkozta, hogy meglepődne azon, ha a héten nem indulna el a sorrendben negyedik vulkánkitörés a Sundhnúkur hasadékzónában. Nos, nincs meglepődés, szombat este valóban felrepedt a földfelszín és elindult a vulkáni működés. 37 napot kellett várni erre az eseményre, nagyjából annyit, amennyi az első hasadékzónába történt magma benyomulás és az első vulkánkitörés között eltelt. Közben volt egy sikertelen próbálkozás március 2-án, de akkor is ez a várakozással eltelt idő hosszú volt. Hosszú úgy, hogy minden jel arra mutatott, bármikor elindulhat a vulkánkitörés.

Svartsengi térségében a felszín folyamatosan emelkedett, vagy 15 centimétert a februári kitörés óta. Időszakonként mikrorengés rajok pattantak ki, de mindenki tudta, hogy a vulkánkitörést nem fogja megelőzni sok előjel. 15-20 perc, esetleg fél órával előtte lehet majd sejteni, hogy elkezdődik.

Mindez úgy, hogy közben naponta több százan fürdőznek a Kék Lagúnában, fenn kell tartani a geotermikus erőmű működését és Grindavíkba is sok helyi lakos szeretne visszatérni – írja a 24.hu-nak megküldött legfrissebb elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

PostPin It!

Kiürítettek egy turistaközpontot, mégsem tört ki a vulkán

Közzétette szerző

Szombaton délután, magyar idő szerint fél 7 előtt nem sokkal minden jel arra utalt, hogy sorozatban negyedszer is megnyílik a föld az izlandi Reykjanes-félszigeten és vulkánkitörés indul. Svartsengi térségében a február 8-i kitörés óta emelkedett a felszín, ennek mértéke már meghaladta a 15 centimétert. Ennek oka egyértelműen az, hogy folyamatosan érkezik friss magma a 3-5 kilométer mélységben lévő magmatározóba és emiatt egyre nő a belső nyomás – írja a 24.hu-nak megküldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

A magma útja

A modellszámítások alapján mintegy 9 millió köbméter friss magma érkezett 3 hét alatt a felszín közelébe. Ez már hasonló ahhoz a magmamennyiséghez, ami eddig már három alkalommal indított el vulkánkitörést a Sundhnúkur hasadékzónában. A folyamatosan érkező magma akkora túlnyomást okoz, ami meghaladja a környező kőzettest szakítószilárdságát, egyszer csak felhasad és a magma nyomul a felszín felé.

PostPin It!

Újra lávafüggöny csapott fel Izlandon

Közzétette szerző

Helyi idő szerint csütörtökön, hajnal fél 6-kor egy rövid, mintegy fél órás földrengésraj után indult el az egymást követő harmadik vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, Grindavíktól északnyugatra, a Sundhnúkur hasadékzónában. A földfelszín a decemberi kitöréshez közel, a Sundhnúktól délre, a Stóra-Scógelltől keleti területig nyílt fel, a vulkáni működés hasonlóan játszódik, mint az első kettő. Nagyon gyorsan mintegy

három kilométer hosszan jött létre egy hasadék, csapott fel a lávafüggöny és tejed szét a lávafolyam

– írja a 24.hu-nak küldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

PostPin It!

Súlyos a helyzet, már házakat pusztít a láva Izlandon

Közzétette szerző

2014-ben a Zöld-foki szigetek Fogo vulkánja kitört és a lávafolyás elpusztította Portela és Bangaeira településeket. 2018-ban a hawaii Nagy-szigeten a Kilauea vulkáni területhez tartozó keleti rift zóna mentén volt egy jelentős lávaöntő kitörés, ami számos települést és óceánparti üdülőövezetet borított vastag lávatakaróval. 2021-ben a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma délnyugati oldalán nyílt fel a föld és a lávafolyam több száz házat rombolt le. Mindegyik esetben volt a korábbi évtizedekben példa hasonló vulkáni működésre.

Az izlandi Reykjanes-félszigeten Grindavík település mentén viszont 2300 éve volt utoljára vulkánkitörés.

Mondhatni, itt a lakosok nem ismerték itt a vulkáni veszélyt e területen, most azonban a láva e település házait égeti fel és dönti le – írja a 24.hu-nak küldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

PostPin It!

Ezért állt le az izlandi vulkán

Közzétette szerző

Az izlandi Sundhnúkur hasadékzónában zajlott vulkánkitörés kezdeti intenzitása, amikor másodpercenként 100-200 köbméter magma tódult a felszínre még az sejtette, hogy ez akár hetekig, vagy hónapokig is eltarthat. Az erős kezdés után azonban nagyon gyorsan megváltozott a kitörés jellege. A hétfő éjjel még 4 kilométer hosszú aktív hasadék lávafüggönye után szerdára már csupán néhány helyen fröcskölt ki a magma, csütörtök reggel pedig már csak néhány helyen vöröslött láva.

Kisebb volumen

A friss műholdas felvételek alapján a lávamező mérete 3,7 négyzetkilométer. Sok, vagy kevés? Kiterjedésben vetekszik a több hónapig tartó első, 2021-es Fagradasfjall kitörés lávamezejével (Geldingadalir kitörés, ami 4,6 km2 nagyságú területet borított), de jóval nagyobb a 2022-es Meradalir és az idei Litli-Hrútut kitörés lávaelterjedésével. A kép persze kicsit csalóka, mert az előzőek egy dimbes-dombos területen történtek, ahol a láva vastagsága sok helyen több tíz méter is lehet, itt viszont egy vékony lávatakaró alakult ki.

PostPin It!

Nagy vulkánkitörést várnak Izlandon

Közzétette szerző

Az izlandi Reykjanes-félszigeten 2019 vége óta megváltozott a békés világ. Ismétlődő magma felnyomulások a földkéregben és már három lávaöntő kitörés jelzi, hogy 800 év nyugalom után újra egy vulkáni működésben aktívabb időszak következik, ami évekig, évtizedekig is eltarthat – írja a 24.hu-nak elküldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Ez nem meglepő, hiszen a terület az egymástól távolodó Észak-Amerikai- és az Eurázsiai kőzetelemez határán, a Közép-Atlanti-hátságon fekszik. Ez a Reykjanes-félsziget csücskén lép be Izland szigetére, és egy transzform vető zóna mentén tolódik el keleti irányba, majd a történelmileg is fontos Thingvellir zónában halad tovább, folytatódik a Krafla területen, ahol 1975 és 1984 között volt egy mostanihoz hasonló intenzív vulkáni időszak.

Mondhatni, a jelenlegi állapot teljesen törvényszerű a földtani, lemeztektonikai helyzetet alapul véve. Azonban a kőzetlemez-távolodás, a kapcsolódó vulkáni működés nem folyamatos, hanem epizodikusan zajlik itt, a Reykjanes térségben több száz éves nyugalmi időszakokkal elválasztva. Most október 27-én kezdődtek olyan jelek, amelyek arra utaltak, hogy ismét magma nyomul fel a földkéregben.

PostPin It!

Komolyabb vulkánkitörés várható Izlandon

Közzétette szerző

Izlandon átlagosan négyévente történik vulkánkitörés, a sziget délnyugati részén fekvő Reykjanes-félsziget hosszú ideig nyugodt terület volt, 800 éve nem történt ilyen esemény. A helyzet 2019 decemberében változott meg, amikor az első földrengésraj kipattant. A magma 2021 márciusában jutott a felszínre, a lakatlan, dimbes-dombos Fagradalsfjall térségben kezdődött egy lávaöntő vulkánkitörés. Ezt 2022-ben és 2023-ban újabb, néhány héten keresztül zajló vulkáni működés követte az első helyhez közeli területen – írja a 24.hu-nak eljuttatott közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Hol hasad majd fel a föld?

A vulkáni kőzetek kutatása segít, hogy többek között megtudjuk mikor történtek a vulkánkitörések, ezek milyen gyakran ismétlődtek, milyen hosszú nyugalmi szünetek voltak, aztán milyen magma tört fel és hogyan zajlottak a kitörések. A Reykjanes-félsziget kőzetei is mesélnek a vulkanológusoknak. Kiolvasható belőlük, hogy a földköpeny legfelső részén lévő kőzetek részleges olvadásával kialakult magma viszonylag gyorsan a felszínre juthat, továbbá e térségben

PostPin It!

Így azonosíthatnák az emberiséget földönkívüliek

Közzétette szerző

Az emberi tevékenység mára markánsan befolyásolja bolygónk folyamatait, képét és jövőjét. Nem tudjuk, hol lesz a végállomás, de ha fajunk holnap hirtelen eltűnne a föld színéről, akkor sem távoznánk maradandó nyom nélkül: ha egy idegen civilizáció évmilliók múltán a Földön vizsgálódni kezdene, nagyon könnyen ránk találna.

Feltehetően ugyanazt tennék, amit mi is, ha múltunkat kutatjuk: például hosszú idő alatt lerakódott üledékes rétegsorokat vizsgálnának, majd a minták kémiai elemzésével feltárnák a bolygó történetét. És bizonyára izgatottan kiáltanának fel egy bizonyos rétegnél, ami a most Krisztus utáni 1950-es éveknek nevezett időszakban keletkezett.

A felszíni atomrobbantások miatt ugyanis a talajban olyannyira megnőtt egyes izotópok aránya ekkoriban, ami nem lehet természetes folyamat eredménye.

PostPin It!

Felhasadt a föld Izlandon

Közzétette szerző

Hat napon keresztül zajló, több mint 12 ezer földrengés után július 10-én, hétfő délután a magma áttörte a felszínt és újra vulkánkitörés kezdődött az izlandi Reykjanes-félszigeten. 2021-ben 800 év nyugalom után hasadt fel a föld és folyt láva e területre, ami valószínűleg egy hosszan, akár évtizedekig is eltartó, kisebb-nagyobb szünetekkel folyó vulkáni ciklus kezdete volt. 2021-ben 6 hónapon keresztül tartott a vulkáni működés, majd tavaly augusztusban három hétig.

Már úgy tűnt, megnyugszik

A jelenlegi vulkánkitörés előjelei nagyon hasonlóak voltak az előző két kitöréshez: erőteljes földrengések, egyre sekélyebb mélységben kipattanó földmozgások, gyors magmafeláramlás a földköpeny felső részéről, és ehhez kapcsolódóan erőteljes felszínfelpúposodás, csökkenő földrengések.

PostPin It!

Félnünk kell az Európát elérő füstfelhőtől?

Közzétette szerző

Messze van tőlünk, nem fenyegeti emberi életek és infrastruktúrák tömegét, mégis az utóbbi évek egyik legnagyobb tragédiája játszódik éppen Kanadában: égnek az erdők. Nem egy-két fenyves, kiszáradt facsoporttal végzett a természet lángok formájában, hanem kisebb országnyi területek váltak üszkös romhalmazzá. És még korán sincs vége, senki nem tudja megjósolni, mennyi erdő, azaz növény és állat válik még áldozattá – az okokról és az éghajlatváltozás szerepéről itt írtunk részletesen.

Csaknem magyarországnyi terület

Több száz helyszínen ég a tűz a vadonban, nagy része ellenőrizhetetlen, a számok megdöbbentők:

PostPin It!