Best WordPress Hosting
 

Vulkánok százai törhetnek ki ezen a bolygón

Tűzvörösen izzó bolygót fedeztek fel a távoli világűrben – írja a Live Science. Ehhez hasonló égitestet korábban még a kutatók sem láttak, szerintük aktív vulkánokkal lehet tele a felszíne.

Az új planéta a TOI-6713.01 jelet kapta, és mintegy 66 fényévre kering a Földtől, egy narancssárga törpe csillag körül. A mi bolygónknál éppen egy kicsit nagyobb, csillagát pedig 2,2 nap alatt kerüli meg.

A rajta található tűzhányók százai olyan gyakran törnek ki, hogy felszínét olvadt láva borítja, ami miatt a hőmérséklet a 2300 Celsius-fokot is meghaladhatja.

Rejtélyes földrengések alakulnak ki a német–cseh határon

A Németország és Csehország határán kialakuló furcsa földrengéssorozatok arra utalnak, hogy magma mozog mélyen a felszín alatt – írja a Live Science. A rengések Vogtlandban jelentkeznek, ez egy olyan régió, amely rendszeres, alacsony szintű földrengésrajokról ismert.

Ezek az események általában több hétig tartanak, és többnyire enyhe földmozgásokkal járnak. Torsten Dahm, a GFZ Német Földtudományi Kutatóközpont munkatársa szerint a terület legnagyobb ismert eseményei 4,5-es erősségűek.

Dahm és kollégái nemrégiben fejezték be a Vogtlandban fúrt kutakba telepített új szeizmométer-hálózat telepítését. Ezek a műszerek egy olyan március végi földrengéscsoportot rögzítettek, amelyhez hasonlót a térségben eddig nem érzékeltek. A korábbiakhoz képest a raj középpontja 15 kilométerrel északabbra ugrott, és ahelyett, hogy egy függőleges törésvonalnál zajlott volna, úgy tűnik, hogy egy közel vízszintes földalatti struktúránál történt.

Kiderült, mi okozta az évszázad legnagyobb vulkánkitörését

Kiderült, mi okozta a valaha dokumentált legerősebb vulkánkitörést, amely 2022. január 15-én az egész Földet megrengette – olvasható a Viasat Nature közleményében. A két éve történt eseménynek pusztító hatásai voltak, a tudósok pedig világszerte azt találgatták, hogyan is következhetett be ez az abnormális jelenség.

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai nevű vulkán kitörésének ereje 60 millió tonna TNT-nek vagy 500 hirosimai atombombának felelt meg.Rekordnak számító, 57 kilométer magas hamufelhőt és egy olyan lökéshullámot eredményezett, amit még a 17 000 kilométerre lévő Magyarországon is éreztünk. A vulkán kitörését egy hat emelet magas szökőár kísérte, amely elsöpörte a Tongai Királyságot. A katasztrófa három halálos áldozattal járt, és hogy nem lett belőle több, leginkább annak köszönhető, hogy helyiek fel voltak készülve arra, mit kell tenniük szökőár esetén.

A tudósokat megrendítette az eset, ezért azon kezdtek el dolgozni, hogy rájöjjenek, mitől lett ekkora a tongai vulkán kitörése, és történhet-e hasonló a közeljövőben. A Rejtőzködő vulkán: Kitörés a mélységből című dokumentumfilm szakértői a vulkáni üvegben talált lépcsőzetes törések alapján arra jutottak, hogy az óriási kitörést feltehetőleg az okozta, hogy a magma találkozott az óceán vízével. A víz elképesztően nagyot tud robbanni, ugyanis a magmával érintkezve azonnal gőzzé alakul, a térfogata pedig a 4000-szeresére duzzad. 

Két kilométer magas füstoszlopot ont magából egy indonéz vulkán

Kedden újra kitört a Ruang-hegy nevű vulkán Indonéziában – írja az MTI. A hatóságok a legmagasabb fokozatra emelték a riasztási szintet, és azonnali evakuálást rendeltek el hat kilométeres körzetben.

Az indonéz geológiai hivatal szerint a Ruang szigeten található tűzhányóból kétezer méter magasra emelkedett a hamu- és füstoszlop.A szolgálat felszólította az érintett területek lakóit, hogy kövessék az evakuálási utasításokat és viseljenek maszkot a hamu elleni védelem érdekében.

A vulkán már április közepén is fokozott tevékenységet mutatott: többször is, akár 3000 méteres magasságig jutó hamuoszlopokat lövellt. A kitörések miatt már korábban lezárták a mintegy száz kilométerre fekvő manadói Sam Ratulangi repülőteret, valamint szökőárriadót adtak ki.

Fekete láva fortyog ebben a vulkánban

Az Ol Doinyo Lengai kétség kívül a Föld, sőt talán az egész Naprendszer egyik legfurcsább vulkánja – írja az IFLScience.

Bár a tűzhányó messziről elég tipikusnak tűnik, északi kráterében fekete, viszonylag hideg, olajszerű láva fortyog.

A Tanzánia északi részén, a Nagy-hasadékvölgyben található Ol Doinyo Lengai az egyetlen olyan aktív vulkán, amelyről tudott, hogy szénalapú, úgynevezett natrokarbonatit lávát bocsát ki. Egyes bizonyítékok alapján a Vénuszon is lehetnek hasonló képződmények, a Földön viszont a geológiai közelmúltból ez az egyetlen ilyen hegy.

Volt egy év, amikor elmaradt a nyár

1816-ban különös jelenséget figyeltek meg az északi féltekén: a nyár gyakorlatilag elmaradt – eleveníti fel az IFLScience. A nyár nélküli évként emlegetett esztendőben a hőmérséklet globális szinten 0,4-0,7 Celsius-fokkal lecsökkent, és világszerte megzavarodtak az időjárási minták.

Az Egyesült Államokban 1816 májusban az ország nagy részén még tartósan 0 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket mértek, júniusban havazott, a pennsylvaniai folyók pedig júliusban is be voltak fagyva. Európában sem volt jobb a helyzet, Írországban például nyolc egymást követő héten át hullott az eső, Ázsiában pedig a monszunszezon megszakadt, és aszály kezdődött.

A rossz időjárási körülmények számos régióban ellehetetlenítették a mezőgazdaságot, ami előbb élelmiszerhiányhoz, majd éhínséghez vezetett.

Aggasztó képződményeket találtak a Bajkál-tó mélyén

Tavaly nyáron egy robotizált merülő eszközt engedtek le a szibériai Bajkál-tó fenekére – írja a Live Science. Az expedíció során korábban ismeretlen iszapvulkánok által okozott repedéseket és deformációkat észleltek.

A robot a tó északnyugati partján két helyen, a Malaja Kosa-öbölben és a Gorjacsinszkaja-öbölben merült, az iszapvulkánokhoz köthető elváltozásokat pedig 100-165 méter mélyen találta meg. A kutatók eddig is tudták, hogy a Bajkál-tóban vannak iszapvulkánok, a most felfedezett formációk viszont kényelmetlenül közel fekszenek egy, a partnál húzódó törésvonalhoz.

A tó fenekén nemrégiben lezajlott kitörések arra utalhatnak, hogy földrengés közeleg.

Egyre veszélyesebb az izlandi vulkánkitörés

Március 16-án este egymás után negyedszer is vulkáni működés indult Izlandon, a Kék Lagúna közelében. Az első jelek a korábbiakhoz hasonló, egy napos kitörésre utaltak, azonban ez a vulkáni esemény is megmutatta, hogy mindegyiknek megvan a maga sajátossága, mindig várhatók újdonságok, meglepetések. A vulkánkitörés most már hatodik napja tart és a legfrissebb adatok szerint 21 millió köbméter láva terült szét a felszínen, ez több, mint a 2021-es Fagradalsfjall kitörés első hónapjában.

A láva vastagsága egyes helyeken a 15 métert is meghaladja

– írja a 24.hu-nak megküldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Megint tombol az izlandi vulkán

Előző hét kedden Magnús Tumi Guðmundsson geofizikus, az Izlandi Egyetem professzora azt nyilatkozta, hogy meglepődne azon, ha a héten nem indulna el a sorrendben negyedik vulkánkitörés a Sundhnúkur hasadékzónában. Nos, nincs meglepődés, szombat este valóban felrepedt a földfelszín és elindult a vulkáni működés. 37 napot kellett várni erre az eseményre, nagyjából annyit, amennyi az első hasadékzónába történt magma benyomulás és az első vulkánkitörés között eltelt. Közben volt egy sikertelen próbálkozás március 2-án, de akkor is ez a várakozással eltelt idő hosszú volt. Hosszú úgy, hogy minden jel arra mutatott, bármikor elindulhat a vulkánkitörés.

Svartsengi térségében a felszín folyamatosan emelkedett, vagy 15 centimétert a februári kitörés óta. Időszakonként mikrorengés rajok pattantak ki, de mindenki tudta, hogy a vulkánkitörést nem fogja megelőzni sok előjel. 15-20 perc, esetleg fél órával előtte lehet majd sejteni, hogy elkezdődik.

Mindez úgy, hogy közben naponta több százan fürdőznek a Kék Lagúnában, fenn kell tartani a geotermikus erőmű működését és Grindavíkba is sok helyi lakos szeretne visszatérni – írja a 24.hu-nak megküldött legfrissebb elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Tényleg húszezer embert ölt meg az Etna?

Miközben Itália leghíresebb vulkánja kétségtelenül a Pompeit egykor elpusztító Vezúv, a legaktívabb az Etna, amely ráadásul szintén viszonylag sűrűn lakott területek fölött magasodik. A több mint 3 ezer méter magas vulkán az összegyűjtött adatok szerint legalább 200 alkalommal tört ki az elmúlt hatezer évben. Pont ez teszi viszont kevésbé veszélyessé, mint a végzetes kitörése előtt látszólag békésen alvó Vezúvot, az Etna szinte állandó aktivitása miatt a környéken lakók mindig tisztában voltak a hegy jelentette kockázattal. Ráadásul a rendszeresség megelőzte, hogy elegendő feszültség halmozódjon fel a vulkánban egy hirtelen, mindent elsöprő, robbanásszerű kitöréshez.

Pusztító tűzár?

Ennek fényében igencsak furcsa, hogy az Etna legpusztítóbbként számon tartott, 1669-es kitörésének egyes források szerint nagyjából 20 ezer halálos áldozata volt, ráadásul az események fennmaradt leírásai is nehezen egyeztethetők össze ezzel a számmal. Annyi bizonyos, hogy többnapos erősebb aktivitás után az Etna 1669. március 11-én kitört, és egy pusztító lávafolyam indult meg a lejtőin, amely öt héttel később érte el a hegy lábánál fekvő legnagyobb város, Catania falait. Jól látható tehát, hogy az események nem éppen szélvészgyorsasággal peregtek,

Hatalmas vulkánt találtak a Marson

Hatalmas, egykori tűzhányóra bukkant Dr. Pascal Lee, a SETI Intézet és a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa kollégáival a Marson – írja a BBC. A képződmény az égitest egyenlítőjének közelében, a Tharsis-régióban fekszik, amely egy, a bolygó felszínének jelentős részét elfoglaló vulkanikus terület.

Az egyelőre Noctis Monsnak nevezett formáció 450 kilométer átmérőjű, és több mint 9000 méter magas.

A Tharsis-régióban három további óriásvulkán található, ezek az Ascraeus Mons, a Pavonis Mons és az Arsia Mons. Bár a Noctis átmérője nagyobb, mint a többié, erodáltabbnak tűnik, ezért alacsonyabb. Éppen az erózió az oka annak, hogy bár 1971 óta többször is lefotózták, eddig senki sem vette észre.

Kiürítettek egy turistaközpontot, mégsem tört ki a vulkán

Szombaton délután, magyar idő szerint fél 7 előtt nem sokkal minden jel arra utalt, hogy sorozatban negyedszer is megnyílik a föld az izlandi Reykjanes-félszigeten és vulkánkitörés indul. Svartsengi térségében a február 8-i kitörés óta emelkedett a felszín, ennek mértéke már meghaladta a 15 centimétert. Ennek oka egyértelműen az, hogy folyamatosan érkezik friss magma a 3-5 kilométer mélységben lévő magmatározóba és emiatt egyre nő a belső nyomás – írja a 24.hu-nak megküldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

A magma útja

A modellszámítások alapján mintegy 9 millió köbméter friss magma érkezett 3 hét alatt a felszín közelébe. Ez már hasonló ahhoz a magmamennyiséghez, ami eddig már három alkalommal indított el vulkánkitörést a Sundhnúkur hasadékzónában. A folyamatosan érkező magma akkora túlnyomást okoz, ami meghaladja a környező kőzettest szakítószilárdságát, egyszer csak felhasad és a magma nyomul a felszín felé.

Egy nap alatt 13-szor tört ki egy mexikói vulkán

Egy nap alatt 13-szor tört ki Mexikó legveszélyesebb vulkánja, a Popocatépetl – írja a Live Science. A tűzhányó hatalmas hamu- és füstoszlopot ereszt a levegőbe, amely a repülők közlekedését is akadályozza.

A vulkán 72 kilométerre fekszik az ország fővárosától, 100 kilométeres körzetében pedig több mint 25 millióan élnek, de a szakértők szerint egyelőre senkire nem jelent veszélyt a Popocatépetl működése. A hatóságok mindenkit arra kérnek, kerüljék el a tűzhányó 12 kilométeres körzetét, az ugyanis ekkora távolságra is képes izzó törmelékeket kilőni.

A létrejövő hamufelhők miatt már legkevesebb 22 repülőjáratot töröltek, a vulkánhoz közeli Puebla Nemzetközi Repülőteret pedig ideiglenesen bezárták. A vulkáni hamu több okból is veszélyes a repülőgépekre: egyrészt korlátozza a pilóta látási viszonyait, másrészt a turbinákba kerülve károsíthatja az alkatrészeket, sőt motorleállást is okozhat.

Újra lávafüggöny csapott fel Izlandon

Helyi idő szerint csütörtökön, hajnal fél 6-kor egy rövid, mintegy fél órás földrengésraj után indult el az egymást követő harmadik vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, Grindavíktól északnyugatra, a Sundhnúkur hasadékzónában. A földfelszín a decemberi kitöréshez közel, a Sundhnúktól délre, a Stóra-Scógelltől keleti területig nyílt fel, a vulkáni működés hasonlóan játszódik, mint az első kettő. Nagyon gyorsan mintegy

három kilométer hosszan jött létre egy hasadék, csapott fel a lávafüggöny és tejed szét a lávafolyam

– írja a 24.hu-nak küldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.

Elnyelhet a föld egy izlandi várost

Az Izlandi Meteorológiai Hivatal szerint súlyosan megrepedezett a Reykjanes-félszigeten található Grindavík halászváros alatti talaj a január 14-i vulkánkitörést követően – írja a Live Science.

Félő, hogy a föld egyes, eleve instabil helyeken akár össze is omolhat, elnyelve a város bizonyos részeit.

A Grindavík északi részén megnyílt hasadékokból az azóta véget ért kitörés során láva áramlott fel. A településen a vörös kockázati értékelés helyett már narancssárga van életben, ám most új fenyegetés van kibontakozóban.

Legutóbb 300 évig tombolt az izlandi vulkán, most is ez várható?

Akár évtizedeken keresztül is tarthatnak az izlandi vulkán kitörései – írja a The Guardian. A tűzhányó már mintegy 800 éve szunnyadt, az elmúlt hónapokban azonban újra működésbe lépett, lávája pedig már több házat is elpusztított.

Bár a vulkán most ismét lecsillapodott, a szakértők szerint egyre több magma gyűlik fel a Grindavík városa alatt található járatokban, ezért további kitörésekre lehet számítani, és azt is hozzátették, hogy lehetetlen előre megmondani, hol kezd majd el lávát okádni a meghasadó talaj.

Dave McGarvie vulkanológus szerint a Reykjanes-félszigeten öt vulkanikus rendszer található, amelyek nagyjából 800-1000 évente lépnek működésbe. Ez legutóbb még a vikingek korában történt meg, akkor a kitörések – megszakításokkal – mintegy 300 éven keresztül tartottak. Ezt az eseményt „a reykjanesi tüzek” néven emlegették.

Egy nap alatt negyvenszer tört ki egy indonéziai vulkán

A Lewotobi Laki-laki vulkán kitörésével a levegőbe került nagy mennyiségű hamu miatt mintegy 6500 embert telepítettek ki az elmúlt napokban az indonéziai Flores szigetén, Kelet-Nusa Tenggara tartományban – írja az MTI a hatóságok hétfői közleménye alapján.

A Lewotobi nevű iker-vulkán egyik csúcsát alkotó, 1584 méter tűzhányó többször is kitört az elmúlt hetekben, vasárnap óta azonban 40 alkalommal okádott a légtérbe fél-másfél kilométer magas, barnás színű forró füstoszlopot. Halálesetekről, sérülésekről, valamint károkról nem érkezett jelentés. A hatóságok a legmagasabb fokozatú riasztást adták ki a múlt kedden és négy kilométeres sugarú körben lezárták a vulkán körüli térséget, a kitelepített falusiakat pedig iskolákban, középületekben, katonai bázisokon létrehozott evakuációs központokba szállították, vagy a rokonaik fogadták be őket.

Indonézia a kontinentális lemezek ütközése mentén kialakult, úgynevezett csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik, ahol igen gyakoriak a földrengések és vulkánkitörések, területén 127 aktív vulkán található. December elején kitört a Szumátra szigetén található Marapi vulkán, a természeti csapásban 23-an vesztették életüket.

Súlyos a helyzet, már házakat pusztít a láva Izlandon

2014-ben a Zöld-foki szigetek Fogo vulkánja kitört és a lávafolyás elpusztította Portela és Bangaeira településeket. 2018-ban a hawaii Nagy-szigeten a Kilauea vulkáni területhez tartozó keleti rift zóna mentén volt egy jelentős lávaöntő kitörés, ami számos települést és óceánparti üdülőövezetet borított vastag lávatakaróval. 2021-ben a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma délnyugati oldalán nyílt fel a föld és a lávafolyam több száz házat rombolt le. Mindegyik esetben volt a korábbi évtizedekben példa hasonló vulkáni működésre.

Az izlandi Reykjanes-félszigeten Grindavík település mentén viszont 2300 éve volt utoljára vulkánkitörés.

Mondhatni, itt a lakosok nem ismerték itt a vulkáni veszélyt e területen, most azonban a láva e település házait égeti fel és dönti le – írja a 24.hu-nak küldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.